Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az költségvetési bizottság módosító javaslata a tranzakciós illetéket kiterjesztené a kincstári körben végzett fizetési műveletekre is, és részben bevonná az illetékfizetési körbe a Magyar Nemzeti Bankot is, a készpénzbefizetések után viszont nem kellene illetéket fizetni. Plafonként fizetési műveletenként 6000 forintot határoznának meg.
A módosító javaslat kiemeli az illetékfizetési körből a készpénzbefizetést, ugyanakkor kiterjeszteni javasolja a törvény tárgyi hatályát a jegybanki – legalább egynapos, legfeljebb kéthetes – betételhelyezésekre.
A bankközi műveleteket teljes körűen mentesítené a javaslat az illetékfizetési kötelezettség alól, ahogy az értékpapír-piaci műveleteket is. A bankközi műveleteknél a javaslat kiemeli a törvény hatálya alól a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési műveleteket.
Az értékpapír-piaci műveletek mentesítése érdekében a módosító indítvány pontosítja, hogy az ügyfélszámlán vagy az értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget. Biztosítja továbbá, hogy abban az esetben se keletkezzen illetékfizetési kötelezettség, ha a pénzforgalmi szolgáltató a befektetési szolgáltatást nem maga, hanem kapcsolt vállalkozása útján végzi.
Kiemeli a javaslat az illetékfizetési körből a csoportfinanszírozás keretében megvalósuló fizetési műveleteket, ha azt ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató bonyolítja le, továbbá a rontott, hibás és egyéb technikai jellegű fizetési műveleteket.
A javaslat szerint amennyiben az illeték alanya a Magyar Nemzeti Bank vagy a Kincstár, az illeték mértéke – illetékfizetési korlát nélkül – az illetékalap egy ezreléke. Speciális szabály biztosítja, hogy az egynapos jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési műveletnél az illeték mértéke 0,01 százalék – áll az indokolásban.
A javaslat szerint a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke nem haladhatja meg fizetési műveletenként a 6000 forintot. A csoportos beszedési és átutalási megbízásoknál a fizetési megbízásokat külön-külön kell figyelembe venni az illetékkorlát szempontjából.
A 2013-as költségvetési javaslat jövőre 283 milliárd forintos bevétellel számol a tranzakciós illetékből, amely 2014-től 322 milliárdra nő. A különbség abból adódik, hogy a közteher 2013. január elsején lép életbe, így a januári tétel februárban érkezik meg az államkincstárba.
A törvényjavaslatot várhatóan július 12-én, a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján fogadja el a parlament.
Elemzők: elmaradhat a várt bevétel
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők véleménye szerint bizonytalan hatású az MNB bevonása az illetékfizetési kötelezettek közé, az illetékből várt bevétel pedig elmaradhat a várttól.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője kedvezőnek nevezte az alacsony, hatezres plafont. Ezzel szerinte elérhető, hogy a vállalatok ne vigyék külföldre számlavezetésüket. Az MNB bevonásáról az illetékfizetési körbe azonban azt mondta, hogy ennek hatása bizonytalan, és aggályos lehet, hogy itt nem lenne felső korlátja a tehernek. Ugyancsak bizonytalan hatásúnak nevezte az egynapos jegybanki betét elhelyezésére kivetett illetékfizetési kötelezettséget. Igaz, hogy ennek mértéke csak 0,01 százalék, de akár szűkítheti is a piaci likviditást, és ezzel hozzájárulhat a bankközi hozamok emelkedéséhez.
A tisztázatlan kérdésekre hívta fel a figyelmet Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is. Nem teljesen világos ugyanis, hogy valóban az MNB-nek kell-e megfizetnie az egynapos és kéthetes betétek utáni illetéket. Amennyiben így van, végül azt a költségvetés fizeti meg, hiszen a jegybank eredményét, ha csúszással is, de a büdzsének kell állnia. A hatezres korlátot olyan mértékűnek nevezte az elemző, amellyel jelentősen enyhíthető a pluszteher miatti gazdasági torzulás mértéke. Az overnight betéteket a hitelezés bővítése érdekében vonnák be az illetékfizetési körbe, ám ennek hatása bizonytalan: kizárólag ettől az intézkedéstől nem várható a hitelezés felpörgése.
(Forrás: Adó Online/MTI)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
