Az 5 legfontosabb kiva-módosítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos helyen változik 2013-as hatályba lépése előtt a kiva. A módosítások vonzóbbá teszik az új adónemet, hiszen az eddigi szakmai visszajelzések alapján nem annyira népszerű a vállalkozások körében, mint ahogy azzal előzetesen számoltak. Az RSM DTM blogbejegyzése.


Az év végéhez közeledve az új kisvállalati adónemek vonatkozásában folyik a mérlegelés, számolás, hogy kinek éri meg az új adók közül választani. A számítások közben számos kérdés merült fel, amelyek miatt a KIVA választása bizonyos esetekben hátrányt okozhatott azoknak, akik a jövő évtől ezt az adónemet kívánták választani.

Többek között kérdésként merült fel a korábbi évek elhatárolt veszteségének a felhasználhatósága, a munkahelyvédelmi akcióterv bizonyos kedvezményeiből történő kimaradás, a gyorsított értékcsökkenési leírásból fakadó hátrányok kezelése. Ezek mellett természetesen további fontos „apróságokra” is oda kell figyelni, amelyekre korábbi blogbejegyzésünkben hívtuk fel a figyelmet. Érdemes végigmenni a legutóbbi KIVA-t érintő tövénymódosításokon.

Az 5 leglényegesebb változás

  1. A korábbi szabály szerint az adóalanyok 2012. december 20-ig élhettek a KIVA tekintetében a választás jogával, amelyet 2013. január 15-ig visszavonhattak. A KIVA választására a beterjesztett módosítás alapján 2013. január 15-ig lesz lehetőség, ennek megfelelően 25 nappal több idő áll rendelkezésre a végleges döntés meghozatalára. Azok az adóalanyok, akik esetleg már a KIVA alá bejelentkeztek, továbbra is 2013. január 15-ig visszavonhatják választásukat.
  2. A korábbi években felhalmozott elhatárolt veszteség felhasználását kedvezőtlenül érintette a KIVA szabályozás, amely szerint az adóalanyiság minden évében az elhatárolt veszteségnek 20 százalékát, illetőleg az arányos részt elszámoltnak kellett tekinteni. A módosítás szerint az elhatárolt veszteség elszámolható lesz a KIVA adóalap terhére az adóalanyiság alatt.
  3. Abban az esetben, amennyiben a KIVA alanya társasági formát vált az adóalanyisága alatt, az adóalanyiságát továbbra is fenntarthatja. Ez a korábbi szabályozás esetében nem volt lehetséges.
  4. A módosítás értelmében a KIVA-alanyoknak nem kell az eszközeik tekintetében gyorsított értékcsökkenési leírással számolni, továbbá a KIVA adóalanyiság előtt beszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét 10 év alatt egyenlő részletben le lehet írni a KIVA adóalapból.
  5. A 25 év alatti pályakezdők, a tartós munkanélküliség után munkába állók, a GYED, GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után a KIVA adóalapja a foglakoztatás első két évében a kedvezményezett munkabérek havi összegével, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkenthető legyen.

A megalapozott döntéshez számos tényezőt szükséges mérlegelni, amelyhez összehasonlító kalkulátorunkkal kívánunk támogatást nyújtani.

Az RSM DTM kiva-kalkulátorát itt találja.

Amennyiben a kalkulációk során a KIVA-ba való bejelentkezés mellett döntött az adóalany, az átlépés szándékát elektronikus úton, a NAV ’T203KV számú nyomtatványán kell megtenni.

A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.