Több juttatásra számíthatunk idén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2014-es év közterhei megegyeznek az előző évben már megszokott értékkel. Vajon hogyan befolyásolja ez a kiadott béren kívüli juttatások mértékét? Szerencsére a stabil környezet pozitívan hatott a juttatási kedvre. Kismértékű növekedést mutat a kiadott juttatások nettó értéke 2013-ról 2014-re.


Ezt látszik igazolni a cafeteriatrend.hu oldal felmérése, melyben 538 munkáltató juttatási rendszeréről beérkező adatokat dolgozta fel Fata László cafeteria szakértő.

2012 óta folyamatosan csökken azok száma, akik felszámolják a béren kívüli juttatási rendszerüket. A két évvel ezelőtti 7,8 százalékos adathoz képest idén már csak a válaszadók 1,5 százaléka jelezte ebbéli szándékát.

Míg 2013-ban 1,7 százalék volt azok aránya, akik újonnan vezették be a kedvező adózású elemeket a juttatási rendszerükbe, addig ez a szám idén 3,16 százalékra nőtt.

Jó látni, hogy a változatlan közterhek mellett az összkép 2014-re óvatos növekedést mutat.

A kitöltők mindössze 4,46 százaléka csökkentette idén a dolgozói juttatások nettó értékét. Ez az arány 2013-ban 31 százalék, két éve pedig 52,6 százalék volt. A korábbi adatokhoz képest ez jelentős javulás. Emellett a válaszadók 14,3 százalék számolt be a cafeteria nettó értékének növekedéséről.

Átlagolva a változások mértékét, idén nettó 3,1 százalékkal több béren kívüli juttatást kaphatnak a dolgozók.
– Az elmúlt évekhez képest ez jelentős javulás, ugyanis ez az átlagérték eddig negatív tartományban mozgott.– kommentálta az eredményt Fata László cafeteria szakértő.

Honnan fizessük a közterheket?

Gyakori az a megoldás a munkáltatók részéről, hogy a megadott keretösszegből a dolgozónak kell kigazdálkodnia a juttatásokat terhelő közterheket. Így ha valaki 10.000  forint értékben szeretné tölteni például a SZÉP Kártyáját – kedvező adózás mellett – 13.570 forint fogy a cafeteria keretéből. Ezt a gyakorlatot alkalmazza a válaszadók 41 százaléka  2014-ben.

Ennél valamivel elterjedtebb gyakorlat, hogy külön munkáltatói keretből fizeti ki a munkáltató a béren kívüli juttatások SZJA és EHO terheit. Idén a válaszadók 44 százaléka választotta ezt a lehetőséget.
Vannak olyan munkáltatók is, akik vagy csak a személyi jövedelemadót (5 százalék) vagy csak az EHO-t (3 százalék) hárítják a dolgozókra, míg 7 százalék egyéb elosztást alkalmaz.

(forrás: cafeteriatrend.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.