Szolgálati lakás, lakhatási támogatás adómentes juttatása 2017-ben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2017. január 1-jétől a jelenleginél kedvezőbb feltétellel biztosíthatnak adómentesen szálláshelyet, vagy akár lakhatási támogatást is a munkahely szerinti településen lakóhellyel nem rendelkező munkavállalóik számára. A juttatások adómentességének nem feltétele az, hogy minden munkáltatónak járjon, és cafeterián kívül (mellette) is adhatók.

 

Az ingyenes vagy kedvezményes szálláshely-juttatás (közismerten: albérleti elhelyezés) adómentes lehetősége a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú melléklete 8.6./f) pontjának a munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezésén alapul. A jelenleg hatályos megfogalmazás értelmében a munkásszálláson ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított lakhatás akkor adómentes, ha az a munkáltató tulajdonában lévő vagy általa bérelt olyan szálláshelyen történik, amely lakóhelyiségenként egynél több olyan munkavállaló elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van. Ez jelenleg tehát azt jelenti, hogy a munkáltató csak akkor bérelhet a munkavállaló számára adómentesen lakást, ha abban szobánként legalább még egy munkavállalóját elhelyezi. A munkavállalók viszont érthetően ragaszkodnak legalább az önálló szobához, mely esetben annak a munkáltató által fizetett bérleti díja adó- és járulékköteles jövedelem.

 

A munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezés 2017. január 1-jétől hatályos szövege szerint az adómentességnek már csak az egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan (például garzonlakás) esetében lesz feltétele az egynél több munkavállaló elhelyezése, míg a több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében elegendő lesz az is, ha minden szobában legalább egy munkavállaló lakik. Ez a munkavállalók szempontjából a jelenleginél valóban kényelmesebb lakhatási lehetőség lesz szállodában, panzióban, azonban lakásban történő elhelyezés esetén együtt jár továbbra is a közös helyiségek használatának kényelmetlenségével.

Megoldást jelenthet, ha a munkáltató nem természetben (nem munkásszállásnak minősülő lakásban) nyújt lakhatási lehetőséget, hanem az ún. mobilitási célú adómentes lakhatási támogatással segíti majd a munkavállalót, hogy a munkahelyi településen béreljen lakást.

A Szja törvény 1. számú mellékletének 2017. január 1-jétől hatályba lépő új 2.11. pontja szerint adómentes lesz ugyanis az ugyanazon munkáltató által (ide értve a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását is) nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

• a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
• a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
• a foglakoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát

meg nem haladó támogatás.

A hatálybalépést megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni.

A részletes előírásokat a Szja törvény 1. számú mellékletének 9.7. pontja tartalmazza a következők szerint:

A figyelembe vehető lakhatási támogatás havi értéke

• a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,
• a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,
• a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész.

A támogatás abban az esetben minősül mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

• akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, és
• akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, és
• aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

Nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll (például a cégben többségi befolyással rendelkezik).

A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az adóhatóság határozatában a munkáltatót (foglalkoztatót) egyébként terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

További kedvező változás, hogy a cégek adózás előtti eredményét csökkenti [Tao törvény 7. § (1) bekezdés k) és l) pont]

• a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege;
• a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege.

Az ingyenes vagy kedvezményes szálláshely-juttatás (közismerten: albérleti elhelyezés) adómentes lehetősége a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú melléklete 8.6./f) pontjának a munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezésén alapul. A jelenleg hatályos megfogalmazás értelmében a munkásszálláson ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított lakhatás akkor adómentes, ha az a munkáltató tulajdonában lévő vagy általa bérelt olyan szálláshelyen történik, amely lakóhelyiségenként egynél több olyan munkavállaló elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van. Ez jelenleg tehát azt jelenti, hogy a munkáltató csak akkor bérelhet a munkavállaló számára adómentesen lakást, ha abban szobánként legalább még egy munkavállalóját elhelyezi. A munkavállalók viszont érthetően ragaszkodnak legalább az önálló szobához, mely esetben annak a munkáltató által fizetett bérleti díja adó- és járulékköteles jövedelem.

 

A munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezés 2017. január 1-jétől hatályos szövege szerint az adómentességnek már csak az egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan (például garzonlakás) esetében lesz feltétele az egynél több munkavállaló elhelyezése, míg a több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében elegendő lesz az is, ha minden szobában legalább egy munkavállaló lakik. Ez a munkavállalók szempontjából a jelenleginél valóban kényelmesebb lakhatási lehetőség lesz szállodában, panzióban, azonban lakásban történő elhelyezés esetén együtt jár továbbra is a közös helyiségek használatának kényelmetlenségével.

Megoldást jelenthet, ha a munkáltató nem természetben (nem munkásszállásnak minősülő lakásban) nyújt lakhatási lehetőséget, hanem az ún. mobilitási célú adómentes lakhatási támogatással segíti majd a munkavállalót, hogy a munkahelyi településen béreljen lakást.

A Szja törvény 1. számú mellékletének 2017. január 1-jétől hatályba lépő új 2.11. pontja szerint adómentes lesz ugyanis az ugyanazon munkáltató által (ide értve a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását is) nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

• a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
• a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
• a foglakoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát

meg nem haladó támogatás.

A hatálybalépést megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni.

A részletes előírásokat a Szja törvény 1. számú mellékletének 9.7. pontja tartalmazza a következők szerint:

A figyelembe vehető lakhatási támogatás havi értéke

• a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,
• a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,
• a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész.

A támogatás abban az esetben minősül mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

• akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, és
• akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, és
• aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

Nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll (például a cégben többségi befolyással rendelkezik).

A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az adóhatóság határozatában a munkáltatót (foglalkoztatót) egyébként terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

További kedvező változás, hogy a cégek adózás előtti eredményét csökkenti [Tao törvény 7. § (1) bekezdés k) és l) pont]

• a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege;
• a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege.

---