Önfoglalkoztatás helyett részmunkaidő?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nőtt a részmunkaidőben dolgozók aránya is, főleg a fiatalok és a nők körében, míg a gazdaság változásainak hatására csökkent az önfoglalkoztatók száma Magyarországon.


Különböző válságkezelési stratégiák rajzolódnak ki régiónként és munkaviszony-típusonként a rugalmas foglalkoztatási formákkal kapcsolatos statisztikákból – derült ki a Randstad által készített Flexibility@Work 2013 elemzésből. Míg Nyugat-Európában például nőtt az önfoglalkoztatók száma, mert az állásukat elvesztők egy része valószínűleg saját vállalkozást alapítva próbált megélni, addig Magyarországon fordított trend látszik: az egyszemélyes cégek számának csökkenésével és a munkanélküliség növekedésével párhuzamosan egyre többen vállaltak határozott idejű vagy részmunkaidős állásokat.

Ugyan az önfoglalkoztatók számában a legnagyobb visszaesés még a válság előtt történt, de az ilyen munkaviszonyban dolgozók száma később is folyamatosan csökkent, míg minden más rugalmas foglalkoztatási formánál növekedést mértek 2007 után. A tavalyi évben alkalmazottként, határozott idejű szerződéssel már 9,4 százalék vállalt munkát, míg egyszemélyes vállalkozásban csak a foglalkoztatottak 5,7 százaléka dolgozott.

Határozott időre fiatalok, részmunkaidőre nők szerződnek

„A válság két szempontból is segítette a határozott idejű szerződések terjedését: egyrészt a vállalatok így jobban tudtak alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasági környezethez, másrészt az álláskeresők a növekvő munkanélküliség elkerülése érdekében nyitottabbá váltak az átmeneti megoldások iránt” – magyarázta a trendeket Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Az Eurostat adatai alapján 2012-ben a határozott idejű szerződéssel dolgozó magyarok 70 százaléka azért vállalt ilyen munkaviszonyt, mert nem talált állandó állást.

A határozott idejű szerződést nagyobb arányban vállalják a fiatal munkavállalók: míg a 25 év felettiek közül csak 9 százalék dolgozott ilyen szerződéssel 2012-ben, addig a 15-24 éves korosztályban ez az arány 22 százalék volt. „A határozott idejű szerződéssel dolgozók 13 százaléka a próbaidejét töltötte így tavaly, de ez a munkaviszony egyébként is közelebb áll az Y generáció mobilis fiataljaihoz, akik inkább tanulni és tapasztalatot gyűjteni jelentkeznek egy-egy állásra” – magyarázta Baja Sándor.

A fiatalok között népszerűbbek a részmunkaidős pozíciók is, de a nemek szerinti eltérés még jellemzőbb: míg 2012 végén a magyar férfiak közül csak 4,4 százalék vállalt 8 órásnál rövidebb beosztást, a nőknél 9,7 százalék volt ez az arány. „Mivel a részmunkaidőt gyakran a gyermekek, illetve más rászoruló családtagok gondozása mellett vállalják, az adatok alapján Magyarországon ezt a feladatkört még mindig inkább a hölgyek látják el” – tette hozzá a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

 

A felmérés hátteréről

A Randstad Holding a SEO Economic Research és az Amszterdami Egyetem segítségével 2000 óta gyűjti és elemzi a munkaerő-piaci adatokat. Az évente publikált Flexibility@Work riport elsősorban az Eurostat, illetve Európán kívül az OECD információi alapján elemzi a rugalmas foglalkoztatási formákkal kapcsolatos változásokat. A magyar adatok elemzése részben a KSH statisztikáin alapul.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.