EUB döntés: bevétel megszerzésének az időpontja
A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. Jogeset.
A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. Jogeset.
Az adó jellegéből következő főszabály, hogy ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. Jogeset.
Az Szt. 54. § (1) bekezdése a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésre vonatkozóan állapítja meg az értékvesztés szabályait, mely szerint mérlegkészítés során értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és mérlegkészítéskori piaci értéke között - veszteség jellegű- különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentő összegű. A szabály egyaránt vonatkozik a tartósan birtokolt, valamint a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedésekre. Jogeset.
Előfordulhat, hogy nem, vagy hiányosan állnak rendelkezésre a számviteli előírásokban rögzített könyvek, nyilvántartások, bizonylatok, és emiatt a könyvelés tételes felülvizsgálatával az adóalap és az adó kiszámítása megnyugtatóan nem ellenőrizhető, Ekkor becslési eljárást kell lefolytatni. Szabálymagyarázat és jogeset.
Az adóhatóság által alkalmazható legsúlyosabb szankció az adóbírság, amelynek kiszabására az adóellenőrzés keretében feltárt adóhiány és a kiutalás előtti ellenőrzés során jogosulatlannak minősített adó-visszaigénylés, költségvetési támogatás igénylés, valamint adó-visszatérítési igény vonatkozásában kerülhet sor. Szabálymagyarázat és jogeset.
Cégátalakítások, cégátstrukturálások sok formában előfordulhatnak,és sok okból is történhetnek: generációváltás, hitelfelvétel, pályázat, és így tovább. Cikkünkben az üzletág- átruházás számviteli és adójogi következményeit vázoljuk, dióhéjban.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (2) bekezdése szerint abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.
A selejtezés célja, hogy a vállalkozás a feleslegessé, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, illetve a használhatatlan vagyontárgyakat használat alól végleges kivonja. Selejtezési eljárás lefolytatására döntő többségben a tárgyi eszközök, immateriális javak és a készletek esetében kerül sor. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 16. § (2) bekezdés b) pontjának 2020. december 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a meghatározott szervezeti formában működő adózó akkor választhatja a Kiva szerinti adózást, ha az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét. Az előzőek alapján a korábbi 1 milliárd forintos bevételi értékhatár az említett időponttól a triplájára növekedett. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
Az adószám-felfüggesztés jogintézményét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) már nem tartalmazza, az adószám-törlés jogintézménye azonban megmaradt, sőt, a korábbi adószám-felfüggesztési indokok többsége adószám-törlési indok lett. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
Az általános forgalmi adót illetően az adólevonási jog megnyílta és az adólevonási jog érvényesítése időben elválhat egymástól. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az adó felszámíthatóvá válik, amikor az előzetesen felszámított adót meg kell állapítani. Az adózó azonban nem köteles az adólevonási jogot rögtön érvényesíteni. Különösen igaz ez akkor, ha az érvényesítéshez további feltételek szükségesek. Jogeset.
Kérdés és válasz az Adó szaklapból.