NGM: béremelésre mehet a szocho-csökkentés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2016. novemberében aláírt hatéves bérmegállapodás eredményeként január 1-től a munkabérekre rakodó adóteher, a szociális hozzájárulási adó, az idei 22 százalékról, 19,5 százalékra csökken, ami újabb 200 milliárd forintot hagy a munkaadóknál, ezt az összeget pedig technikai fejlesztésekre és béremelésre fordíthatják – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken sajtótájékoztatón Budapesten. 


Az államtitkár kiemelte, hogy január 1-től – szintén a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően – a minimálbér 8 százalékkal, a szakmunkás garantált bérminimum pedig 12 százalékkal emelkedik. 

Cseresnyés Péter emlékeztetett, hogy 2010-2018 közötti időszakban a minimálbér 88 százalékkal, 73 500 forintról, 138 ezer forintra, a szakmunkás garantált bérminimum pedig több mint 100 százalékkal 89 500 forintról  180 500 forintra emelkedett.     

Az államtitkár ismertette, hogy 2017-ben az első tíz hónapban 10,2 százalékkal nőttek a reálkeresetek, a versenyszférában 11,5 százalékos, a közszférában pedig 10,7 százalékos volt a bővülés. Utóbbira példaként említette az egészségügyi, a szociális, a rendvédelmi és az oktatás területét, ahol szavai szerint jelentős volt a  béremelés.

 

Cseresnyés Péter megjegyezte, mivel a versenyszférában a reálbérnövekedés meghaladta a hatéves bérmegállapodásban meghatározott 11 százalékot, ezért a megállapodás értelmében a szociális hozzájárulási adó 2018 január 1-től nem 2 százalékponttal, hanem 2,5 százalékponttal mérséklődik.

Az államtitkár szólt arról is, hogy csökkentek az egyes országrészek közti bérkülönbségek. Az első háromnegyedévben Heves és Nógrád, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőttek leginkább a keresetek. Cseresnyés Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy míg 2002 és 2010 között a minimálbér reálértéke 5,8 százalékkal nőtt, 2010 és 2017 között már 23 százalékkal.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.