Terjednek az atipikus foglalkoztatási formák

Kétszázmilliárd forint árbevételt termelt az atipikus foglalkoztatási szektor az év első nyolc hónapjában, ennek egynegyedét a diák- és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége és a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége első közös kutatásából, áll az újságunkhoz eljuttatott közleményükben.

Az átfogó felmérés további tapasztalata, hogy 2019 első nyolc hónapjában több diák dolgozott, mint a tavalyi év azonos időszakában, s hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknél január és szeptember között több tagi jövedelem keletkezett, mint tavaly, működésük első teljes pénzügyi évében.

A 90-es évektől az iskolaszövetkezeti szektor elindulása mellett folyamatosan fejlődött a munkaerő-kölcsönzési iparág. A 2008–2012 közötti gazdasági válságból az a vállalkozás került ki megerősödve, amely szaktudásával, megbízhatóságával, állandóságával – cégnév, telephely, tulajdonosok, kapcsolattartók – hiteles tudott maradni. A többéves munkaviszony után leépített emberek számára hasznos és megkerülhetetlen eszköz lett a munkaerő-kölcsönzés, amely visszasegítette őket a munka világába, ezzel biztosítva megélhetésüket. „A hiányszakmák köre bővül. Ma már nemcsak szakképzett, de szakképzetlen munkaerőhiányról is beszélhetünk – fogalmaz Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke.

„Nyáron a diákok körében leginkább a strandos munkák, a turisztikai, idegenforgalmi lehetőségek voltak népszerűek. De persze akadt olyan is, aki az egész évben elérhető palettáról választotta az árufeltöltést, a pénztári, az egyszerű fizikai és pakolós vagy irodai munkát, mint a szkennelés, adatrögzítés – hangsúlyozza Majzik Nándor, a Magyar Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének főtitkára.

Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke szerint a szövetkezetek előnye, hogy a nyugdíjasoknak rugalmas, a saját időbeosztásuknak és kompetenciájuknak megfelelő lehetőséget biztosítanak. Továbbá olyan szociális teret is létrehoznak számukra, ahol új kapcsolatokat építhetnek, és számukra érdekes programokon vehetnek részt a közösségi alap segítségével. A vállalkozásoktól pedig rengeteg adminisztrációt, toborzást, szervezést, bejelentési kötelezettséget átvállalnak, továbbá olyan adatbázisból dolgoznak már, amelynek segítségével bármilyen igényre van megoldás.

Atipikus foglalkoztatásban dolgozik, aki ideiglenes munkát végez, napi, heti, havi vagy akár hosszabb ideig – a diákok az iskolaszövetkezetek, a felnőttek a munkaerő-kölcsönzés, a nyugdíjasok pedig a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek keretei között.


Kapcsolódó cikkek:


Egyszerűsített foglalkoztatás – Az idénymunka és az alkalmi munka szabályai
2018. július 23.

Az egyszerűsített foglalkoztatás egy atipikus munkaviszony, amely a határozatlan idejű munkaviszony ellentétpárjaként jellemezhető. Az ilyen egyszerűsített formák általában rövid időtartamra létesülnek, cserébe az adminisztrációs és a közterhek is jelentősen kisebbek a tipikus munkaviszonyokéhoz képest.

Munkakör megosztása: két munkavállaló egy munkakörben
2019. szeptember 10.

Munkakör megosztása: két munkavállaló egy munkakörben

A leggyakoribb munkaviszony típus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakör megosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.