Mivel jár, ha elvész a munkáltatói bizalom?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Mit jelent a bizalom a munkaviszonyban és milyen következményei lehetnek, ha a munkavállaló elveszíti a munkáltató bizalmát? A bírói gyakorlat alapján ezekre a kérdésekre keressük a választ.


A munkaviszonyt bizalmi viszonynak tekinthetjük. Ennek oka, hogy tipikusan hosszabb ideig áll fenn, amely alatt a munkavállaló személyesen végzi a munkát, a munkáltató szervezetébe illeszkedik, megismeri a munkáltató belső működési folyamatait, gazdálkodási rendjét. Jellemző továbbá, hogy a felek szoros kapcsolatban, alá-fölérendeltségi viszonyban vannak.

A munkaviszony bizalmi jellege számos tételes szabályban visszaköszön, így például a munkáltató üzleti titkainak, jogos gazdasági érdekének védelmével, vagy a munkavállaló személyiségi jogaival kapcsolatos rendelkezésekben. Nem véletlen, hogy a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény kifejezetten bizalmi viszonyként nevesíti a munkaviszonyt.

Változik az adózás

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti.

Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

A törvény szerint az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését jelenti, ha az üzleti titkot a munkáltató hozzájárulása nélkül, a (volt) munkavállaló közreműködésével szerezték meg.

A bírói gyakorlat a bizalom kiemelt szerepére tekintettel elfogadja a munkaviszony megszüntetésének indokául a bizalomvesztést, amely a legtöbb esetben – mint a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tévő ok – a munkáltató azonnali hatályú (rendkívüli) felmondását alapozza meg.

A gyakorlat következetesen ide sorolja, amikor a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben, általában a munkáltató sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárás alá kerül. Ilyenkor a rendkívüli felmondás akkor is elfogadható, ha a munkavállaló bűnösségét jogerősen még nem állapították meg, feltéve, hogy a tényállás rövid időn belül nem volt tisztázható, a munkáltató érdekei védelme pedig az intézkedést sürgetővé teszik.

Az iskolapéldának tekinthető esetben a munkáltató a halőr munkavállalóval közölt rendkívüli felmondást, akit szabadidejében a rendőrség orvhalászaton ért. A bizalomvesztéssel indokolt rendkívüli felmondást a Kúria akkor is megalapozottnak találta, ha utóbb bizonyítottság hiányában a munkavállaló előzetes letartóztatását megszüntették, de a munkavállaló a munkáltató előtt elismerte a cselekményt.

Ezekben az esetekben tehát nem a bűncselekmény elkövetése az indoka a munkaviszony megszüntetésének. Ezt ugyanis csak a büntetőbíróság állapíthatja meg jogerős ítéletében. A munkáltató azonban hivatkozhat arra, hogy a büntetőeljárás alá került munkavállalója elvesztette bizalmát, és ez olyan helyzetet eredményezett, amelyben a munkaviszony nem tartható fenn, addig sem, amíg az arra jogosult szervek részletes vizsgálat után döntenek a büntetőjogi felelősségről.

A bizalomvesztést más esetekben is csak kirívóan súlyos kötelezettségszegések kapcsán fogadta el a bírói gyakorlat okszerű indokként. Így megalapozott volt a bizalomvesztéssel indokolt felmondás a kiemelten fontos munkaeszközt feltűnő közömbösséggel kezelő vezetővel, az etikai szabályokat megszegő, összeférhetetlen helyzetet teremtő munkavállalóval, illetve a munkakörét kihasználva illetéktelen iratokba beleolvasó portással szemben.

Alkalmas lehet a bizalom megingatására az is, ha a munkavállaló nyilvánvalóan bizonyított tényeket tagad, és a felelősséget megpróbálja másra hárítani. Egy vezető állású közalkalmazott vezetői megbízását bizalomvesztésre hivatkozva jogszerűen vonta vissza a munkáltató, mivel a vezetőségi ülés jegyzőkönyvét meghamisította, a saját személyét érintő megállapítások tekintetében.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Az idézett döntésekből az is kirajzolódik, hogy a munkavállalóval szembeni bizalom függ a betöltött munkakörtől is. A munkaviszony általában is bizalmi viszony, de ehhez képest is vannak olyan munkakörök, ahol a bizalom fokozott elvárás. Ezt mindig esetről esetre, az összes körülmény alapján kell vizsgálni. Egy esetben a bíróság általános jelleggel állapította meg, hogy a vezetői munkakör bizalmi munkakör, és a bizalom megrendülése esetén a munkáltatótól nem várható el a munkaviszony fenntartása. A bizalomvesztés azonban nem csak vezetőknél fordul elő, egy esetben a nagy értékű telefon alkatrészeket gyártó operátor munkavállalóval szembeni rendkívüli felmondást is kellően megalapozta.

Bár a bírói gyakorlatban erre nem találunk precedenst, megítélésem szerint a munkavállaló is alappal élhet azonnali hatályú felmondással, ha a munkáltató játssza el a jogviszony fenntartásához szükséges bizalmat. Például, a kirívóan kockázatos piaci stratégiát folytató, alkalmazottait állandó bizonytalanságban tartó munkáltató magatartása minősülhet olyannak, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 5.

Álláskeresés nyáron? – Itt az idő a nézelődésre!

Bár nem ebben az időszakban a legszélesebb a kínálat a munkáltatói oldalon és lassul a kiválasztás folyamata is, de jellemzően nem húzzák le a rolót a vállalkozások. Igenis van esély álláskeresőként, bár szükség van egy kicsit több türelemre.

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.