Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tekintsék meg a XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia előadóival készült beszélgetéseinket!
Miért érdemes 18 éve folyamatosan, minden esztendőben részt venni a visegrádi Magyar Munkajogi Konferencián? Mi köti össze az eseményt az osztrák Zell am See városával? Hogyan alakul ki a program, illetve milyen aktuális témák feldolgozására készülhetnek idén a jelenlévők? Mit jelent a rendezvény a szakmai házigazda számára?
Ilyen izgalmas kérdésekre kaphatnak választ, ha megnézik a XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia szakmai házigazdájával, dr. Pál Lajossal készült beharangozó interjúnkat:
Magyarország történetének eddigi legnagyobb perértékű munkajogi pere, próbaidő kikötése adatvédelmi tisztviselőnél vs. GDPR – csupán felvillantás azokból az izgalmas ügyekből, melyek terítékre kerülnek az Elmélkedés és álmélkodás 6.0 előadáson az idei visegrádi Munkajogi Konferencián.
Állandó előadónk, dr. Lőrincz György ügyvéd, a Magyar Munkajogi Társaság elnöke még több kulisszatitkot árul el a videóban, továbbá azt is megosztja a nézőkkel, hogy ő miért szeret minden ősszel részt venni a rendezvényen:
XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia – Fókuszban a gondoskodó munkáltató (9 kreditpont)
2021. október 12-14., Thermal Hotel Visegrád****
Regisztráljon ide kattintva >>
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
