Tanulmányi szerződés megkötése, mint a munkaviszony létrejöttének feltétele


A Kúria egy friss döntésében kimondta, hogy ha a munkaviszony létesítésének a feltétele a tanulmányi szerződés megkötése és a felek akarata kölcsönösen a munkaszerződés megkötésére irányult, akkor nem állapítható meg, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére. Ezért ilyen esetben a tanulmányi szerződés megkötése nem tilos.

Releváns jogszabály:

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

A tényállás

A munkavállaló (alperes) és a munkáltató (felperes) 2017 novemberében határozott idejű munkaszerződést kötöttek egymással. A felek a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tanulmányi szerződést is kötöttek, amely alapján a munkavállaló 3 hónapos továbbképzésen vett részt. A tanulmányi szerződés alapján a munkáltató 3 millió forint értékben nyújtott támogatást (képzés költségei, távolléti díj, egyéb támogatás) a munkavállalónak, aki ezért cserébe pedig vállalta, hogy a képzésen részt vesz, azt megfelelő eredménnyel elvégzi és a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg a képzés befejezését követő 24 hónapig. A felek ezt követően két felnőttképzési szerződést is kötöttek egymással, amely alapján a képzések költségeit teljes egészében a munkáltató finanszírozta. Ezen előzmények után a munkáltató 2018 januárjában felmondott a munkavállalónak, valamint elállt a tanulmányi szerződéstől és tájékoztatta őt, hogy 1,5 millió forint visszafizetési kötelezettsége áll fenn a tanulmányi szerződése alapján. A munkáltató indoklásában kifejtette, hogy a munkavállaló a képzés vizsgáján és azt megelőzően nem megfelelő magatartást tanúsított, ami a vizsgaszabályzat és egyúttal a tanulmányi szerződés, valamint a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség megszegésének minősül.

Kereset és ellenkérelem

A munkáltató a keresetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 229. § (6) bekezdése alapján a nyújtott támogatás arányos része (vagyis 1,5 millió forint) és annak kamata megfizetésére kérte kötelezni a munkavállalót. A tanulmányi szerződések kapcsán az Mt. rögzíti, hogy nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 229. § (2) bekezdés b) pont]. A tárgy szerinti ügyben a munkáltató már a pályáztatási eljárás során is felajánlotta a munkavállalónak a képzésen való részvételt, így keresetében arra hivatkozott, hogy a munkavállaló saját elhatározásából kezdte meg tanulmányait, így a felek között létrejött szerződés nem tekinthető semmisnek. A munkavállaló a munkáltató ezen állítását vitatta az ellenkérelmében és előadta, hogy álláspontja szerint a képzésen való részvétel kötelező volt, így a megállapodás semmis.

Felülvizsgálati eljárás és a Kúria döntése

A Kúria a felülvizsgálati eljárás során – a másodfokú bírósággal egyetértve – megállapította, hogy a munkavállaló munkakörének betöltéséhez szükséges volt a tanulmányi szerződés szerinti ismeretek megszerzése és az alperesnek lehetősége volt még a munkaszerződés aláírása előtt átgondolni, hogy kíván-e ilyen feltételek mellett munkaviszonyt létesíteni. Az azonban, hogy a képzés elvégzése a munkáltató érdekét is szolgálta, nem értékelhető úgy, hogy a tanulmányi szerződés megkötésére a munkáltató kötelezése alapján került volna sor, sokkal inkább a felek kölcsönös akarata szerint. Ezt támasztja alá az is, hogy a munkáltató mindvégig anyagilag támogatta az alperest, a tanulmányait fizette, valamint egyéb juttatásokat is biztosított a részére. Ezen indokok alapján a Kúria a tanulmányi szerződést a felek között érvényesen létrejött megállapodásnak tekintette és megállapította, hogy a munkáltató oldalán felmerült érdek nem azonos a munkáltatói kötelezéssel.

A Kúria azt is megállapította, hogy a bíróságok nem vizsgálták meg kellőképpen, hogy a képzés időtartama alatt a munkavállaló ellátta-e a munkakörét, végzett-e munkát, valamint, hogy hogyan került sor az elszámolásra a felek között. Ennek megfelelően a Kúria a másodfokú bíróság azon rendelkezését, amely alapján a munkavállalót 1,5 millió forint és annak kamata megfizetésére kötelezte hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezte. A Kúria döntése szerint kizárólag ezen bizonyítási eljárás lefolytatása után tud a másodfokú bíróság a kereseti kérelemről és annak összegszerűségéről mindenre kiterjedő és megalapozott döntést hozni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.