Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mit tehet a munkáltató, ha dolgozóját járványügyi megfigyelés alá helyezik? ÉS mit tehet akkor, ha a munkavállaló vírustól való félelmében nem akar dolgozni? Hogyan biztosíthatók a gyakorlatban az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei? Fontos kérdések, fontos válaszok.
A vendéglátásban a korlátozott nyitvatartási időben a napi 500 e forintos bevétel visszaesett 18 e forintra. Ebből hogyan fizesse az addigi bevételhez igazított munkabérköltségeket a munkáltató? Ha a vendéglátós nem dolgozik, de marad biztosított, akkor a nettó bérét akkor is ki kell fizetni?
Igen, a nettó bérét ez esetben is ki kell fizetni. A munkavállalók átcsoportosítása, munkaidő változtatása átmeneti megoldást nyújthat ebben a helyzetben. Amennyiben egyáltalán nem dolgoznak a munkavállalók (nem vis maior-nak minősülő helyzet okán) akkor a szabadság és a munkavégzés alóli mentesítés lehet a járható út. Utóbbira 3 lehetőség van.
A munkavállaló a jogszabályban meghatározott esetekben (Mt. 55§) mentesül a munkavégzés alól. Ilyen például a keresőképtelensége időtartama, vagy a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.
Tehát ha például a munkavállalónak a gyermekével otthon kell lennie, mert nincs, aki vigyázzon rájuk a jelenlegi helyzetben, kérheti a munkáltatótól a munkavégzés alóli mentesítését. Ebben az esetben a kiesett munkaidőre megállapodásuk alapján illeti meg díjazás.
Azonban ha a munkáltató dönt úgy (ha nem vis maior helyzet van), hogy bizonyos ideig nem, vagy csökkentett időben/teljesítménnyel üzemel, mert nem tud vagy akar foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni, a munkavállalónak állásidőre járó alapbért kell fizetni (mintha ’dolgozna’).
A 47/2020 (III.18.) Kormányrendelet szerint, a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek. Vagyis a munkavégzés alóli mentesítésről közösen is megállapodhatnak, úgy, mint az erre az időszakra járó díjazásról is.
Ha állásidőn van a munkavállaló és nem kap fizetést (bekövetkezik a vis maior), biztosítottnak minősül-e ebben az időszakban?
Alapvetően a biztosított a törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. Az 2. válaszban felsorolt esetek és járulékfizetés hiányában a magánszemély nem jogosult egészségügyi ellátásra. Az a Magyarországon élő, belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Ha a munkavállaló járványügyi zárlat miatt van karanténban, és a munkáltató nem tudja őt más munkakörben, munkahelyen (otthon) átmenetileg foglalkoztatni, keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult. A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja, ez esetben 7-es kóddal.
Ha a munkáltató van járványügyi zárlat alatt (vis maior), akkor nem jár bér a munkavállaló részére, tehát ha nem egyeznek meg az adott időszakra díjazásban a felek, járulékfizetés nem történik. A munkavállaló táppénzre csak akkor jogosult, ha az orvos keresőképtelen állományba veszi, koronavírus fertőzés esetén ha a tisztifőorvos értesíti erről a háziorvost. Fentiek következtében nem minősül biztosítottnak a munkavállaló, ha a munkáltató elháríthatatlan külső ok miatt nem tud üzemelni (vis maior), ugyanakkor a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult azzal, hogy 2020. május 1-jétől a munkáltató fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Amennyiben a járási hivatal járványügyi megfigyelés alá helyezte a dolgozót akkor ő 7-es kóddal táppénzen lesz?
Igen, közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja, ez esetben 7-es kóddal.
Mi van akkor ha a munkavállaló vírustól való félelmében nem akar dolgozni? Közben betegségek miatt szükség van a kapacitására.
Ha a munkáltató biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége van. Ha kötelezettségének nem tesz eleget, munkajogi szempontból munkáltatói szankciót vonhat maga után, igazolatlan távollétnek minősül.
Lehetőség van arra is, hogy a munkavállaló kivegye a szabadságot, amennyivel ő rendelkezik, ha a szabadság kezdetének időpontját 15 nappal hamarabb jelezte a munkáltató felé. El lehet tekinteni a 15 nappal korábbi közléstől, ha közösen megegyeznek a felek.
További lehetőség például, hogy ha indokolt, a munkavállaló kérhet munkavégzés alóli mentesítést, mely időszakra megegyezhetnek a munkáltatóval a díjazás mértékéről (ez a díj lehet akár alacsonyabb is, mint a minimálbér), vagy a munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot.
A munkáltató köteles biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, mit jelenthet ez a gyakorlatban a koronavírus járvány tekintetében? Milyen intézkedést lehet érdemes megtenni a munkáltatónak? Ha ugyanis nem biztosítja, akkor a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést, hogy kerülhető ez el?
A munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa az egészséges munkavégzés feltételeit, jelenlegi helyzetben például:
