Módosul a munka törvénykönyve a távmunka szabályai miatt


A 2021. november 23-án a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint a veszélyhelyzet során alkalmazott szabályokkal összhangban a Munka Törvénykönyvét és a Munkavédelmi Törvényt véglegesen módosítani tervezik 2022. január 1-jétől a távmunka szabályaira tekintettel. Dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda munkajogi szakértője foglalja össze a tervezet lényegét.

A törvényjavaslat szerint, melyet jó eséllyel még idén elfogadnak, távmunkavégzésnek minősül, ha a munkavállaló akár részben, akár egészben a munkát a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Tehát újdonságként akár a részbeni otthoni munkavégzés is távmunkavégzésnek minősül.

A távmunkavégzés szerinti munkavégzésben a munkaszerződésben kell megállapodni.

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, úgy a távmunkavégzés során

  • a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátott feladatok meghatározására terjed ki,
  • a munkáltató az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja,
  • a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és
  • a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.

Azaz, ha a felek másként nem állapodnak meg, a fenti szabályok alkalmazandók, ettől eltérő rendelkezések alkalmazásához (pl. az otthoni és irodai munkavégzés eltérő aránya, a munkáltató utasítási jogának terjedelme) a felek külön megállapodása szükséges.

A munkavédelmi szabályok is változnának

A munkavédelmi szabályok tekintetében a távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. Ennek az állapotának fenntartásáról ebben az esetben azonban a munkavállaló gondoskodik.

Ha a távmunkavégzés információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történik,

  • a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól,
  • a munkavállaló a munkavégzés helyét a fenti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg, és
  • a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.

Azaz fontos szabály és változás, hogy a munkavédelmi követelményeket a munkáltatónak kell a munkavállalóval írásban közölnie, azonban magát a munkavégzés helyét már a munkavállaló választhatja meg ezen körülmények teljesítésére figyelemmel.

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban állapodnak meg a munkavégzés helyéről.

A fenti szabályokkal – álláspontunk szerint – a távmunka és az otthoni munkavégzés közötti eltérés kezd eltűnni, hiszen a részbeni otthoni munkavégzés is távmunkavégzésnek minősül” – hangsúlyozza a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda munkajogi szakértője.

Tekintettel arra, hogy ezek a szabályok a Munka Törvénykönyvébe és a Munkavédelmi Törvénybe épülnek be, így a veszélyhelyzet megszűnésével is véglegesnek tekintendők. „Úgy gondoljuk, hogy a veszélyhelyzettől függetlenül ez egy szükséges és hatékony módosítás, mivel a technika fejlődésével a rugalmasabb munkavégzési szabályok iránti igény megnőtt és így a felek hatékonyabban tudják szabályozni a munkajogi és munkavédelmi kérdéseket”.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.

2022. július 1.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.