Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kis odafigyeléssel és nyitottsággal szinte bármelyik vállalatnál lenne mód megváltozott munkaképességű kollégák foglalkoztatására. Bár már most is vannak jó példák, azonban még mindig nagyon sok a fejlődési és bővülési lehetőség ezen a téren – hívja fel a figyelmet az Adó Online-hoz eljuttatott közleményében a Prohuman.
„Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, akinek az egészségkárosodását vagy fogyatékosságát a rehabilitációs hatóság szakemberei szigorú szabályok alapján, komplex vizsgálat keretében, munkaerő-piaci szempontok alapján vizsgálják, és a folyamat során megállapítják, hogy az állapot hogyan befolyásolja a munkavégzési, illetve munkavállalási képességet. Azonban a szabályok mögött sorsok és emberek vannak, akik a lehetőségeikhez mérten dolgozni szeretnének. Mi igyekszünk támogatni mindezt nemcsak azzal, hogy munkát és lehetőséget biztosítunk, de azt is szeretnénk, hogy egyre több vállalat ismerje fel, kis odafigyeléssel és nyitottsággal számos területen van mód megváltozott munkaképességű kollégák bevonására a munkába” – mondta el Ignácz Béla, a Prohuman ügyvezetője, aki szerint minden jel arra mutat, hogy hamarosan a COVID járvány előtti munkaerőhiányos helyzet lesz meghatározó Magyarországon, hiszen a járvány miatt bezáró szektorokból megjelenő tömegek visszatérnek eredeti szakmájukhoz. Ennek jeleit már most is érzékelik, számos területen már most munkaerőhiánnyal néznek szembe a vállalatok. A szakember úgy látja, sok pozícióban a megváltozott munkaképességgel dolgozó emberek aktívabb bevonása is javíthatna a helyzeten.
Pozitív hatások sok irányban
„Az a tapasztalatunk, hogy a nyitottabb, befogadóbb munkahelyi légkör kialakulásához is hozzájárul, ha megváltozott munkaképességű emberek is dolgoznak a csapatban. A közös munka mindenki szemléletét átalakítja, meghatározza a gondolkodás szempontjait úgy a vállalti környezetben, mint a hétköznapok során. Számos példa mutatja, hogy a munkavállalók toleránsabbakká vállnak, jobban elfogadják a különbségeket és sok esetben egyfajta új típusú vezetői szemlélet is kialakul. Mindez azt is magával hozza, hogy erősödik a csapategység az összetartozás érzése is, ami pedig a munkahelyi fluktuációra is kedvező hatással van, sőt arra is láttunk példát, hogy a termelékenység és a működési hatékonyság is nő ennek köszönhetően” – emelte ki Ignácz Béla.
A megváltozott munkaképességű emberek aktívabb, nagyobb számban történő foglalkoztatását az állam is támogatja. A munkaadót megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén 15,5 % részkedvezmény illeti meg a szociális hozzájárulási adóból. Ezen felül amennyiben megfelelően magas létszámban alkalmaz egy vállalat megváltozott munkaképességű kollégákat, ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást is, melynek összege évente 1.449.000 forint, amelyet az ún. a kötelező foglalkoztatási szintből[1] hiányzók után kell fizetni, személyenként. Amennyiben a megváltozott munkaképességű munkavállalók havi átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 30 főt – vagy arányuk az összes munkavállalóhoz képest meghaladja a 25%-ot – a munkáltató kérheti akkreditációját, és költségvetési támogatásra is jogosult lehet. A megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása az Európai Uniós pályázatokon történő részvétel esetében is előnyt jelenthet, ezzel a lehetőséggel is igyekszik a szakpolitika támogatni a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását.
Jó úton járunk, de van hova fejlődni
A munkához juttatással nem csupán segély helyett munkabérhez segítik hozzá a dolgozókat, hanem a munkával utat nyitnak egy lelkileg még egészségesebb életút felé is, ahol a napok strukturáltan és hasznos munkával telhetnek el. „Ha a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása az egészségi állapot, a munkavégző képesség, és egyéb, munkavégzéshez szükséges kompetenciák figyelembevételével történik, akkor a munkaviszony minden fél számára értéket fog képviselni. A statisztikák szerint jó úton járunk, mert az elmúlt nagyjából 10 évben 18%-ról 44%-ra nőtt azon megváltozott munkaképességű emberek aránya, akik dolgoznak, de még mindig kicsit az EU átlag 50% alatt vagyunk. 2021-ben 155 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozott, én úgy látom kicsit nagyobb rugalmassággal jóval többen is lehetnének” – teszi hozzá a szakember.
Átgondoltan érdemes lépni
Természetesen a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának bevezetése nem történhet átgondolatlanul, egyik percről a másikra. A munkaadónak tekintettel kell lennie a munkavállaló szükségleteire, például hosszabb betanulási időszak biztosításával, vagy több munkaközi szünettel. Szükséges lehet az akadálymentesítés is, a munkahelyen történő közlekedés, munkavégzés, tájékozódás vagy akár kommunikáció elősegítésére, különböző támogató technológiák használatával. Kevesebb szó esik a mentális akadálymentesítésről, pedig fontos része a felkészülésnek a befogadás, elfogadás erősítése a nem megváltozott munkaképességű kollégák között. A gyakorlatban mindez jelenthet különféle tréningeket vagy közös beszélgetéseket, felkészítő előadásokat. „A legfontosabb cél mindig megértetni és megérteni, hogy a megváltozott munkaképességű kollégák problémái sok szempontból azonosak a társadalom többi tagjáéval, csak a körülményeik mások. Reméljük, hogy a jövőben még többen és még több területen dolgozhatnak majd a megváltozott munkaképességű emberek közül is számukra megfelelő munkakörökben” – összegezte Ignácz Béla.
[1] *Kötelező foglalkoztatási szint: A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát
