Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Február 12-re 2 órás általános sztrájkot hirdetett az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSz) a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft-nél, miután megrekedtek a bértárgyalások a felek között – közölte Janik Tamás a szakszervezet elnöke.
Tájékoztatása szerint elkötelezettek a békés megoldás mellett, de a munkáltató a szakszervezet által kezdeményezett kollektív munkaügyi vitától elzárkózik, ezért a szakszervezeti tömörülés csütörtökön sztrájkbizottság felállítása mellett döntött. Nem maradt más választása a munkavállalóknak, mint a munkabeszüntetés nyomásgyakorló eszközéhez nyúlni – hangsúlyozta.
Ismertette: a szakszervezet 19 százalékos béremelést és lojalitási bónuszt kér a munkaviszonyban eltöltött évek után, valamint a cafeteria keretösszeg növelését, 360 ezer forintra.
[htmlbox mt_kommentar]
A cég kommunikációs szervezete az MTI-vel azt közölte: a dolgozók 99 százaléka a béremelést tartalmazó munkaszerződés-módosítást aláírta és az emelt bérek kifizetése ez alapján történik a szokott időben. A gyárban a már elfogadott, emelt fizetéseken felül bevezették a hűségbónuszt is.
A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. vezetése a kétórás figyelmeztető sztrájk bejelentését tudomásul vette és a jogszabályokban foglaltak szerint jár el – tették hozzá.
(MTI)
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
