Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy pénztáros a munkáltató által végzett próbavásárlás során nem minden árut pakoltatott ki a szalagra, nem ellenőrizte az árukat, ezáltal nem ismerte fel több áru elrejtését. A munkáltató emiatt rendkívüli felmondással élt, amit a Kúria szigorú ítéletében jogszerűnek értékelt.
A tényállás szerint a munkavállaló 2008. december 9-től állt a munkáltató alkalmazásában eladó-pénztáros munkakörben. 2009. november 19-én a területi vezető egy másik áruház pénztárosával a régióban próbavásárlásokat végzett, ennek során 6 csomag 12 tekercses toalettpapírt vásároltak, amelyek 6 db-os gyűjtőbe voltak csomagolva. A próbavásárló a csomagolást felnyitva a WC-papírok közé rejtett egy izzót, vásárolt továbbá felbontott kartonba elhelyezett 24 db-os egységcsomagban lévő margarint úgy, hogy a dobozból annak alsó sorából egy sor margarint kivett és helyére két rúd téliszalámit helyezett. A bevásárlókosárba tett továbbá szintén felbontott papírdobozban található 15 db-os egységcsomagba csomagolt orsótésztát úgy, hogy a tészták alá elrejtett 5 db kolbászt. A fenti árucikkeken túl a kosárba került még több más áru.
A munkavállaló a próbavásárló által vásárolt áruk közül a pénztárgépszalagra nem pakoltatta fel a margarinokat tartalmazó papírdobozt, valamint a WC-papírokat, emiatt a próbavásárló által vásárolt árucikkek közül a pénztárgépbe nem ütötte be az 5 db kolbászt, a 2 rúd szalámit és az 1 db izzót, melyből következően 20 367 Ft összegű számlázandó áruérték helyett a blokk szerint 10 075 Ft-ot számlázott ki a próbavásárló részére. A munkavállaló a történteket nem vitatta.
A fentiek alapján a munkáltató 2009. november 30-án kelt rendkívüli felmondásával, azonnali hatállyal megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. Az indokolás szerint az eladó pénztárosnak meg kell győződnie arról, hogy a vásárló minden vásárlásra szánt áruféleséget az áruszalagra felhelyezett-e, valamint minden terméket a pénztárgépben megfelelően rögzítenie kell. E kötelezettségeit a munkavállaló súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte.
A munkavállaló keresetében annak megállapítását kérte, hogy munkaviszonyának megszüntetésére jogellenesen került sor. Elsősorban arra hivatkozott, hogy a munkáltató rosszhiszeműen és megtévesztően járt el, így súlyos gondatlanság a terhére nem róható. Csak akkor észlelhette volna az elrejtett termékeket, ha a csomagolást teljesen szétbontja, amely jelentősen megnövelte volna a vásárlás idejét. Kifogásolta azt is, hogy az munkáltató biztonsági személyzetet nem biztosított a lopások kiszűrésére. A próbavásárlás nem volt életszerű, s nem oktatták ki őket arról, hogy a zsugorfóliákat, kartonokat szét kellett volna szednie. A próbavásárló által alkalmazott magatartás nem volt tipikus vevői magatartás.
A munkaügyi bíróság – elfogadva a munkavállaló érveit – a keresetnek helyt adott. Álláspontja szerint az áruk felpakoltatása csak egyetlen bizonyított esetben valósult meg, ami önmagában nem tekinthető olyan jelentős mértékű kötelezettségszegésnek, amely a rendkívüli felmondást megalapozná.
|
Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
|
 |
A másodfokú bíróság, illetve a Kúria azonban nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. A lényeges kötelezettségszegés kapcsán a Kúria kiemelte, hogy a pénztáros munkakörben foglalkoztatott munkavállaló alapvető kötelezettsége volt az áruk leszámlázása, s az ellenértéknek a vevőkkel történő kifizettetése. A perben bizonyított tények alapján e munkaköri kötelezettségét a munkavállaló legalább súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte. A munkavállaló terhére kellett értékelni, hogy sokféle áru elrejtését nem észlelte, amelyek között nagyobb méretű és súlyú áruk is voltak.
A munkavállaló hivatkozása, miszerint a munkáltató szándékosan olyan helyzetbe hozta, hogy hibázzon, ehhez képest súlytalan. Az sem bír jelentőséggel, hogy a munkáltató miért nem alkalmazott a lopások elkerülése érdekében biztonsági őrt, illetve mi módon kerültek a termékek elrejtésre a pénztáros által megvizsgálandó csomagban. Bár ez egyszeri magatartás volt, a próbavásárlás jellegéből adódóan ez nem azt jelenti, hogy más esetekben a munkavállaló mindig hiánytalanul járt el. Összességében így megállapítható volt a lényeges kötelezettség jelentős mértékű megszegése, súlyos gondatlansággal (BH2013/253.).
A fentiekből természetesen nem következik, hogy a pénztáros munkavállalót objektív felelősség terhelné, és automatikusan felelősségre vonható lenne, ha egy a bemutatott esethez hasonló vevői „trükkel” megkárosítják a munkáltatót. Az azonnali hatályú felmondáshoz ugyanis súlyosan gondatlan, vagy szándékos kötelezettségszegést követel meg a törvény. A jelen esetben ez azért volt megállapítható, mert a munkavállaló ki sem pakoltatta az árukat, amivel lényegében esélye sem maradt a lopás felfedezésére.
Munkáltatói szemszögből fontos tanulság, hogy a munkavállalót pontosan tájékoztatni kell a munkakörébe tartozó legfontosabb feladatokról, és nagy hangsúlyt kell fektetni azokra a mozzanatokra, részfeladatokra, amelyeknek – mint jelen esetben az áruk kipakoltatásának – a munkáltató nagy jelentőséget tulajdonít. Ha a megfelelő kioktatás mellett a munkavállaló e kiemelt feladatait elmulasztja, akkor a fentiek alapján a legsúlyosabb szankciónak is helye lehet.
