Visszafordított áfa a munkaerő-kölcsönzésben: maradtak kivételek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió rendelkezésének megfelelően 2021. április 1-jei hatállyal megváltoztak a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások áfakezelési szabályai is és megszűnik a fordított áfa alkalmazásának kötelezettsége a legtöbb esetben.

Áprilistól az eladó, a számla kiállítója – vagyis a munkaerő-kölcsönző vállalat – fizeti meg az áfát. Eddig ennek terhe a munkaerőt kölcsönzött konstrukcióban foglalkoztató vállalatra, vagyis a vevőre hárult. Korábban a szektorban tapasztalt jelentős visszaélések és törvénytelenségek visszaszorításának érdekében vezették be ezt a speciális áfaszabályozást.

Látszanak az erősödés jelei

„Nagyjából hat-hét ezer vállalatnál közel százötvenezer ember dolgozott közvetített munkavállalóként 2018-ban és 2019-ben. Ha nincs a járvány, ezek az adatok valószínűleg 2020-ban is irányadóak lettek volna és noha jelentős volt a visszaesés, de idén már újra látjuk az erősödést és egyre nagyobb arányban térnek vissza a vállalatok a vírus előtti időben megszokott létszámokhoz.” – mondta el Juhász Csongor a 8 országban jelen lévő Prohuman ügyvezető igazgatója.

munkaerő

A munkaerő-kölcsönzés globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág, Magyarországon is szinte minden üzleti szegmensbe elterjedt ez a foglalkoztatási megoldás. „Az általános munkaerőhiánnyal együtt a kölcsönző cégek szerepe is egyre erősödött, az elmúlt 15 évben nagyjából megötszöröződött a kölcsönzött konstrukcióban foglalkoztatottak száma Magyarországon. Korábban voltak olyan cégek, amelyek rendszeresen megszegték a szabályokat, többek között visszaéltek a járulékokkal, az áfával vagy nem fizették ki a dolgozókat. Ennek kiküszöbölésére az egyik határozott intézkedés volt a fordított áfa bevezetése 2015. január elsején.” – összegezte Juhász Csongor, aki szerint az elmúlt évek piaci tisztulást hoztak. Mint elmondta, azok a cégek, amelyek tisztességtelen üzletpolitikára építettek, fokozatosan kikoptak a piacról, mindez pedig az egész szektornak, a megbízóknak, az államnak és főleg a munkavállalóknak is az érdeke.

A Prohuman szerint a tisztességtelen gyakorlatot folytató cégek káros öröksége, hogy sok esetben a munkaerő-kölcsönző vállalatok megítéléssé előítéletekkel terhelt. Pedig a munkaerő-kölcsönzésben résztvevő vállalatok ma már nagyon szigorú állami kontroll alatt dolgoznak, tisztességes üzletpolitikát követnek miközben ez a foglalkoztatási forma a munkáltatónak és a munkavállalónak is sok szempontból optimális megoldást jelent számos területen.

Az építőipar kivétel

„Ma már rendkívül szigorú külső kontroll alatt dolgozunk, folyamatosak az adóhatóság és más hatóságok által végzett ellenőrzések is. Nincs értelme és üzletileg sem éri meg az ilyen jellegű csalás, komoly és megbízható cégeknél ez nem jöhet szóba. Ennek a tisztulásnak az egyik újabb jele, hogy a korábban bevezetett fordított áfa gyakorlatát megszüntették” – tette hozzá a szakember.

Az új jogszabályi változás meghatároz kivételeket is, elsősorban az építőipar területén, de csak azok a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások maradnak a fordított áfa hatálya alatt, amelyek:

  • termékértékesítéshez (építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadás – az Áfa tv. 10. § d) pontja szerint), vagy
  • ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányuló építési-, szerelési és egyéb szerelési munkákhoz kapcsolódnak.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.