Nagyot emelkedett a fizikai munkások átlagos órabére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A harmadik negyedévben 980 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 14 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 860 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban – bár gyorsul a bérnövekedés üteme – továbbra is lassan változnak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2017 harmadik negyedéve óta mindössze 3,9 százalékos bérnövekedést tapasztalt, ugyanakkor ebben a körben a korábbinál magasabb lett a bónuszok, bérpótlékok aránya – áll a két cég közös közleményében.

A fizikai dolgozók körében a szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) 1020 forintos, míg a betanított munkát végzők (FEOR 9-es főcsoport) 940 forintos átlagos órabérre számíthattak. Régiók szerint ugyanakkor jelentősen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: míg Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 850 forint körüli átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték Közép-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon már jóval 1100 forint felett alakul.

„Az adatokból az látható, hogy továbbra is gyorsan emelkednek a fizikai órabérek, ami az egyre több szektort sújtó munkaerőhiány miatt nem meglepő – magyarázza Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágának vezetője. – A folyamat várhatóan a következő negyedévekben sem szakad meg: az egyre fokozódó munkaerő-kereslet hatására már az év végén újabb növekedési hullám tanúi lehetünk. Az év elején pedig a várakozások szerint mintegy 9 százalékos minimálbér-emelésre kerülhet sor, ami szintén komoly hatást fog gyakorolni az alacsonyabb fizetési kategóriák bérszintjeinek alakulására”

A BDO Magyarország ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2017 harmadik negyedévéhez képest átlagosan 3,9 százalék volt. Figyelembe véve az infláció immár 3 százalék körüli szintre emelkedését, ez gyakorlatilag mindössze 1 százalék körüli reálbér-növekedést jelent ezen a vezetői szinten.

„Valamelyest javítja az összképet, hogy a középvezetők körében a kiegészítő bérelemek (jutalom, bónusz, bérpótlék, stb.) bérhez viszonyított aránya ebben az időszakban elérte a 15 százalékot, ami magasabb a korábbi évek 8-10 százalékos szintjénél – magyarázza Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – Ez azonban önmagában hosszú távon nem lesz elég a munkaerő megtartására egy olyan piaci környezetben, ahol egy jó munkahely-váltással ma akár 20-30 százalékkal magasabb bér is kialkudható hasonló munkakörben.”


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.