Népszerűbb a rugalmas foglalkoztatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Terjed az atipikus foglakoztatás és a határozott idejű alkalmazás. A dolgozó magyarok sokat dolgoznak és harmaduk ingázik. A KSH évkönyvének munkaerő-piaci adatait ismertetjük.


Az atipikus, például részmunkaidőben történő foglalkoztatás aránya nőtt a válság előtti szinthez képest, azonban széles körű alkalmazása továbbra sem jellemző Magyarországon – derül ki a KSH 2013-as évkönyvének online kiadásából, amely a munkaerő-piaci viszonyokat is vizsgálja. Míg a válság előtt 3-4 százalék volt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves lakosság körében, 2013-ra ez az arány 6,3 százalékra növekedett. Létszámuk 2008 és 2013 között 83 ezerrel, 247 ezerre növekedett – olvasható a KSH kiadványában, amely kiemeli azt is, hogy a nők körülbelül kétszer gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak.

A jelentés szerint a gazdasági válságra adott munkaerő-piaci válaszok között felértékelődtek a rugalmas foglalkoztatási formák (mint a határozott idejű munkaszerződéssel, részmunkaidőben, távmunka keretében, munkaerő-kölcsönző cégen keresztül történő foglalkoztatás, önfoglalkoztatás) szerepe.

A munkáltatók egyre nagyobb arányban élnek a határozott idejű alkalmazás lehetőségével is, az ilyen formában alkalmazottak aránya a 2008. évi 7,8 százalékról 2013-ra 10,8 százalékra emelkedett.

A 2013-ról szóló jelentés kitér arra, hogy tavaly javultak a munkaerő-piaci státusváltás esélyei. A gyedet, gyest, gyetet igénybe vevők több eséllyel váltak foglalkoztatottá, mint munkanélkülivé – bár a 2012-ben munkanélküli státuszúak közel kétharmada megmaradt munkanélkülinek 2013-ban is.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Minden harmadik magyarországi foglalkoztatott naponta ingázott a legutóbbi, 2009-2010-es időmérleg-felvétel adatai szerint. A naponta ingázó foglalkoztatottak száma ekkor megközelítette az 1,2 milliót.

A jelentés megemlíti, hogy az OECD-tagországok gyakorlatához képest Magyarországon a munkaerőpiacon jelenlévők sokat dolgoznak. 2012-ben egy dolgozó átlagosan 1888 órát – 8 órás munkanappal számítva 236 napot – töltött munkával, ezzel a rangsorban a nyolcadikak a magyar munkavállalók. A magyaroknál csak a chileiek, az észtek, a görögök, az izraeliek, a dél-koreaiak, a lengyelek és a mexikóiak dolgoznak többet a felmérés szerint.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Szomszédainknál erősít a piacvezető magyar HR-szolgáltató: felveszi a Prohuman nevet a szerb leánycég

Prohuman néven folytatja tevékenységét Szerbiában a CityScope HR-szolgáltató, amely tavaly került az immár 7 országban működő magyar tulajdonú cégcsoport irányítása alá. Tovább erősödik a Prohuman Szlovéniában is, ahol a két évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Slavica Jerebet nevezték ki az ügyvezető igazgatói posztra. A 20 éves, több mint ezer ügyfelet kiszolgáló és mintegy 25 ezer embernek munkát adó Prohuman Group nem titkolt célja, hogy a hazai piacvezető és meghatározó régiós szerep után egész Kelet-Közép-Európa első számú HR-szolgáltatójává váljon.

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.