Távmunka: adómentes lehet a költségtérítés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Szja-törvény tételesen felsorolja, hogy a munkavállaló a távmunka mely költségeit számolhatja el, így a munkáltató által fizetett költségtérítés akár egésze járulékmentes lehet. Az ABT Trehand blogbejegyzéséből megismerheti a részleteket.


Pár éve a távmunka még ritka jelenség volt Magyarországon, általában olyan feladatok elvégzését jelentette, amelyekhez alacsony képzettség, szakértelem kellett („bedolgozás”, internetes értékesítés).

Szerencsére ez a tendencia változóban van, egyre több hazai és multicégnél jelenik meg a távmunkavégzés lehetősége egy-egy munkatárs, vagy akár a teljes csapat számára, egy, vagy akár heti több napban. Európában például a közép- és felsővezető beosztásban dolgozó férfiak közt leggyakoribb ez a munkamód. Az előnyökről és hátrányokról megoszlanak a vélemények, mi most kifejezetten az adózási oldalról közelítjük meg a témát, ami a pozitívumok felé billenti a mérleget.

Ha a munkáltató a távmunka bevezetése, támogatása mellett dönt, akkor érdemes az adózási előnyöket is kihasználni ezzel kapcsolatban. A munkavállalónál nyilván felmerülnek bizonyos pluszköltségek a távmunka miatt, amelyekre a munkáltató költségtérítést fizethet. Az Szja törvény tételesen felsorolja, hogy a munkavállaló milyen költségeket számolhat el így, gyakorlatilag adó- és járulékmentessé téve a munkáltató által fizetett költségtérítést vagy annak egy részét.

Az elszámolható költségek az alábbiak:

  • ha a munkavállaló a munkavégzéshez, kapcsolattartáshoz szükséges számítógépet, számítástechnikai eszközt vásárol, 100.000 Ft-ig egy összegben elszámolhatja a kiadást, 100.000 Ft fölött pedig 3 év alatt, évente 33%-ot érvényesíthet

  • teljes egészben elszámolható az internethasználat díja, nem kell azt figyelni, hogy magáncélra is használta-e a munkavállaló az otthoni internetet

  • ha a munkavállaló egy külön helyiséget bérel a távmunkához (nem otthonról dolgozik), akkor annak a bérleti díja, rezsiköltsége szintén elszámolható költségként

  • otthonról történő munkavégzés esetén a rezsiköltséget a távmunkavégzéssel arányosan lehet elszámolni

A költségelszámoláshoz további feltétel, hogy a munkaszerződés is utaljon a távmunkavégzés tényére, illetve az egyes beszerzésekről, internethasználatról szóló számla a munkavállaló nevére szóljon. A munkáltató fizetheti a költségtérítést a leadott számlák alapján, vagy dönthet úgy is, hogy minden hónapban fix összeget fizet. Utóbbi esetben is csak a fent említett elszámolható költségeknek megfelelő rész lesz adómentes, az e feletti összeg bérként adózik.

A cikk szerzője Fazekas Edina, az ABT Treuhand csoport bérszámfejtési üzletágvezetője.

További blogbejegyzések:

Pár éve a távmunka még ritka jelenség volt Magyarországon, általában olyan feladatok elvégzését jelentette, amelyekhez alacsony képzettség, szakértelem kellett („bedolgozás”, internetes értékesítés).

Szerencsére ez a tendencia változóban van, egyre több hazai és multicégnél jelenik meg a távmunkavégzés lehetősége egy-egy munkatárs, vagy akár a teljes csapat számára, egy, vagy akár heti több napban. Európában például a közép- és felsővezető beosztásban dolgozó férfiak közt leggyakoribb ez a munkamód. Az előnyökről és hátrányokról megoszlanak a vélemények, mi most kifejezetten az adózási oldalról közelítjük meg a témát, ami a pozitívumok felé billenti a mérleget.

Ha a munkáltató a távmunka bevezetése, támogatása mellett dönt, akkor érdemes az adózási előnyöket is kihasználni ezzel kapcsolatban. A munkavállalónál nyilván felmerülnek bizonyos pluszköltségek a távmunka miatt, amelyekre a munkáltató költségtérítést fizethet. Az Szja törvény tételesen felsorolja, hogy a munkavállaló milyen költségeket számolhat el így, gyakorlatilag adó- és járulékmentessé téve a munkáltató által fizetett költségtérítést vagy annak egy részét.

Az elszámolható költségek az alábbiak:

  • ha a munkavállaló a munkavégzéshez, kapcsolattartáshoz szükséges számítógépet, számítástechnikai eszközt vásárol, 100.000 Ft-ig egy összegben elszámolhatja a kiadást, 100.000 Ft fölött pedig 3 év alatt, évente 33%-ot érvényesíthet

  • teljes egészben elszámolható az internethasználat díja, nem kell azt figyelni, hogy magáncélra is használta-e a munkavállaló az otthoni internetet

  • ha a munkavállaló egy külön helyiséget bérel a távmunkához (nem otthonról dolgozik), akkor annak a bérleti díja, rezsiköltsége szintén elszámolható költségként

  • otthonról történő munkavégzés esetén a rezsiköltséget a távmunkavégzéssel arányosan lehet elszámolni

A költségelszámoláshoz további feltétel, hogy a munkaszerződés is utaljon a távmunkavégzés tényére, illetve az egyes beszerzésekről, internethasználatról szóló számla a munkavállaló nevére szóljon. A munkáltató fizetheti a költségtérítést a leadott számlák alapján, vagy dönthet úgy is, hogy minden hónapban fix összeget fizet. Utóbbi esetben is csak a fent említett elszámolható költségeknek megfelelő rész lesz adómentes, az e feletti összeg bérként adózik.

A cikk szerzője Fazekas Edina, az ABT Treuhand csoport bérszámfejtési üzletágvezetője.

További blogbejegyzések:



Kapcsolódó cikkek

2021. július 29.

Ingatlanhoz kapcsolódó termékértékesítések és szolgáltatások teljesítési helye – II. rész

A cikksorozat első része tisztázta a hazai és az uniós szabályozás ingatlanhoz kapcsolódó fogalmait, kitért arra, hogy az ingatlanok vonatkozásában mely ügyletek minősülnek termékértékesítésnek, illetve mi keletkeztet adóalanyiságot. A cikksorozat második része az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek teljesítési helyéhez kapcsolódóan a szolgáltatások jellemzőit és besorolását ismerteti részletesen. Az Adó szaklap cikke.