Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A valamivel több, mint 800 munkáltató 4300 munkavállalójára kiterjedő célellenőrzés előzetes adatai alapján a vállalkozások mintegy 85 százaléka, a dolgozóknak pedig közel kétharmada számíthat valamilyen szabálytalanság megállapítására.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága februárban tette közzé a tavaly októberi célellenőrzésének eredményeit. Ennek keretében azt vizsgálta, hogy a munkáltatók betartják-e a munkaidő és pihenőidő, a rendkívüli szabadság kiadására, valamint a munkaidő nyilvántartására vonatkozó törvényi előírásokat, de kiemelt figyelmet kaptak a jogszabályban meghatározott összegű munkabér kifizetésével, a munkabér védelmével kapcsolatos szabálytalanságok is. Az ellenőrzés célja a tisztességtelen versenyelőnnyel rendelkező vállalkozások jogsértő foglalkoztatási gyakorlatának felszámolása volt.
Az ellenőrzés fő területei
Az ellenőrzés-sorozatban az NMH felülvizsgálta a munkavállalók törvényes foglalkoztatását (főként a munkaszerződés, bejelentés nélküli, illetve színlelt szerződéssel foglalkoztatást, valamint részmunkaidős dolgozó teljes munkaidős foglalkoztatását) a munkavállalói alapjogok érvényesülését, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő – munkavállalókat megillető – igazolások kiállítását és kiadását, valamint a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolásokat.
Az akcióban a plázák, élelmiszerboltok, áruházak, standok, pékségek, dohányboltok, benzinkutak és az ehhez kapcsolódó vagyonvédelmi vállalkozások, éttermek, szálláshely szolgáltatók és feldolgozóipari létesítmények, valamint az építési munkaterületeken munkát végző vállalkozások számíthattak a Hivatal munkatársainak megjelenésére. A teljesebb kép érdekében a munkaügyi felügyelők nemcsak munkaidőben, hanem hétvégenként és a hivatali munkaidőn túl is megjelentek ezeken a helyeken. Az eljárások egy része még folyamatban van, a jelentés megállapításait a már megismert adatokra alapozta a hatóság.
Az ellenőrzésekben más szervezetek is részt vettek. A rendőrséggel, a Közlekedési Hatósággal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatósággal és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területi szerveivel közösen szervezett kiszállások zökkenőmentesen zajlottak, ám a legtöbb közös munkaügyi ellenőrzés azonban a kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi felügyelőségeivel együtt történt.
A vizsgálat általános tapasztalatai
A valamivel több, mint 800 munkáltató 4300 munkavállalójára kiterjedő célellenőrzés előzetes adatai alapján a vállalkozások mintegy 85%-a, a dolgozóknak pedig közel kétharmada számíthat valamilyen szabálytalanság megállapítására.
A feltárt – főként a munkáltatók által elkövetett – szabálytalanságok egy része olyan súlyos szabályszegésnek minősült, amelyek miatt összesen 170 alkalommal várható munkaügyi bírság kiszabása. A kisebb súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatók közül 254 esetben a szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 263 esetben kötelezés nélküli – szabálytalanságot megállapító – határozatot, 21 esetben pedig figyelemfelhívást bocsát majd ki a hatóság.
Visszatérő szabálytalanságok
Jellemzően a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése; a munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megsértése; a jogviszony bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás; a munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése; a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése; a napi és heti munkaidővel kapcsolatos jogsértések, valamint a garantált bérminimumra, illetve minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése miatt indított eljárást a munkáltatókkal szemben az NMH.
A legtöbb szabálysértés ezen kívül a munkaidő-beosztás során merült fel, az intézkedések közel egyötöde a munkaidőkerettel összefüggő jogsértésekkel, 10 %-a pedig a napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépésével hozható kapcsolatba. A tapasztalatok szerint a pihenőidőre vonatkozó szabályok kisebb mértékben csorbultak.
A munkaügyi felügyelők sok esetben találkoztak hiányos, hamis nyilvántartásokkal, valamint nyilvántartás hiányával, de továbbra is jellemző a munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása, illetve a garantált bérminimumra és bérpótlékokra vonatkozó szabályok megszegése. Emellett a vizsgálat megállapításai szerint a foglalkoztatók több ízben megszegték a munkabér védelmére, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására vonatkozó szabályokat.
A célellenőrzés eredményei azt mutatják, hogy a munkáltatók által elkövetett jogsértések tipikusak, azok a vállalkozási formától, illetve a munkavállalók létszámától teljesen függetlenek. A munkaidő és pihenőidő szabályainak megsértése természetszerűleg vonja maga után a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságoknak. A több munkavállalót foglalkoztató cégek általában visszatérő törvénysértéseket követnek el, a kisebb cégeknél ezzel szemben előfordul, hogy több, akár három, négy különböző, a munka- és pihenőidőt érintő jogsértést is megállapítható.
Harc a vagyonvédelmisekkel
A vizsgált ágazatok közül a kereskedelem és a vagyonvédelem kiemelt figyelmet kapott, ezeknél a munkáltatóknál gyakoribbak voltak az ellenőrzések.
A hatóság a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások esetében hozta a legtöbb határozatot, illetve szintén ebben az ágazatban fordult elő a legtöbb szabálytalansággal érintett munkavállaló is. Jellemzően nem a feketefoglalkoztatással, hanem éppen a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével találkoztak a felügyelők.
A vagyonvédelmi ágazat cégei az eddig tapasztaltakhoz hűen többnyire passzívan fogadták az ellenőrzést, illetve számos esetben akadályozták a hivatal munkatársainak munkáját: megtagadták a nyilatkozattételt és semmiféle írásos dokumentumot sem bocsátottak a hatóság rendelkezésére. A hivatal szerint mindez előrevetíti azt, hogy ezek a munkáltatók a későbbiekben sem működnek együtt a felügyelettel, nem teljesítik a kötelezéseket, nem fizetik meg a kiszabott bírságot, és ami a legfontosabb, a munkavállalók jogviszonyát később sem rendezik (jelentik be). További tapasztalat, hogy az eljárás megkezdését követő rövid időn belül ugyanazon a helyen már más cég foglalkoztatja ugyanazon munkavállalókat, illetőleg ezekben az esetekben nem csak a munkavállalók, hanem a vezetők személye is azonos. Az utóellenőrzéssel érintett ügyek jelentős része így a vagyonvédelmi munkáltatókra terjed ki, ennek során hasonló magatartást tanúsítanak a munkáltatók.
A vagyonvédelemi vállalkozások többnyire munkaerő- kölcsönzés keretében, esetenként ún. konzorciumi megállapodások alapján, sokszor teljesen átláthatatlan és rendezetlen körülmények között foglalkoztatják a munkavállalóikat. Az ellenőrzéseket megnehezíti, hogy a munkavállalók tájékozatlanok, munkáltatójukra vonatkozó információkkal nem rendelkeznek, fővállalkozót vagy egy helyi szolgálatvezetőt tudnak csak megnevezni.
A hatósági jogérvényesítést lehetetlenné teszi az, hogy az eljárás során beidézett személyek nem jelennek meg, a munkáltató nem érhető el hivatalos címein, vagy nem reagál a megkeresésekre, iratanyagot egyáltalán nem bocsát rendelkezésre. Ezekben az esetekben megjelenési, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt eljárási bírságot szab ki az NMH – sokszor a rendőrség és az adóhatóság bevonásával – ám mivel lényegében a bizonyítási eljárást akadályozzák így az érintettek, emiatt jelentős jogsérelem érheti a munkavállalókat.
| Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat |
|---|
Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
Nem pihenhetnek eleget a dolgozók
A vizsgálat tapasztalatai szerint a munkáltatók legkevésbé a munkaidő-beosztás szabályait tartják be, több esetben is el előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi és heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, illetve a pihenőidő kiadása sem felelt meg sok esetben a jogszabályi követelményeknek. Ezzel sérül a munkavállalók pihenéshez való joga, megfosztják a foglalkoztatottakat a pihenés, regenerálódás lehetőségétől és bizonyos munkaköröknél a munkavállalók túlterheltsége akár közvetlen veszélyt is jelenthet a munkavégzés során.
A személy- és vagyonvédelmi ágazatban gyakori, hogy a munkavállalók napi teljes munkaideje automatikusan 12 órára emelkedik azzal, hogy a készenléti jellegű munkakört a munkaszerződésben kikötik. Ehhez a felek külön megállapodása is szükséges, amely azonban nem minden esetben került megkötésre, megegyezés hiányában azonban a munkáltató a napi 8 órát meghaladó rendkívüli munkaidő után bérpótlékot köteles fizetni. Ez utóbbi elmaradása miatt a hatóság számos alkalommal kényszerült különböző intézkedések megtételére.
Ami a munka- és pihenőidővel kapcsolatos nyilvántartásokat illeti, a felügyelet számos alkalommal bukkant hiányos, vagy hamis, illetve kettős nyilvántartásra. Látszólag csekély súlyú vétség az, ha a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját, azonban legtöbbször ez leplezi a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést.
Ungarische wirtschaft
A „feketemunka” ugyancsak gyakori jelenség a hazai foglalkoztatásban. A munkaszerződés írásba foglalása nélkül a munkáltató általában „elfelejti” bejelenteni a munkavállalót. Ez számos esetben az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt érintette, amely tekintetében az Mt. nem követel meg munkaszerződést, a bejelentés ügyfélkapu, vagy telefonos ügyfélszolgálat útján is megtehető. Bevett szokás, hogy a foglalkoztató a be nem jelentett munkaviszonyt még az ellenőrzés alatt, vagy az ellenőrzést követő órákban regisztrálja az adóhatóságnál.
Elterjed és visszatérő gyakorlat, hogy a részmunkaidőben bejelentett munkavállaló valójában teljes napi munkaidőben vagy magasabb heti munkaidőben végezte tevékenységét, illetve az elmúlt években a színlelt szerződések felszámolására irányuló erőfeszítések sem hoztak maradéktalan sikert.
Jellemző szabálytalanság továbbá – a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben – a garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések kijátszása, valamint a munkabér és a pótlékok (munkaszüneti napi munkavégzésért, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai bérpótlék, stb.) megfizetésének elmaradása.
Egy alkalommal harmadik országbeli állampolgár szabálytalan foglalkoztatásával is találkoztak a munkaügyi hatóság képviselői.
Miért?
Az első és legfontosabb indok a hatóság szerint az, hogy a munkáltatók egy része egyszerűen nincs tisztában a foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségekkel, így a rájuk érvényes szabályok betartás kizárt. A második csoportba azok a munkáltatók tartoznak, amelyek bizonyos szabályok megszegését gazdasági szükséghelyzettel igazolják. Ilyen indok lehet például a szabadság ki nem adása a megnövekedett megrendelések száma miatt, vagy a munkabér ki nem fizetése a megrendelések elmaradása miatt bekövetkezendő fizetésképtelenség eredményeként. A harmadik jogsértési típus lehet a nyilvánvalóan szándékosan elkövetett jogsértés, a vonatkozó jogszabályok tudatos figyelmen kívül hagyása, az adó és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülés kísérlete.
A hazai helyzet jellemzője sajnálatos módon, hogy a munkavállalók nagy része egyáltalán nincs tisztában a rájuk vonatkozó jogokkal illetve kötelezettségekkel, ez a „tudatlanság” természetesen lehetőséget ad a munkáltatónak a helyzet kihasználására. Sok esetben bár a munkavállaló tisztában van az előírásokkal, de állását féltve nem lép fel érdekeiért.
A rendkívüli munkavégzés leplezését szolgálja az a gyakorlat, hogy a munkáltató egész egyszerűen nem közli írásban a munkaidő-beosztást. Így szinte lehetetlen kimutatni a túlmunkát, ami amellett, hogy anyagilag hátrányosan érinti a munkavállalót, nem biztosít elegendő időt sem a regenerálódásra. Szintén gyakori szabálytalanság a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról való tájékoztatás elmaradása, amely által szinte követhetetlen a rendes és rendkívüli munkaidő mértéke.
A munkaidőre vonatkozó adatok nyilvántartásának szabálytalanságai mögött legtöbbször a munkaidőre, pihenőidőre, munkabér összegére irányadó szabályok kikerülése áll, ám az egy-egy munkanapot érintő hiányosságok általában figyelmetlenségre, feledékenységre, a következetesség hiányára vezethető vissza. Tipikus munkáltatói fogás az, hogy a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén. Ez általában más jogsértést leplez.
Bár a jogszabály egyértelműen a munkáltató kötelezettségeként írja elő a nyilvántartás vezetési kötelezettséget, a munkáltatók a vizsgálat során általában a munkavállalók ezirányú mulasztásaira hivatkoztak.
A feketemunkánál mindenképpen vélelmezhető egyfajta munkáltatói tudatosság, hiszen az illetékes főfelügyelőségek beszámolói szerint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentést számos munkáltató sok esetben percekkel az ellenőrzés megkezdését követően pótolja. Ez azt is jelenti, hogy ismeri a jogszabályi kötelezettséget, a bejelentés teljesítésének előírt módját, illetve a bejelentés megtételéhez szükséges munkavállalói adatokkal már a munka megkezdése előtt rendelkezik. Bízva azonban a hatósági ellenőrzés adott napokon, időszakban való elmaradásában az adatok a bejelentés megtételével megbízott könyvelőirodának csak abban az esetben adja meg, ha már elkerülhetetlen a bejelentés megtétele.
A feketefoglalkoztatás hátterében rendszerint a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg, melynek értelmében bár a munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, ám rendes munkaviszonyban történő bejelentés helyett a munkáltató az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését egyszerűen „megspórolja”.
A jogviszony megszűnésekor tapasztalt szabálytalanságok – a munkáltató az igazolásokat gyakran visszatartja, az elszámolást elmulasztja vagy a munkavállalót „nem jelenti ki” az illetékes adóhatóságnál – arra engednek következtetni, hogy a hátterében elszámolási vita, illetve adminisztrációs hiba áll.
| Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés |
|---|
|
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. |
Még mindig kedvezőtlen tapasztalatok
Az NMH értékelése szerint a célellenőrzés eredményei továbbra sem túl bíztatóak, a hazai munkavállalók helyzete, kiszolgáltatottsága, a rovásukra elkövetett jogsértések száma az elmúlt évek folyamán nem változott. A munkáltatók még mindig vállalják a lebukás kockázatát, melynek a vizsgálat megállapítása szerint egyik komoly következménye – a munkavállaló jelentős mértékű „túlfoglalkoztatása” mellett – az, hogy az új, legális (adózó) munkahelyek létesítésének társadalmi és kormányzati célkitűzése nem tud kellő hatékonysággal és ütemben megvalósulni.
A vizsgálat végső konklúziója, hogy „az ellenőrzések a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően alátámasztották a célellenőrzés elrendelésének szükségességét, mivel a munka- és pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok továbbra is – annak versenyt torzító, a szürke- és feketegazdaságot újratermelő, a munkavállalók hosszú távú érdekeivel ütköző hatásával együtt – jelen vannak a gazdaságban és a munka világában”.
