Cikkek

Állati adók – az ökörsütéstől a verébadóig

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2015. október 30.
Rovat:

Az állatok régen is célpontjai voltak az adózásnak. És ma is azok. Volt, amikor az adókat állatok beszolgáltatásával, állati termékekkel kellett leróni, de ma már az a gyakoribb, hogy az állatok után állapítanak meg adókötelezettségeket. Ez sokszor eredményezett érdekes helyzeteket, vagy ma már érthetetlennek tűnő kötelezettségeket.

Adópolitika a II. világháború időszakában – 2. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2017. december 15.
Rovat:

Németország 1941. június 22-én lépett hadba a Szovjetunióval. Június 26-án volt a máig tisztázatlan kassai bombázás, másnap Bárdossy László miniszterelnök bejelentette Magyarország és a Szovjetunió közötti hadiállapotot. A német szövetség, illetve Magyarország hadba lépése a közteherviselésben is lényeges változásokat követelt meg, így például a beszolgáltatási rendszer kiépítését, illetve a jegyrendszer bevezetését.

Vesztesként a II. világháború után: a párizsi békeszerződés (1. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. április 27.
Rovat:

A II. világháborút követő évek magyarországi adóügyeire három tényező volt igen nagy hatással. A párizsi békeszerződés óriási hadisarcot rótt Magyarországra, a vidéket a beszolgáltatási kötelezettség, a városi lakosságot a jegyrendszer sújtotta, a gazdasági erőt és teljesítőképességet lényegesen meghaladó háborús erőfeszítések és a béke ára a pengő inflációját, majd hiperinflációját eredményezte. A Magyarország adótörténetét bemutató sorozatunkban ezekről lesz szó a mostani és a következő két részben.

 

Vesztesként a II. világháború után: beszolgáltatás, jegyrendszer

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. május 11.
Rovat:

A II. világháborút követően az ország által megtermelt élelmiszer nem fedezte a lakosság szükségleteit. Ezt súlyosbította, hogy a hadiadót (hadisarcot, jóvátételt) természetben kellett fizetni, és ennek egy része is gabona, illetve más élelmiszer volt. Ilyen körülmények között létszükséglet volt a kötött gazdálkodás bevezetése, illetve jelentős segélyekre is szorult Magyarország. A kötött gazdálkodásnak természetes velejárója volt a feketekereskedelem és más jogszabályok által tiltott gazdasági tevékenységek kialakulása is. A parasztság közterheit jelentősen növelő begyűjtési rendszer felszámolását Nagy Imre forradalmi kormánya határozta el, a döntést a Kádár-kormány megerősítette és végrehajtotta.

Vesztesként a II. világháború után: hiperinfláció, új forint (3. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. május 18.
Rovat:

A II. világháborút követő gazdasági, államháztartási helyzetet alapvetően meghatározta a vesztes háború, illetve az országra kényszerített párizsi békeszerződés. Az államra rótt hadiadó (hadisarc, vagy ahogyan a szövetségesek nevezték, jóvátétel) mellett a lakosság adóztatása minden korábbi mértéket meghaladott. A korábban is ismert adók mellett a jegyrendszer és a beszolgáltatási rendszer is részévé vált a közteherviselésnek, de a meglóduló infláció tovább súlyosbította ezeket a terheket. A pengő hiperinflációja elképesztő mértékűvé vált: a forint bevezetése előtt napi másfél ezerszeres árszínvonal növekedés is volt. Az új fizetőeszköz bevezetését okos és átgondolt intézkedés-sorozat előzte meg, illetve kísérte.