Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mit tehet a szülő, ha napközben telefonon értesíti az iskolaigazgató, hogy gyermeke lázas és orvoshoz kellene vinni, vagy ha éppen az iskolai szülői értekezlet időpontja egybeesik a munkavállaló munkaidejével?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 52. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a munkavállaló köteles a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni. Főszabály szerint tehát a munkavállaló a munkaidejében akkor is köteles a munkahelyén tartózkodnia, ha nincs ellátandó feladata. Így abban az esetben, ha a munkavállaló munkaidőben köteles eleget tenni szülői teendőinek, az alábbi lehetőségek közül választhat.
A rendkívüli szülői távollétre megoldás lehet a szabadság igénybevétele. A szabadság kiadása vonatkozásában azonban számos szempontra ügyelnie kell a munkáltatónak. Az Mt. 122. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ha tehát a munkavállalónak már csak e hét munkanap szabadsága van, és ő e napokat más időpontban szeretné igénybe venni, mint ahogyan azt a munkáltató szeretné ütemezni, a munkavállaló nem küldhető szabadságra. Fontos továbbá, hogy főszabály szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell [Mt. 122. § (4) bek.]. Ettől természetesen a munkavállaló jóváhagyásával el lehet térni, azonban ha a munkáltató például a szülői értekezlet napjára szabadságot kíván kiadni a munkavállaló számára, ezt tizenöt nappal korábban nem közli, és a munkavállaló a késői közlést nem hagyja jóvá, akkor a szabadság a részére nem kiadható. Végezetül meg kell említeni, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek.], így ha az adott évben a munkavállalónak már nincs több szabadsága, a következő évi szabadság a rendkívüli szülői távollét miatt nem hozható előre.
Szintén megoldás lehet a munkavállaló munkaidő-beosztásának módosítása. Ebben az esetben azonban figyelni kell arra, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban, írásban köteles közölni. Közlés hiányában pedig az utolsó munkaidő-beosztás lesz az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. A már közölt munkaidő-beosztás pedig csak akkor módosítható, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel (ekkor is csak a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban van lehetőség módosításra) vagy ha a módosítást a munkavállaló írásban kérelmezi [Mt. 97. § (5) bek.]. Ahogy a szabadság, úgy a munkaidő-beosztás vonatkozásában is igaz, hogy a munkavállaló jóváhagyásával a felek a törvény által előírt időbeli korlátoktól eltérhetnek, így ha az mindkét félnek megfelelő, egy váratlan esemény felmerülése miatt a munkáltató akár azonnal is módosíthatja a beosztást. Így előfordulhat, hogy a szülő telefonhívást kap az iskolától, hogy gyermeke beteg és érte kellene menni, amely miatt a munkáltató – módosítva a korábban már közölt munkaidő-beosztást – „elengedi” a munkavállalót, aki a kiesett munkaidőt a következő munkanapon dolgozza le.
Habár a munkavállaló munkaidejében munkavégzésre és rendelkezésre állásra köteles, vannak olyan élethelyzetek, amelyek fennállása esetén a munkavállaló a törvény erejénél fogva mentesül e kötelezettségei alól. A munkavállaló így például mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára [Mt. 55. § (1) bek. k) pont].
A különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok akkor minősülhet indokolt távollétnek, ha az váratlanul, tehát előre nem látható módon merült fel, a munkavállaló személyes jelenlétét igényli, és/vagy a felmerült körülmény a munkahelyről való távolmaradást indokolja. Egy szülői értekezlet, egy beteg gyermek, vagy egyéb szülői kötelezettségek e követelményeknek tehát megfeleltethetőek.
Habár a fenti mentesülési ok nem fizetett távollétnek minősül [Mt. 146. § (3) bek.], előnye, hogy egyrészről időben nem korlátozott, azaz más mentesülési okokkal ellentétben – például a szoptató anya a törvény által meghatározottan, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára [Mt. 55. § (1) bek. e) pont] mentesül kötelezettségei alól – az e pont alapján mentesülő szülő egészen addig nem köteles munkát végezni, illetve rendelkezésre állni, amíg a különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok fennáll. Másrészről, e mentesülési ok egy szubjektív ok, amely a munkavállalót alanyi jogon megilleti. E mentesülési ok így megteremti a lehetőséget arra, hogy a munkavállaló rendkívül esetben a munkáltató beleegyezésétől függetlenül tehessen eleget szülői teendőinek.
