Brutálisan nő a cafeteria közterhe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő viszont a juttatások után a kifizető általa fizetendő közteher – olvasható az adótörvény-javaslat indoklásában.


A javaslat szerint jövőre megszűnik a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közötti megkülönböztetés. Eddig a béren kívüli juttatásoknál – ilyen például az Erzsébet-utalvány vagy a SZÉP-kártya – a 16 százalékos szja mellett 14 százalékos ehot kellett fizetni – jövőre már 27 százalékos ehot kell fizetni ezek után is.

Az szja törvény 70. (1 a) bekezdése szerinti juttatás után, illetve a 71 . § szerinti juttatások esetében a jövedelemnek az adott juttatásra vonatkozó értékhatárt meghaladó része után, illetve a 71 . § szerint biztosított juttatások esetében a jövedelemnek az adott juttatásra vonatkozó értékhatárát meg nem haladó, de e jövedelmek együttes értékének az évi 450 ezer forintot meghaladó része után a juttatás értékének 1,53-szorosa után kell fizetni a közterheket az eddigi 1,19 szorzó helyett.

Az általános indoklás úgy fogalmaz: „a béren kívüli juttatások után 51,17% közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások esetében pedig 65,79% lesz a közteher. Ugyancsak ezt a köztehermértéket indokolt alkalmazni a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetén is az említett értékhatárok betartatása érdekében.”

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 26.

Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon

Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.

2024. november 26.

NAV-Figyelő 47. hét – Külföldi adóalanyokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az átmeneti rendelkezés értelmében azoknak, a Közösség más tagállamában székhellyel rendelkező adóalanyoknak, akik, 2024-ben alanyi adómentes adóalanyként jártak el Magyarországon, és 2025. január 1-jétől belföldön alanyi adómentességet alkalmazhatnak, és élni is kívánnak e választási joggal, szándékukat az SME-NY jelű nyilatkozat benyújtásával 2024. december 31-ig kell bejelenteniük – áll a NAV Figyelőben.

2024. november 26.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát, kiváltható lesz az üzletlezárás – elfogadták a 2025-ös adócsomagot

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót inflációval korrigál a kormány. Keményen megadóztatják a fővárosi rövid távú lakáskiadást, a kiskereskedelmi platformok üzemeltetői is fizetnek majd különadót, sok pénzért kiváltható lesz a NAV üzletlezárása, és duplázódik a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Kedden elfogadta az Országgyűlés a 2025-ös adócsomagot.