Aki papíralapú szja-bevallási tervezetet kért, hamarosan megkaphatja
Folyamatosan postázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a papíralapú szja-bevallási tervezeteket az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címekre.
Adóemelésekkel kezdődik augusztus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Emelkedik a pénzügyi tranzakciós illeték, ehót kell fizetni a kamatjövedelmek után, nő a céges telefonadó és a bányajárulék, ezen túl a Munka törvénykönyve módosítása nyomán másként számolják a fizetéseket, a bérpótlékokat és a távolléti díjat. Összeállításunkból minden részlet kiderül.
Nő a tranzakciós illeték
Az augusztus elsejétől hatályos törvény szerint az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke. Az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával. Ezen túl a bankok egyszeri befizetésként a január-áprilisi illetékkötelezettség 208 százalékát, azaz mintegy 75 milliárd forintot fizetnek a büdzsének. Az illeték emelésének oka, hogy a költségvetés a várt összeg töredékéhez jutott csak az új kötelezettségből.
Lapunk részletesen foglalkozott azzal, hogy az illetékemelés miként hat a bérkifizetésekre mind a munkaadó, mind pedig a munkavállaló oldaláról, hiszen ha a bankok áthárítják a pluszterhet (ehhez sok kétségünk nem férhet), akkor a munkáltatók is drágábban utalhatják át a munkabéreket és a munkavállalók még drágábban férhetnek hozzá fizetésükhöz. Szerzőnk emlékeztetett: a munkáltató nem kötelezheti munkavállalóját bankszámlanyitásra, és a bérfizetés garanciális szabálya, hogy a munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat. Ezen túl a fizetési számláról a munkabérhez jutás, és a munkabér elköltésének banki költségei a munkavállalót terhelik, amit a munkáltató saját belátása alapján ellentételezhet; a kompenzáció összege ugyanolyan adóterhet visel, mint a munkabér.
Megsarcolják a megtakarításokat
Augusztustól hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás hatálya alá esnek a kamatjövedelmek. Mentesülnek azonban az új kötelezettség alól az Európai Gazdasági Térség államai által kibocsátott államkötvényeken, illetve egyes tartós befektetési eszközökön szerzett jövedelmek, konkrétan a NYESZ és a TBSZ számlákon tartott pénzek. Fontos szabály, hogy a korábban nyitott megtakarítási formák esetén a többletteher csak az augusztus elsejétől keletkező kamatjövedelmeket sújtja. Az eho kiterjesztésének szabályait és a kivételeket itt magyaráztuk el részletesen, az adóemelés miatt elindult piaci mozgásokról – konkrétan a NYESZ- és a TBSZ-számlák iránti érdeklődés növekedéséről – itt olvashat.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|---|
További adóemelések
Augusztustól ezeken túl cégek esetén az eddigi 2 forintról 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.
Szintén nő a bányajáradék általános mértéke 12 százalékról 16 százalékra.
Másként számoljuk a fizetéseket
Hatályba lép a Munka Törvénykönyve friss módosítása, így változik a meghatározott időszakra vonatkozó havi alapbérszámítás, a bérpótlék számítási alapja, a vasárnapi- és a munkaszüneti napi bérpótlék számításának módja és a távolléti díj számításának módszere is.
Augusztustól így a havi alapbér meghatározott időszakra járó részét úgy kell kiszámítani, hogy a havi alapbér a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. A számításhoz ki kell nyitnunk a naptárt, első lépésben az általános munkarend (hétfőtől péntekig tartó munkaidő-beosztás) alapján megállapítva az érintett hónap munkanapjainak számát, melyet szükséges megszoroznunk a munkavállaló napi munkaidejének mértékével (általános napi teljes munkaidő esetén 8-al). A havi alapbért ezen számmal elosztva megkapjuk annak egy órára eső összegét. A meghatározott időszakra járó alapbér megállapításához ezen összeget kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.
A bérpótlék számítási alapja a munkáltató és a munkavállaló eltérő megállapodása hiányában a munkavállaló egy órára járó alapbére – áll a módosított Mt-ben, amelyben a törvényhozók pontosították a vasárnapi- és a munkaszüneti napi bérpótlék fogalmát és számítását is.
A távolléti díj és a havi bér számítása közötti kapcsolat augusztustól úgy változik, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. A témáról minden részletet itt tudhat meg.