Adószámos magánszemélyek adózása I.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben magánszemélyként gazdasági tevékenységet végzünk, gyakran elgondolkodunk rajta, hogy vajon melyik gazdálkodási forma lenne a legoptimálisabb. Ennek megállapításához pedig ismernünk kell a kapcsolódó adózási módokat. Cikksorozat adó optimalizálásáról és a jogszerű eljárásról.

Ebben a cikksorozatban szeretném a lehető legtöbb szempontból körbejárni ezt a témát, segítve mind a magánszemélyeknek, mind pedig szakember társaimnak az adó optimalizálásában és a jogszerű eljárásban.

Adószámos magánszemély vs. egyéni vállalkozó

Első lépésben nézzük meg, hogy milyen jogszabály(ok) utalnak az adószámos magánszemélyre, mint tevékenység végzésének „formájára”!

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16.§ (1) bekezdése rögzíti, hogy: „Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a 20-21. §-ban foglalt kivétellel.” A kivételként említett 20-21.§-ok jelentősége témánk szempontjából elhanyagolható, mivel ezek az adóazonosító jel igényléséről, illetve az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzéssel kapcsolatos teendőkről szólnak. Emellett viszont bizonyos feltételek fennállása esetén az ingatlan bérbeadási tevékenység végzése adószám nélkül, csupán adóazonosító jellel is történhet.

Ha tovább olvassuk az Art-ot, a 17.§ (1) bekezdése elárulja, hogy mikor kell az adószámot megigényelni. Ez alapján: amennyiben az adózó nem kötelezett cégbejegyzésre, vagy bírósági bejegyzésre, illetve nem minősül egyéni vállalkozónak, úgy a tevékenység megkezdését megelőzően köteles adószámot igényelni írásosan, a kapcsolódó nyomtatványon (’T101) a NAV-tól. Amennyiben ezt követően igényli meg az adószámot, a tevékenység tényleges (valós!) kezdő időpontját akkor is köteles bejelenteni.

Ne feledkezzünk meg viszont arról, hogy egy magánszemély nem csak adószámos magánszemélyként, hanem egyéni vállalkozóként is folytathat gazdasági tevékenységet. A kérdés viszont az, hogy mi az a határ, amely elválassza a kettőt, azaz: milyen esetben lehet egy adott tevékenységet egyéni vállalkozóként végezni és mikor kell rá legalább egyéni vállalkozói regisztrációt kieszközölni? A rossz hír az, hogy erre a kérdésre sajnos nem lehet egyértelmű választ adni. Nincs sem jogszabály, sem állásfoglalás, sem felsorolás de még egy egyszerűsített lista sem, ami segítene nekünk ebben. Nézzünk utána ezért az egyéni vállalkozókról szóló 2009. évi CXV. törvényben (a továbbiakban: Ev.tv.). A 2.§ (1) bekezdése alapján: Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Az Ev.tv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni

• a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői,
• a szolgáltató állatorvosi,
• az ügyvédi,
• az egyéni szabadalmi ügyvivői,
• a közjegyzői,
• az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre.

Mint látható, az egyéni vállalkozói tevékenység végzésének feltétele az üzletszerűség, mely fogalmába beletartoznak a rendszeresség, a nyereség- és vagyonszerzési cél, a saját kockázatvállalás kifejezések is. A törvény e szakaszát szó szerint értelmezve – tehát ha ezek a feltételek fennállnak –, akkor egyéni vállalkozást kell alapítania a magánszemélynek, holott általánosságban is elmondható, hogy egy adott személy épp azért végez tevékenységet, hogy azzal nyereséget vagy vagyont szerezzen és ezt saját felelősségére is teszi, üzletszerűen, tehát emiatt szinte minden esetben indokolt lehetne az egyéni vállalkozás alapítása. Mégis, az adószámos magánszemély kategória is létezik, ezért a gyakorlatban is alkalmazható (pl. érdemes a tevékenység kezdetekor mérlegelni ezt a formát, amikor még csak tapogatózik a magánszemély és nem feltétlenül sikerül majd nyereséget termelnie, vagy kevésbé lesz rendszeres a tevékenysége, illetve ha a felelősségvállalása sem lehet teljes körű – a körülményekre való tekintettel, stb.)

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

Áfa alanyiság kérdése

Adószámos magánszemély esetén nem szabad elfelejtenünk megvizsgálni, hogy vajon áfa alanynak minősül-e vagy sem, mert annak ellenére, hogy magánszemély és nem konkrét vállalkozási formában végzi a tevékenységét, az egyes adójogszabályok ugyanúgy vonatkozhatnak rá is. Amennyiben pedig ez elmarad, nagyon sok jogkövetkezménnyel kell számolni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 5.§ (1) bekezdése alapján adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység pedig valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Fontos továbbá tisztában lenni azzal, hogy nem minősül gazdasági tevékenységnek, és így nem keletkeztet áfaalanyiságot a munkaviszonyban vagy olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyban (pl. megbízási jogviszonyban) végzett tevékenység, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában.

Adószám igénylése: ’T101-es nyomtatvány

A továbbiakban nézzük meg, hogy hogyan kell egy magánszemélynek adószámot igényelnie! Az adószám igénylésére – és a későbbiekben a változás-bejelentésre – a ’T101-es nyomtatvány szolgál (2017. évben konkrétan a 17T101). Ezt megfelelően kitöltve érdemes személyesen benyújtani az adóhatósághoz, mivel az ügyintéző ott helyben rögzíti a kérelemben szereplő adatokat és az adószámot azonnal feltünteti a nyomtatványon. Amennyiben további kérdése vagy egyeztetnivalója van, azt is megteszi ott helyben, ellentétben a nyomtatvány ügyfélkapun keresztül történő benyújtásával, ahol az ügyintézési idő 30 nap és gyakran jár hiánypótlásra történő felhívással a kérelem.

Az adószám igénylése kapcsán a személyes eljáráson túl több dologra érdemes odafigyelni:

• ne felejtsük el bejelenteni az iratőrzés helyét, a levelezési címet, amennyiben nem azonos a székhellyel vagy telephellyel,
• amennyiben elektronikusan tároljuk az iratokat, annak tényét is jelenteni kell,
• amennyiben bármilyen speciális adózási módot választunk, annak választását is jelöljük be (pl. fizetővendéglátók esetén a tételes átalányadózás, stb.)
• ha nincs magyar lakcíme az adott magánszemélynek, akkor kézbesítési megbízottat is be kell jelentenie,
• a tevékenységek választása során a magánszemélynek – akárcsak az egyéni vállalkozónak – ÖVTJ-kódokat kell használnia,
• amennyiben engedély-köteles tevékenységet végzünk, úgy az engedély adatait (dátum, sorszám) is be kell jelenteni,
• amennyiben a tevékenység végzését annak elkezdését követően jelentettük be, akkor a tényleges kezdés időpontját is jelölni kell a bejelentőlapon (figyelem! ezt a változás-bejelentőn már nem tehetjük meg!)
• áfa-alanyként pedig ne felejtsük el bejelölni az esetleges speciális áfa mentességet vagy választást,
• amennyiben szükséges a tevékenységünkhöz közösségi adószám, annak igénylését is ezen a nyomtatványon tudjuk megtenni, illetve
• ne felejtsük el az áfára vonatkozóan az MNB/EKB árfolyam alkalmazását választani, amennyiben amellett döntöttünk a kereskedelmi banki deviza eladási árfolyam helyett!

Egyéb bejelentők

Tevékenységenként eltérő lehet, de fontos szem előtt tartanunk azt is, hogy bizonyos esetekben az önkormányzathoz is be kell jelentkeznünk és előfordulhat, hogy speciális adókat kell fizetnünk (pl. építményadó, idegenforgalmi adó, stb.). Mivel a legtöbb adónem bevezetése önkormányzati hatáskörben van, így fontos, hogy az adott települési (kerületi) önkormányzatnál érdeklődjük meg, vajon lesz-e valamilyen speciális adófizetési kötelezettségünk adószámos magánszemélyként.

A következő részben az adószámos magánszemélyek adózásával kapcsolatos teendőkről lesz szó.

A cikk szerzője Kis-Vén Valéria közgazdász, okleveles adószakértő, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, az ADHATO Könyvelő- és Adótanácsadó Iroda vezetője.

---