Tizedével nőtt a fizikai dolgozók órabére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén a második negyedévben 13 százalékkal magasabb, 1000 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, mint az előző év azonos időszakában, 2016. második negyedévéhez viszonyítva pedig mindez átlagosan 32 százalékos növekedés – derül ki a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. közel 7 ezer dolgozó béradatai alapján készített, legutóbbi elemzéséből.

A cég és a BDO Magyarország tanácsadó vállalat közös közleménye szerint a fizikai dolgozók körében a szakmunkások 1041 forintos, míg a betanított munkások 967 forintos átlagos órabérre számíthattak.

Megjegyezték, hogy régiónként jelentősen eltérhetnek a számok, mert például a Dél- Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon továbbra is ezer forint alatt marad egy szakmunkás átlagos órabére, Közép-Magyarországon ez az érték már elérte az 1220 forintos szintet.

A közlemény idézte Hujber Tibort, a Trenkwalder ügyvezető igazgatóját, aki kifejtette: az adatokból kitűnik, hogy tovább tart a fizikai órabérek folyamatos emelkedése, bár a béremelések nagyobb része az év elején zajlott le, az első negyedévhez képest is 4,2 százalékos átlagos órabér-növekedés tapasztalható. A következő időszakok béremelési üteme elsősorban azon múlik, hogy mennyire súlyosbodik a munkaerőhiány, illetve, hogy a vállalatok milyen lépésekkel tudják ellensúlyozni ennek negatív következményeit – tette hozzá.

A felsőbb kategóriákban továbbra is jóval kisebb mértékű béremelkedés tapasztalható: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú belföldi vállalat mintegy 500 középvezetője esetében vizsgálta meg a fizetéseket.

A BDO felmérése szerint az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke 2017 második negyedévéhez képest átlagosan 4,7 százalék volt. Figyelembe véve az infláció időközben bekövetkező gyorsulását, reálértékben továbbra sem jelent nagyobb mértékű elmozdulást.

Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere a közleményben arról számolt be, hogy némileg javítja az összképet, hogy a vizsgált időszakban a középvezetők körében a kiegészítő bérelemek (jutalom, bónusz, bérpótlékok) aránya az egy évvel korábbi 8-ról 10 százalékra emelkedett. Ennek ellenére a korábban 3 százalék körül alakuló átlagos fluktuációs ráta ebben a körben mára elérte 4,3 százalékot. A munkahelyet váltók ugyanis a cégen belüli béremelésnél jelentősebb, akár 20-30 százalékos bérnövekedést is el tudnak érni egy-egy új munkakörben – ismertette a szakértő.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.