Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vagyonvédelemben munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó bűnszervezetet számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli nyomozói, a szervezet több mint egymilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek – közölte a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.
A közlemény szerint a szervezet irányítói olyan – főként Tolna és Pest megyében tevékenykedő – céghálózatot hoztak létre, amely alvállalkozói munkaerő-kölcsönző gazdasági társaságokból állt. A láncolat tetején lévő négy cég fővállalkozóként vagyonvédelmi és őrzésbiztonsági munkát vállalt szabályos alvállalkozói szerződések alapján. A feladatok elvégzéséhez a láncolat további cégeitől kölcsönöztek munkaerőt, és a megbízást közvetítő cégeken keresztül átszámlázták nekik.
Az őrzés-védelmet ténylegesen végző munkavállalók úgynevezett „bukó cégekhez” voltak bejelentve alkalmazottként, amelyek nem fizettek utánuk járulékokat. A munkaerőt kölcsönbe adó 20 társaság strómanok nevére, székhelyszolgáltatókhoz bejegyzett cég volt, amelyeket a háttérből a bűnszervezet vezetője és segítői irányítottak.
Az adó- és járulékfizetés elkerülésével 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – írták.
A rajtaütés napján a NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói, pénzügyőrei adórevizorokkal és informatikusokkal négy megyében, harminchárom helyszínen dolgoztak.
A szervezet fő irányítójával szemben kommandósokat is bevetettek, mert az előzetes információk szerint lakóhelyén tíz – szabályosan bejelentett – vadász- és egyéb lőfegyvert tartott. Vele együtt tizenöt gyanúsítottat állítottak elő, közülük hét embert őrizetbe vettek. A bíróság három gyanúsított letartóztatását és egy bűnügyi felügyeletét rendelte el.
Az igazgatóság közölte: a kár mintegy 60 százalékának megtérülését biztosító vagyoni érték megközelíti a 700 millió forintot. A nyomozók kezdeményezték ingatlanok, gépjárművek, bankszámlán vezetett összegek, valamint a láncolatban szereplő cégek üzletrészeinek zár alá vételét, illetve lefoglalását. Emellett 47 millió forint készpénzt, 11 millió forint értékűre becsült festményt és egyéb értékes ingóságokat – ékszert, órát, érmét – is lefoglaltak.
(MTI)
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
