Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sztrájkot jelentett be április harmadik és negyedik hetére a BKV-munkavállalónak 80 százalékát képviselő két szakszervezeti szövetség pénteken. A munkabeszüntetés minden ágazatot érint.
A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) április 18-án 0 órától 20-a 24 óráig háromnapos, április 24-én 0 órától 28-a 24 óráig ötnapos sztrájkot hirdetett.
A munkabeszüntetés minden ágazatra kiterjed, így az érinti a busz-, a troli-, a villamos- és a metróközlekedést is.
A szakszervezetek azért döntöttek a sztrájk mellett, mert a BKV-val folytatott kollektív munkaügyi vitában nem közeledtek az álláspontok a bérrendezésről. Az érdekképviseletek hároméves bérrendezést akartak elérni, amelyben 30 százalékos bérfejlesztési kértek, ennek évenkénti mértékéről külön tárgyalásokon egyeztetnének. Ezen felül 2017-re további 5 százalékos béremelési igényt támasztottak, amelyet az alacsonyabb keresetűek bérfelzárkóztatására kértek.
A BKV a tárgyalások során hangsúlyozta, hogy határozott szándéka a bérfeszültségek hosszú távú rendezése, de a források előteremtéséig a munkavállalók türelmét kérte.
Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a sztrájkról már tájékoztatták Bolla Tibort, a BKV elnök-vezérigazgatóját. A munkabeszüntetés támogatottsága a BKV-n belül százszázalékos – tette hozzá.
Törvényi rendelkezések szerint a sztrájk első napján 66 százalék szolgáltatást kell biztosítani óránként és vonalanként, a második naptól viszont csak a csúcsidőben kell tartani az elégséges szolgáltatás mértékét, csúcsidőn kívül akár el sem indulhatnak a járatok, ha napi átlagban teljesül a 66 százalékos szolgáltatási színvonal.
A BKV-nál legutóbb 2010 januárjában volt munkabeszüntetés. A hatnapos sztrájkban a BKV 26 szakszervezetéből 14 vett részt, mert nem tudtak megállapodni a BKV menedzsmentjével a kollektív szerződésről. Azóta bár többször is alakult sztrájkbizottság a BKV-nál, munkabeszüntetés nem volt.
(MTI)
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
