Munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2018. január 1-jén lépett hatályba az új polgári perrendtartásról szóló törvény. Míg a korábbi kódex szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per a polgári perek általános és a munkaügyi perek különös szabályai szerint folyt le, addig az új törvény a munkaügyi perek szabályaihoz képest is állapít meg különös, csak e perek során érvényesülő rendelkezéseket.

Tekintettel arra, hogy az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) a hatályba lépését követően indult perekre nézve alkalmazandó, és a 2017-ben, illetve azt megelőzően indult perekre továbbra is a korábbi, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak, a két törvényt a közeljövőben még párhuzamosan alkalmazzák majd. A 2018. január 1-jén már folyamatban lévő, a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránti perekben tehát az új különös szabályok még nem érvényesülnek.

Ha a felperes munkavállaló munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per megindítását tervezi, már a kereset megírása során figyelemmel kell lennie e pertípus különös szabályaira, hiszen az ilyen perek megindítására irányuló keresetlevélnek az egyébként kötelező elemeken túl további adatokat is tartalmaznia kell. Ha a felperes munkavállaló kártérítési igényt érvényesítene, hogy korábbi munkáltatója a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 82. § (1) bekezdése szerint megtérítse az ő elmaradt munkabérét, a bíróságnak benyújtott keresetlevelében az egyébként kötelező tartalmi elemeken túl (az új Pp. 170. § tartalmazza ezek felsorolását) fel kell tüntetnie az elmaradt jövedelem egyes tételeit jogcímenként, valamint e tételekhez rendelve követelésének egyes elemeit összegszerűen is meg kell határoznia. A keresetlevélben mindenképpen fel kell tüntetni továbbá a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét [új Pp. 521. § (1) bek.].

„Keresetváltoztatásába a munkavállaló csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kárát jogosult belefoglalni, azoknak a károknak a keresetbe foglalására nem kerülhet sor, melyek a perfelvételt megelőzően keletkeztek és azokat a felperes valamely oknál fogva korábban nem érvényesítette”

Fontos, hogy a felperes keresetét megfelelő tartalommal nyújtsa be a bírósághoz, hiszen bármely kötelező tartalmi elem hiánya esetén a felperes keresetét a bíróság visszautasítja [új Pp. 176. § (1) bek. j) pont]. Ebben az esetben a felperes úgy tudja hibáját orvosolni és a keresetlevél előterjesztésének joghatásait fenntartani, ha keresetét az ügy előzményeire hivatkozással a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követő 30 nap alatt szabályszerűen, a megfelelő tartalommal újra előterjeszti. A kereset újbóli előterjesztése során a korábban már becsatolt mellékleteket a felperesnek nem szükséges újra csatolnia [új Pp. 178. § (1) bekezdés].

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti perekben a felperes egyik jellemzően előforduló követelése az elmaradt munkabérének megtérítése iránti igény. Ez az igény azonban a perindítást, illetve perfelvételt követően is fennáll, az elmaradt munkabér összege az idő előrehaladtával egyre nő. A munkavállaló felperes a keresetlevél beadásakor még nem tudhatja, mikor ér véget a per, mikor talál új, a korábbinak megfelelő, vagy annál magasabb munkabért ígérő munkahelyet stb., ezért elmaradt munkabérének összegét a kereset beadáskor nem tudja pontosan meghatározni. A törvényalkotó e speciális helyzetet figyelembe véve alkotta meg az alábbi, a keresetváltoztatás bírásághoz kötöttsége alól kivételt engedő szabályt. Eszerint azokban az esetekben, amikor a munkavállaló a neki a munkáltató által a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott károk megtérítését, elmaradt munkabérének, egyéb járandóságainak, illetve ezeket meghaladó kárának megtérítését kéri, a perfelvételi eljárást lezáró végzés meghozatalát követően is terjeszthet elő keresetváltoztatás iránti kérelmet.

Keresetváltoztatásába a munkavállaló ugyanakkor csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kárát jogosult belefoglalni, azoknak a károknak a keresetbe foglalására e szabály alapján nem kerülhet sor, melyek a perfelvételt megelőzően keletkeztek és azokat a felperes valamely oknál fogva korábban nem érvényesítette. A keresetváltoztatás iránti kérelem előterjesztésének határideje a követelés esedékességétől számított 30 nap. Ha az adott követelés csupán az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően vált esedékessé, keresetváltoztatás a fellebbezésben kérhető, ha pedig a fellebbezés előterjesztését követően válik esedékessé egy követelés, akkor arra nézve keresetváltoztatás az esedékességtől számított 15 napon belül indítványozható [új Pp. 521. § (2) bekezdés]. E keresetváltoztatásokra nézve a bíróság az általános szabályoktól eltérően nem szab ki pénzbírságot [új Pp. 219. § (2) bekezdés]. Ha a bíróság a felperes munkavállaló keresetváltoztatás iránti kérelmének helyt ad, azaz a keresetváltoztatást engedélyezi, a fél a követeléshez kapcsolódóan utólagos bizonyítással is élhet [új Pp. 521. § (3) bek.].

---