Munkaidő-beosztás a kereskedelemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kereskedelmi tevékenységet végző munkáltatóknál speciálisan alakul több munkaidő szabály, így például a vasár- és ünnepnapi munkavégzés kapcsán. Alább e speciális szabályokat ismertetjük, kizárólag az általánostól eltérő rendelkezésekre, értelmezési lehetőségekre fókuszálva.


A munkaidő beosztása vasárnapra

Az Mt. munkaidő-beosztásról szóló rendelkezései között a vasárnapi munkavégzés kapcsán találkozhatunk olyan külön nevesített szabállyal, amely kimondottan a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra vonatkozik.

Foglalkoztatás a közszférában 2014-ben

Szakmai fórum és képzés a változásokról: 2014. január 22.

Előadó:  dr. Kártyás Gábor munkajogász

Jelentkezzen most!

Ennek értelmében a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál a munkavállaló számára vasárnapra rendes munkaidő osztható be.

Azaz, a jogalkotó egyéb feltételek hiányában is biztosítja a kereskedelemben dolgozók számára a rendes munkaidő vasárnapra történő beosztását, anélkül, hogy a munkáltatónak bármely más feltételnek meg kellene felelnie.

Munkaszüneti napi munkavégzés

Ugyan az Mt. munkaszüneti napi (pl. december 25-26.) munkavégzésre vonatkozó szabályai nem nevesítik külön a kereskedelmi tevékenységet, de a vonatkozó szabályozás értelmezése során azt nem kerülhetjük meg. Az Mt. szerint a kereskedelmi tevékenység végzése önmagában nem indoka a rendes munkaidő munkaszüneti napokra történő beosztásának, azonban más jogcímen mégis elképzelhető a munkaszüneti napi munkavégzés.

Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzés az alábbi esetekben rendelhető el:

  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  • az idényjellegű,
  • a megszakítás nélküli,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés során.

Különös figyelmet érdemel a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben történő munkavégzés. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

  • a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
  • baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

A fenti rendelkezés értelmezése során alá kell húzni a „helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény” kifejezést, amely lehetőséget nyújt a helyben szokásos körülmények (például idegenforgalomból eredő eltérések) figyelembe vételére. Előfordulhat, hogy a munkaszüneti napi nyitva tartás az ország egyes területein teljességgel megszokott, elfogadott, míg máshol nem az. Így például más megítélés alá esik az augusztus 20-i nyitva tartás egy felkapott üdülőhelyen, mint egy idegenforgalom szempontjából ismeretlen, párszáz lelkes faluban.

A munkaszüneti napi munkavégzés kapcsán a kialakult gyakorlat általában igen megengedő a szórakoztatással, kényelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek esetében. Így például nem korlátozza a vendéglátóipari létesítmények munkaszüneti napi nyitva tartását sem.

A munkavállalók számára kedvező munkaidő-beosztási szabály, hogy a vasárnapra eső munkaszüneti napok, valamint húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap a munkaszüneti napi, nem pedig a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Rendkívüli munkavégzés munkaszüneti napon

Munkaszüneti napi rendkívüli munka kizárólag azon munkavállalók számára rendelhető el, akik rendes munkaidőben is beoszthatóak ilyen napon történő munkavégzésre. Nem korlátozott azonban a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Ez a szigorú korlát a kereskedelemben is alkalmazandó.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.