Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2020-as évhez képest 2021-ben kevesebb munkaszüneti nap eredményez extra pihenőnapot a munkavállalók számára, ezért „cserébe” viszont csak egy szombati napra áthelyezett munkanappal kell számolnia a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.
A munkaszüneti nap – nevéből adódóan – olyan munkanap, amelyen valamilyen állami, nemzeti, vallási ünnep miatt nem kell munkát végezni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy munkaszüneti napra nem osztható be munkaidő bizonyos munkavállalók számára, azonban a főszabály az, hogy munkaszüneti napon a munkavállalóknak nem kell munkát végeznie. Emiatt csak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott, kivételes esetekben van helye munkaszüneti napon történő munkavégzésnek.
Munkaszüneti napra rendes munkaidő csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben; az idényjellegű; a megszakítás nélküli; a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén vagy külföldön történő munkavégzés esetén osztható be [Mt. 102. § (2) bek.].
Arról, hogy a munkáltató vagy a munkakör mikor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, az Mt. maga rendelkezik. Munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek tekintendő a munkáltató vagy a munkakör, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (3) bek.].
Munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő azon munkavállalók számára rendelhető el, akik rendes munkaidőben is foglalkoztathatóak munkaszüneti napon. Emellett baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében is lehetőség van munkaszüneti napon történő rendkívüli munkaidő elrendelésére [Mt. 108. § (2) bek.].
A munkaszüneti napon végzett munkavégzés (akár rendes, akár rendkívüli munkaidő) esetén a munkavállalót 100%-os bérpótlék illeti meg.
Azon munkavállalók számára, akik részére munkaszüneti napra nem kerül beosztásra se rendes, se rendkívüli munkaidő, az Mt. 102. § (5) bekezdése és a 14/2020. (V. 13.) ITM rendelet alapján az alábbiak szerint alakul a 2021. évi munkaszüneti napok körüli munkarend:
| január 1. péntek | munkaszüneti nap |
| március 15. hétfő | munkaszüneti nap |
| április 2. péntek | munkaszüneti nap |
| április 5. hétfő | munkaszüneti nap |
| május 1. szombat |
munkaszüneti nap (általános munkarend szerint pihenőnap) |
| május 24. hétfő | munkaszüneti nap |
| augusztus 20. péntek | munkaszüneti nap |
| október 23. szombat |
munkaszüneti nap (általános munkarend szerint pihenőnap) |
| november 1. hétfő | munkaszüneti nap |
| december 11. szombat | áthelyezett munkanap |
| december 24. péntek | áthelyezett pihenőnap |
| december 25. szombat |
munkaszüneti nap (általános munkarend szerint pihenőnap) |
| december 26. vasárnap |
munkaszüneti nap (általános munkarend szerint pihenőnap) |
A munkaszüneti napok közül idén sok hétvégére esik, ennek köszönhetően 2021-ben hat hosszúhétvégére és húsvétkor egy négynapos hétvégére számíthatnak a munkáltatók és a munkavállalók, azonban csupán egy áthelyezett szombati munkanappal kell tervezniük.
