Kérdése van adózás, számvitel és társadalombiztosítás témakörben?
Az adóztatás alapelvei közé tartozik a méltányosság (igazságosság), az áttekinthetőség (világosság, transzparencia), a kényelmes teljesíthetőség (álljon rendelkezésre az adó fedezete), illetve az adóztatás költségtakarékossága (a beszedett adó lényegesen több legyen, mint amennyibe maga az adóztatás kerül, és ez minden adónemre teljesüljön). Ha ezeket az elveket megszegik, az súlyos következményekkel járhat az adózókra, de az adóztató hatalomra is.
Kunyhóadó-háború
Az ingatlanok mindig is célpontjai voltak az adózásnak, legyen az termőföld, erdő, nádas, vízfelület, lakás, vagy nem lakáscélú egyéb épület, építmény. Ennek oka lehet az, hogy az ingatlanok természetben megtalálhatóak, fellelhetőek, regisztrálhatóak; természetük, formájuk nem, vagy csak ritkán változik; általában jelentősebb értéket képviselnek; azonosítható a tulajdonos és/vagy a birtokos; az adó meg nem fizetése az ingatlan megterhelésével vagy akár elvesztésével is járhat (tehát az adó relatíve könnyen kikényszeríthető). Ez így volt több ezer éve, és így van manapság is.
Alkalmazták ezt az adófajtát a viktoriánus korban, a brit birodalomban is. Viszonylag könnyen működhetett az adózás a brit szigeteken, hiszen az adózásnak ott már ezeréves hagyománya volt, viszont a gyarmatbirodalomban ez sokkal nehezebben ment, különösen az afrikai gyarmatokon, ahol a bennszülöttek nem igazán értették ezeket a kötelezettségeket. Ettől még az angliai fiskálisok kivetették a lakhatást szolgáló építményekre az adót, praktikusan a kunyhókra (mivel az európai értelemben vett lakóépületek csak viszonylag ritkán fordultak elő). Nem vették figyelembe az adótárgy értékét (annak alacsony voltát), értékállóságát (annak hiányát), az adó összegének rendelkezésre állását (a bennszülöttek nem rendelkeztek az adó megfizetéséhez szükséges pénzeszközökkel), illetve azt, hogy olcsón beszedhetőnek kell lennie. Megállapítható, hogy az Adam Smith által 1766-ban felállított adóelvek mindegyikét megsértve vezettek be az adózást. A következmények nem maradtak el! (Megjegyzem, az adóztató hatalom sajátos logikája érvényesül abban, hogy az észérveket sem nagyon veszik figyelembe – ld. példaként a magyar internetadó elvetélt tervezetét!)
Bevezették a kunyhóadót a mai Sierra Leone, Libéria, Dél-Afrika, Zimbabwe, Uganda, Zambia (stb.) területén is. A bevezetés időpontja a XIX. század utolsó éveire, illetve a XX. század első két évtizedére esett. A cél a brit államkassza pénzzel való megtöltése, illetve a gyarmati lakosság brit szokásrendre való szorítása volt, beleértve az adó fedezetének megtermelését is, amely ekkoriban már jórészt bérmunka volt. Ez utóbbi cél sajátosan érvényesült Dél-Afrikában, ahol a bennszülöttek lakta európai stílusú házakat mentesítették az adó alól, feltéve, hogy a házban lakó családfőnek csak egy felesége volt.
Adótárgy Sierra Leonében
Sierra Leona területén is bevezették a kunyhóadót. Az adó ellen 24 törzsfőnök aláírásával petíciót nyújtottak be a gyarmati vezetéshez, de azt elutasították. Ezt követően 1898-ban fellázadtak az adó ellen. A britek kegyetlenül felléptek a lázadókkal szemben, fegyveres erőkkel szedték be az adót, a nemfizetőket a”felperzselt föld” módszerével elűzték lakóhelyükről, sokan meghaltak a fegyveres atrocitásokban. A durva módszerek eredményesek voltak, a lázadók 1898. november 11-én letették a fegyvert, a vezetők megadták magukat. A legfőbb vezetőket a brit hatóságok száműzték, de kivégzésekre is sor került, 96 lázadót felakasztottak.
A kunyhóadó ellen kisebb lázongásokra a későbbiekben is sor került, illetve más gyarmati területeken is volt lázadás a kunyhóadó ellen, így Dél-Afrikában a zuluk fogtak fegyvert 1906-ban (bambata-felkelés) a fejadó bevezetése ellen, Libériában 1915-ben volt az ún. Guru lázadás. Végül a gyarmatbirodalom felbomlása miatt került a feledés homályába ez az igencsak ostoba adófajta.
Kunyhóadó beszedése a dél-afrikai Natal-ban, 1879-ben
Kúriaadó, luxusadó, nagy értékű ingatlanok adója
A világ több országában próbálkoztak a jelentős értékű épületek, kúriák adóztatásával. Ezek a kezdeményezések gyakran a tervezési időszakban elvetélnek (hiába, ezen épületek tulajdonosai képesek az érdekérvényesítésre, eredményesen tudják a média eszközeit is segítségül hívni).
Magyarországon az elmúlt jó tíz évben két ilyen adófajtát is bevezettek: a 2005. évi CXXI. törvény szólt a luxusadóról, majd ennek alkotmánybírósági megsemmisítését (2008) követően született meg a 2009. évi LXXVIII. törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról. A lakóingatlanokra vonatkozó rész megsemmisítéséről itt is az Alkotmánybíróság gondoskodott (2010. január 28.), a nagy teljesítményű személygépkocsikra, vízi- és légi járművekre vonatkozó részének hatályon kívül helyezése már a kormányzatra maradt (2010. VIII.16.).
Sokkal inkább érthető az, hogy a világ sok országában a várak, kastélyok, templomok, egyéb műemléképületek tulajdonosai, kezelői adókedvezményben részesülnek, ha helyreállítási munkálatokat végeznek, esetleg „csak” gondoskodnak az épületek állagmegóvásáról.
Adózzanak az épület díszítései is
Nem adó, de az építőnek mégis plusz költséget jelent az a szabály, amelyet az Egyesült Államokban, Wisconsinban vezettek be. Előírták, hogy azok az épületek, amelyeknek építési költsége a 100 000 $-t túllépi, kötelesek az építési költség legalább 1 %-át az épületet díszítő művészeti tárgyakra költeni.
A kötelezettség nagyon is érthető – különösen a magyarországi panelrengetegeket szemlélve –, az egysíkú, unalmas városképet izgalmassá tehetik a festett falfelületek, az oromzati díszek, esetleg az épület homlokzatán elhelyezett egyéb díszítőelemek, de akár még a tetőfedő anyag jó megválasztása is. Ha megnézzük nagy építészeink XIX. század második felében, XX. század első felében tervezett épületeit, jól látható, hogy nagy műgonddal tervezték meg a külső látványelemeket is. És nem volt jelentősége annak, hogy az épület neogótikus, neoklasszicista, esetleg szecessziós vagy bauhaus stílusban épült!
Épületdíszek a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága épületén (Budapest, Dob utca)
Ezzel az „adófajtával” csak egyet lehet érteni!
(A sorozat következő, befejező részében erre az adófajtára még visszatérünk, mivel van hazai aktualitása is.)
A cégtábla kihelyezése is adóköteles
„Divatos” adófajta, a közelmúltban sok szerbiai önkormányzatnál bevezetett cégtábla-adó (elnevezése szerint ez illeték, de közgazdasági tartalma szerint nagyon is adóról van szó; hasonló félrevezetéssel nálunk is találkozhatunk: a pénzügyi tranzakciós illetéket jogosan nevezzük a köznyelvben „sárgacsekk-adónak”).
A fennen hangoztatott vállalkozásbarát politikát kevéssé valósítja meg ez a fizetési kötelezettség, hiszen a kihelyezett cégtáblák számától, sőt nagyságától is függ a fizetendő összeg.
A „szép kilátás” adója
És most lássunk egy olyan adófajtát, amely – egyelőre – nem valósult meg.
Az Egyesült Államokbeli New Hampshire-ben született meg 2005-ben az a javaslat, amely szerint a szép kilátást vegyék figyelembe az ingatlan értéknövelő tényezőjeként, és így ez is legyen része az ingatlanok utáni adóalapnak.
Nem kétséges, hogy az ingatlan fekvése, az ingatlanról, az épület ablakaiból látható festői táj értéknövelő tényező. Ugyanakkor adószakember vagy ingatlanszakértő legyen a talpán, aki ennek értékét meg tudja becsülni. Nagyon is vitatható, hogy ki mit tart szép kilátásnak, és könnyen bekövetkezhetnek olyan események, amelyek az esztétikai élvezeteket megszüntetik (leég egy hegyoldal, gyárat telepítenek, földcsuszamlás stb.).
A szép kilátást is megadóztatták volna
Az értéknövelő tényezőről hosszas vita alakult ki, végül 2012-ben a jogalkotási bizottság elutasította a tervezetet.
Értéknövekedési adó
Az elmúlt időszakban több alkalommal felvetődött Magyarországon is az értéknövekedési adó bevezetésének ötlete. Nem ritkán felelős politikai vezetők tettek erre javaslatot.
Nem kétséges, hogy ha egy meghatározott területen például ingatlanfejlesztést valósítanak meg, metrót építenek, kulturális intézményt (például színház) hoznak létre, vagy egy egyetem létesül, ezek képesek felértékelni a már meglévő ingatlanokat, lakásokat is. Ez még akkor is megtörténhet, ha munkahelyeket létesítenek egy területen. Az értéknövekedés gyakran nagyságrendi, a beruházások megvalósulásával az ingatlanárak akár a többszörösükre is emelkednek.
A javaslatok készítői általában azt fogalmazzák meg, hogy ez az értéknövekedés független a tulajdonosok magatartásától, és társadalmilag is igazságosnak lehet tekinteni, hogy ezt a vagyongyarapodást „megcsapolja” az állam.
A jól hangzó érveléssel szemben sokkal több ellenérvet lehet hozni:
– az értéknövekedés nem eredményezi az adófedezet rendelkezésre állását;
– az egyszerűség, egyértelműség nem teljesül, az értéknövekedés mértékének megállapítása rendkívül szubjektív, egyáltalán nem biztos az, hogy piaci körülmények között az realizálható is lesz; bevezetése bírósági eljárások tömeges megjelenését eredményezheti;
– lakások esetén gyakran a tulajdonosok egyetlen, lakhatást szolgáló létesítményét terhelnék meg az adóval, ami akár szociális problémákat is felvethet, az pedig nem várható el a lakóktól, hogy a felértékelődött ingatlanjukból elköltözzenek;
– az értéknövekedéssel szemben értékcsökkenési kártérítésről is szót kellene ejteni, mivel egyes beruházások nem növelik, hanem csökkentik az ingatlanok értékét (jó példa erre a Cegléd déli részén létesített disznóhizlalda, amelynek „illatanyaga” a közelben lakók életét igencsak megkeseríti, sőt a kialakult helyzet és a hatóságok tehetetlensége már többször adott témát országos médiumoknak is);
– az értéknövekedés ma is adózhat (szja, társasági adó, illeték, áfa), ha az ingatlanok beszerzése a beruházás megkezdése előtt spekulációs célú volt, és a beruházás elkészülte után gyorsan értékesítik az ingatlant.
A miniszter az interjúban reagált Botka László MSZP-elnök korábbi javaslatára, miszerint luxusadót kellene bevezetni a leggazdagabbaknak. Varga szerint a kormány a bevételeket nem új adók kivetésével, hanem a feketegazdaság visszaszorításával szeretné elérni és minden érintettől be akarja szedni az előírt adót.
Botk László terve szerint az 1 millió forintnál nagyobb havi jövedelemmel rendelkezők, a 100 millió forintnál nagyobb vagyonúak, valamint a 100 hektárnál nagyobb földterületet tulajdonlók fizetnének luxusadót, amiből évi 300 milliárd forint bevételre tehetne szert az állam – írja az Index.
Fidesz: tovább az szja-csökkentés útján
Nem a választási programjával küzd a szavazók szimpátiájáért és az újabb kormányzati mandátumért a Fidesz: a nagyobb kormányzó párt egyelőre nem közölte, mit tenne a következő kormányzati ciklusban. Ennek ellenére adóügyekben nem kell a sötétben tapogatóznunk: az elmúlt négy év intézkedései és a miniszterelnök korábbi nyilatkozatai egyértelműen kijelölik, mire számíthatunk választási győzelem esetén a harmadik Orbán-kormánytól.
Radikálisan átalakult az adórendszer az elmúlt három évben: fokozatosan bevezették a családi adókedvezménnyel megtámogatott egykulcsos adórendszert, amit a költségvetési hiány kordában tartása és a közteherviselés nevében a világrekordernek számító 27 százalékos felső áfakulcs és a szektorális különadók kiterjedt rendszere egészít ki (az idei büdzsé 746,3 milliárd forintot vár különböző gazdasági szereplőkre kirótt különadókból).
A kabinet ezen túl a kisebb cégeknek és vállalkozásoknak igyekezett a kedvébe járni a 10 százalékos, alsó társaságiadó-kulccsal és két új adófajta, a kata és a kiva bevezetésével. Ezen túl elmondható még, hogy a rekordmagas áfa miatt egyre népszerűbb áfacsalás ellen leginkább a fordított adózás bevezetésével, esetleg jól célzott áfacsökkentéssel küzd a kabinet, amely az idei adótörvények benyújtásakor többször is közölte: véglegesnek tekinti az adórendszert, amelyen már csak apróbb simításokat végezne.
Ezzel együtt a Fidesz újabb kormányzati megbízása tartogat majd érdemi lépéseket is: Orbán Viktor kormányfő többször is kijelentette, hogy egyáltalán nem híve a jövedelmek megadóztatásának, sokkal helyesebbnek tartaná viszont, ha mindenki fogyasztáskor, vásárláskor adózna.
Az irány tehát egyértelmű: Fidesz-győzelem esetén folytatódna az szja-csökkentés, és a kormány talán ismét kísérletet tenne egy újabb, 35 százalékos áfakulcs, esetleg luxusadó bevezetésére.
Előbbiről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter annyit közölt: a 9 százalékos egyetlen szja-kulcs 2015-ben vagy 2016-ban válhat valósággá. Az adócsökkentés évente 500 milliárd forintos kiesést jelentene a büdzsének, amit az egyre élénkülő gazdaság nyomán egyre számosabban befolyó egyéb adóforintok fedeznének.
Kormányváltók: sokat nem számoltak
A most Kormányváltóknak nevezett ellenzéki összefogás egyelőre nem tett közzé egységes gazdaságpolitikai programot (sem). Előrukkoltak viszont nyolc ponttal, melyek közül háromnak jelentős adózási vonzatai lehetnek. Megígérték például, hogy nettó 100 ezer forintra emelik a minimálbért anélkül, hogy a munkáltatók bérterhei nőnének; a mikrovállalkozások leírhatják társasági adójukból a bérekre rakódó közterheket; jelentősen csökkentik az alapvető élelmiszerek árát, ami vélhetően áfacsökkentést jelent. A pontok talán több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak: például az evás, katás és kivás mikrovállalkozások nem fizetnek társasági adót, ezen túl az adócsökkentések mértéke és költségvetési hatása is tisztázatlan.
A minap megtudhattuk azt is, hogy a liberális-baloldali koalíció pártjai háromkulcsos szja-rendszert terveznek, amelyben a nettó 100 ezres minimálbér után 8, majd az átlagbér kétszereséig 16, e felett pedig 28 százalékos lenne az szja-kulcs. Számításaik szerint ebben a rendszerben bruttó 280 ezer forintos havi keresetig mindenki jobban járna. Közölték azt is, hogy az adórendszer-tervről a végső döntést Mesterházy Attila hozza meg, viszont a pártelnök-miniszterelnök-jelölt elhatározásáról eddig nem tájékoztatta a nyilvánosságot.
Azt reméltük ezek után, hogy a szövetséges pártok programját külön-külön tanulmányozva tisztább képet kaphatunk arról, mit is kezdene az adórendszerrel a Fidesz legerősebb kihívója; reményeink csak részben nyertek igazolást.
MSZP: adójóváírás igen, különadók nem
Az imént ismertetett adótábla vélhetően az MSZP elképzeléseit tükrözi: a párt adókulcsokról nem tesz említést, de Igazság, biztonság, szabadság, jólét címet viselő programjában azt írja: „Progresszív, az alacsonyabb jövedelmeket kevésbé terhelő személyi jövedelemadózást vezetünk be: a kisebb keresetűek kevesebbet, a gazdagok többet fizetnek majd”.
Az MSZP-programból származik a minimálbér terheinek csökkentése is, a párt ezen felül az adójóváírás felélesztését, a tőkejövedelmek progresszív adóztatását is megígéri.
Számviteli változások, felkészülés a beszámolókészítésre és a tao-bevallásraSzakmai fórum és képzés: 2014. március 25.
Jelentkezzen most! |
|---|
A baloldali párt programjában a „növekedést gátló” különadók fokozatos csökkentését vállalja; cserébe az érintett cégektől fizetésemelést, munkahelyteremtést és beruházásokat kér.
Az MSZP nem számszerűsíti az adóváltoztatások költségvetési hatásait.
Együtt-PM: sárga lapot ígérnek
Nem találtunk unikális elemet az Együtt-PM a te jövőd címet viselő adózási programjában.
A pártszövetség kétkulcsos adót, adójóváírást, a különadók európai szintre csökkentését ígéri. Külön kedveskednének a vállalkozóknak, akik számára lehetővé tennék, hogy adóikat és járulékaikat egy számlára fizessék, valamint bevezetnék a sárga lap intézményét, amelyben az adóhatóság a partnerség jegyében első alkalommal figyelmeztet, és csak másodszorra bírságol.
Állítják: adózási elképzeléseik a költségvetés egyenlegét nem érintenék.
Markánsan liberális a DK
Erősen piacpárti gazdaságpolitikát hirdet meg Európai Magyarországot címet viselő programjában a Demokratikus Koalíció.
| Kreditpontos rendezvények, kiadványok |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
Ennek legfontosabb eleme messze nem az előzőekkel összecsengő háromkulcsos szja, hanem a családi adókedvezmény eltörlése (a párt cserébe a fix összegű ellátásokat emelné), és a társadalmi igazságosság nevében a 20 millió forint feletti örökségekre az örökösödési illeték ismételt bevezetése.
Gyurcsány Ferenc pártja a különadókat kivezetné, helyettük a költségvetés egyensúlyát jövedelmi és vagyoni típusú adókból (ingatlanadóból) pótolná, amelyeket elsősorban a gazdagabbakra vetne ki.
A DK programjában ezen túl az is szerepel, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatások forrásául szolgáló járulék egy része fix összeg legyen, amelyet valamennyi, jövedelemmel rendelkező személynek meg kellene fizetnie.
(Sorozatunk következő, péntek reggel megjelenő részében a Jobbik és az LMP adózási elképzeléseit vizsgáljuk meg.)
Elfogadta az Országgyűlés a 2014. évi adótörvény-csomagot. Ez többségében kedvező adóváltozásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzányúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése.
Egy hónappal a javaslat benyújtása után rákerült a törvényhozás pecsétje a 2014-es adócsomagra: az országgyűlés megszavazta a végleges változatot. Lényegi változtatások ugyan nem történtek a javaslatban megfogalmazottakhoz képest, de érdemes számba venni, mi módosult a viták során, és mi maradt meg ugyanabban a formában. Annyi mindenképpen érzékelhető, hogy az októberi javaslat alapján kirajzolódó állami bevételkiesések veszélyét is figyelembe véve hajtottak végre néhány módosítást az elfogadott verzióban.
Ahogy azt már a múlt hónapban benyújtott javaslatból látni lehetett, a 2014-es adócsomag összességében kisebb volumenű változásokat hoz, mint a korábbi évek hasonló csomagjai. Noha a javaslatcsomaghoz képest parlamenti vita sem hozott jelentősebb változásokat, a részletszabályozás tekintetében azonban még így is 36 jogszabály fog módosulni 2014. január 1-től.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
Az már az októberi javaslatból is kirajzolódott, hogy a kormányzati szándék szerint az adó csomag célja az üzleti környezet javítása, a gazdaság további fehérítése, a családi adózás kiszélesítése. A véglegesen elfogadott csomag is hű maradt ehhez az irányhoz. A szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív „meglepetésként” értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) csak korlátozottan vezetik be.
Családi adózás
A beterjesztett adócsomag egyik kiemelt eleme a családi adózás kiterjesztése, amelynek megfelelően már az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíj-biztosítási járulékból is levonhatóvá válik a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény. A korábbi családi adózást érintő kedvezmények mértéke nem változik jövőre, ennek megfelelően egy és két eltartott esetén az adókedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forint, három és minden további eltartott esetén pedig a kedvezmény 33 ezer forint gyermekenként. A családi járulékkedvezmény megosztására is lesz lehetőség, ugyanakkor az eredeti tervekkel ellentétben a családi járulékkedvezmény igénybe vétele nem zárja ki a további személyi jövedelemadó kedvezmények igénybe vételét.
2014-es szja-változások
A szja vonatkozásában számos kisebb változás található a csomagban, mint például a munkavállalói részvényjuttatási programot érintő adminisztrációs egyszerűsítés.
Azonban mégsem lép hatályba a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átszámításának újragondolása, melynek haszonélvezői a tőkejövedelmekkel rendelkezők lesznek. Kiemelendő azonban, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafetéria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben. A feltételrendszer azonban szigorodik. Az utalvány vagy készpénz-helyettesítő eszköz formájában kapott béren kívüli juttatások, illetve egyes meghatározott egyéb juttatások csak abban az esetben esnek a korábbi kedvező adóztatás alá, amennyiben azok – a magánszemélyeknek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével – nem átruházhatóak vagy visszaválthatóak. Ez az intézkedés vélhetően a juttatási rendszerrel kapcsolatban tapasztalt korábbi visszaéléseket kívánja visszaszorítani.
Adó-kódexek 2014
Adókedvezmény a vállalkozások számára
A vállalkozások számára is számos kisebb, ugyanakkor kedvező módosítást tartalmaz a 2014. évi adócsomag. A kis- és közepes vállalkozások tárgyi eszköz beruházásait finanszírozó kölcsönökkel kapcsolatos adókedvezmény mértéke 40 százalékról 60 százalékra nő. Ezen felül kiterjesztik a kutatás-fejlesztési tevékenység alapján történő társasági adóalap csökkentést, amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körben végzi ezt. Az előbbi javaslat a kkv-k részére, míg az utóbbi módosítás a nagyobb, magyarországi gyártó- és egyben fejlesztési kapacitással is rendelkező cégcsoportok számára jelenthet megnyugtató megoldást. A vállalkozások számára egyértelműen hátrányos intézkedés, hogy a jövő évtől a filmalkotással foglalkozó, illetve az előadó-művészeti szervezetek támogatásához kapcsolódóan is bevezetik a úgynevezett kiegészítő támogatás rendszere, amelynek hatására a vállalkozások által korábban élvezhető előny 75 százaléka eltűnik. Igaz, az adott évben fel nem használt adókedvezmény a korábbi 3 évvel szemben már 6 évig lesz érvényesíthető.
Szociális hozzájárulási adó
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokat letelepedését szolgálja a szociális hozzájárulási adó tervezett módosítása, ennek megfelelően a munkavállaló a szabad vállalkozási zónától 20 km-re, illetőleg a kapcsolódó kistérségben is rendelkezhet lakóhellyel, a kedvezményt a munkáltató ebben az eseten is igénybe veheti.
Éttermi szolgáltatás áfás számla nélkül
Az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatások tekintetében végül megvalósult az a javaslat, amely szerint úgynevezett áfás számla nélkül is elismert költségnek minősül a vállalkozásoknál az éttermi szolgáltatás, amennyiben a fizető fél bankkártyával fizet és a tranzakció kapcsán pusztán a nyugtával rendelkezik. Ahogy viszont arra már korábban is utaltunk, a módosítás nem azt jelenti, hogy az éttermi szolgáltatások esetében az ismert járulékterhektől is mentesül az adózó, mivel azok változatlanul megmaradnak.
Illetéktörvény
Az illetéktörvény megszavazott módosítása lehetővé teszi, hogy minden magányszemélyt automatikus, 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség illesse meg az első lakástulajdon szerzésénél. Az építési telek 4 éven belüli lakóházzá történő beépítése esetén fennálló illetékmentesség pedig akkor is megilleti 2014-től a vagyonszerzőt, ha más tulajdonos nevére szól a használatbavételi engedély. Ez a változtatás egy több éve létező bürokratikus problémát kezel.
Az illetéktörvénnyel kapcsolatban megszavazott változtatásoknak köszönhetően további lényegi probléma oldódhat meg az osztalék elengedése kapcsán: a csomag szerint 2014-től már nem kell ajándékozási illetéket fizetnie a társaságnak, amennyiben magánszemély tulajdonosa az osztalékot elengedte a társaság számára.
Korábbi kedvezmények további kiterjesztését jelenti, hogy a házastársak esetén már nem csak az öröklés, hanem az ajándékozás és a visszterhes vagyonátruházás is illetékmentes lesz. Szintén illetékmentes lesz a házassági vagyonközösség megszüntetése. További érdekesség, hogy mentesül az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében történő, illetve felszámolási eljárás során megvalósuló követelés elengedése, feltéve, hogy nem társaság tagja a követelés jogosultja. Az intézkedés a gazdasági válság során nehéz helyzetbe került vállalkozások további terheit kívánja csökkenteni. Jövőre változnak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok üzletrészeinek átruházására vonatkozó szabályok is.
Áfa: nem lesznek forradalmi változások
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az általános forgalmi adó tekintetében sem várhatóak forradalmi változások. Számos jogharmonizációs kötelezettséget érintő változáson túl 2018 végéig kiterjesztik a gabonaszektort érintő fordított adózást. Ez nem más, mint a 2014. június 30-ig fennálló határidő kiterjesztése. A fordított adózást érintő további változás, hogy 2014-től az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében a hatósági engedélyköteles munkákon túl a hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött munkákra is kiterjesztik a fordított adózást. Azonban a költségvetési bevételkiesések elkerülése érdekében végül csak részlegesen lép életbe a sertéshús értékesítéséhez kapcsolódó 5 százalékos kedvezményes áfakulcs. E szerint csak azon termékekre (például élősertés, félsertés, szemben a darabolt áruval és húskészítményekkel) fog vonatkozni a kedvezmény, mely jellemzően nem a végső fogyasztáshoz kapcsolódik.
Tb
A társadalombiztosítási járulékok esetében 2014-től nem terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség bizonyos feltételek teljesülése mellett többek között azon gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatókra, akiket hallgatói munkaszerződés alapján alkalmaznak. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesülhet jövő évtől az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól, amennyiben munkaviszonyban 36 órás jogviszonnyal rendelkezik. Kedvezőbb társadalombiztosítási megítélés alá kerülhetnek 2014-től a Magyarországon foglalkoztatott, nem az Európai Unióban biztosítással rendelkező külföldi munkavállalók is, ami fontos rendelkezés a külföldi tőkebeáramlás szempontjából.
Összegzés
Az adócsomag végül elfogadott verzióját figyelembe véve tartható a kijelentés, hogy az a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzá nyúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése. Ez utóbbi jelent egyedül jelentősebb, mintegy 55 – 60 milliárd forintnyi költségvetési bevételkiesést. A sertéshús utáni 5 százalékos kedvezményes adókulcs korlátos bevezetése valószínűleg jelentős hatást nem fog gyakorolni a büdzsére, hiszen a húságazatot érintő pozitív hatást várhatóan kioltják majd a más szektorokra átszivárgó visszaélések. Jelentősebb pozíciójavulást eredményezhet azonban az évközi látvány-csapatsport, majd e csomag keretében a filmalkotások- és előadó-művészeti szervezetek támogatáshoz kapcsolódóan bevezetett kiegészítő támogatás rendszere, mely várhatóan 2014-re jelentősen csökkenteni fogja a 2012-ben 52,2 milliárd forintra rúgó adókedvezmény igénybevételt.
A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
A kormányzati szándékok szerint a csomag célja a vállalkozói üzleti környezet javítása, a gazdaság további fehérítése, a családi adózás kiszélesítése. Emellett az adócsomag – az előző évekhez hasonlóan – a jogalkalmazás során felmerült problémák megoldását, valamit jogharmonizációs kötelezettségeknek történő megfelelést is szolgálja. Szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív „meglepetésként” értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) sem vezetik be.
Családi adózás
A beterjesztett adócsomag egyik kiemelt eleme a családi adózás kiterjesztése, amelynek megfelelően már az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjbiztosítási járulékból is levonhatóvá válik a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény. A korábbi családi adózást érintő kedvezmények mértéke nem változik jövőre, ennek megfelelően egy és két eltartott esetén az adókedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forint, három és minden további eltartott esetén pedig a kedvezmény 33 ezer forint gyermekenként. A családi járulékkedvezmény megosztására is lesz lehetőség, ugyanakkor a családi járulékkedvezmény igénybe vétele kizárja a további személyi jövedelemadó kedvezmények igénybe vételét.
2014-es szja-változások
A személyi jövedelemadózás vonatkozásában számos kisebb változás található a csomagban, mint például a munkavállalói részvényjuttatási programot érintő adminisztrációs egyszerűsítés, vagy a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átszámításának újragondolása. Kiemelendő azonban, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafetéria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben. A feltételrendszer azonban szigorodik. Az utalvány vagy készpénz-helyettesítő eszköz formájában kapott béren kívüli juttatások-, illetve egyes meghatározott egyéb juttatások csak abban az esetben esnek a korábbi kedvező adóztatás alá, amennyiben azok nem átruházhatóak vagy visszaválthatóak. Ez az intézkedés vélhetően a juttatási rendszerrel tapasztalt korábbi visszaéléseket kívánja visszaszorítani.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
Adókedvezmény a vállalkozások számára
A vállalkozások számára is számos kisebb, ugyanakkor kedvező módosítást tartalmaz a csomag. A kis- és közepes vállalkozások tárgyi eszköz beruházásait finanszírozó kölcsönökkel kapcsolatos adókedvezmény mértéke 40 százalékról 60 százalékra nő. Ezen felül kiterjesztik a kutatás-fejlesztési tevékenység alapján történő társasági adóalap csökkentést, amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körben végzi ezt. Az előbbi javaslat a kis és középvállalkozásoknak, míg az utóbbi módosítás a nagyobb, magyarországi gyártó- és egyben fejlesztési kapacitással is rendelkező cégcsoportok számára jelenthet megnyugtató megoldást.
Szociális hozzájárulási adó
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokat letelepedését szolgálja a szociális hozzájárulási adó tervezett módosítása, ennek megfelelően a munkavállaló a szabad vállalkozási zónától 20 km-re, illetőleg a kapcsolódó kistérségben is rendelkezhet lakóhellyel, a kedvezményt a munkáltató ebben az eseten is igénybe veheti.
Éttermi szolgáltatás áfás számla nélkül
Az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatások tekintetében igazi unikumot tartalmaz a javaslat, amely szerint úgynevezett áfás számla nélkül is elismert költségnek minősül a vállalkozásoknál az éttermi szolgáltatás, amennyiben a fizető fél bankkártyával fizet és a tranzakció kapcsán pusztán a nyugtával rendelkezik. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a módosítás nem azt jelenti, hogy az éttermi szolgáltatások esetében az ismert járulékterhektől is mentesül az adózó, mivel azok változatlanul megmaradnak.
Illetéktörvény
Az illetéktörvény tervezett módosítása lehetővé teszi, hogy minden magányszemélyt automatikus, 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség illesse meg az első lakástulajdon szerzésénél. Az építési telek 4 éven belüli lakóházzá történő beépítése esetén fennálló illetékmentesség pedig akkor is megilleti 2014-től a vagyonszerzőt, ha más tulajdonos nevére szól a használatbavételi engedély. Ez a javaslat egy több éve létező bürokratikus problémát kezel.
Az illetéktörvényt érintő további sarkalatos probléma kerülhet nyugvópontra az osztalék elengedése kapcsán: a javaslat szerint 2014-től már nem kell ajándékozási illetéket fizetnie a társaságnak, amennyiben magánszemély tulajdonosa az osztalékot elengedte a társaság számára. Korábbi kedvezmények további kiterjesztéstét jelenti, hogy a házastársak esetén már nem csak az öröklés, hanem az ajándékozás is illetékmentes lesz. További érdekesség, hogy mentesül az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében történő, illetve felszámolási eljárás során megvalósuló követelés elengedése, feltéve, hogy nem társaság tagja a követelés jogosultja. Az intézkedés a gazdasági válság során nehéz helyzetbe került vállalkozások további terheit kívánja csökkenteni.
Áfa: nem lesznek forradalmi változások
Az általános forgalmi adó tekintetében sem várhatóak forradalmi változások. Számos jogharmonizációs kötelezettséget érintő változáson túl várhatóan 2018 végéig kiterjesztik a gabonaszektort érintő fordított adózást. Ez nem más, mint a 2014. június 30-ig fennálló határidő kiterjesztése. A fordított adózást érintő további változás, hogy 2014-től az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében a hatósági engedélyköteles munkákon túl a hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött munkákra is kiterjesztik a fordított adózást.
Tb
A társadalombiztosítási járulékok esetében 2014-től nem terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség bizonyos feltételek teljesülése mellett többek között azon gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatókra, akiket hallgatói munkaszerződés alapján alkalmaznak. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesülhet jövő évtől az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól, amennyiben munkaviszonyban 36 órás jogviszonnyal rendelkezik. Kedvezőbb társadalombiztosítási megítélés alá kerülhetnek 2014-től a Magyarországon foglalkoztatott külföldi munkavállalók is, ami fontos rendelkezés a külföldi tőkebeáramlás szempontjából.
Összegzés
A jövő évi adócsomag a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzá nyúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése. Tekintettel a jövő évi feszített költségvetésre, a bevételi oldal esetleges későbbi növelése a jelenlegi adórendszer keretei között nehezen elképzelhető, hiszen a forgalmi adók, illetőleg a különadók további emelése már jelenleg is károsan hat a gazdasági növekedésre. A családi adókedvezmény további kiterjesztése, a költségvetési hiánycél betartása, az adóbevételek növelésének kényszere ugyanakkor 2015-re előre vetítheti a progresszív személyi jövedelemadózás ismételt bevezetését.
A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
A beterjesztett adótörvényekről szóló cikkünket itt olvashatja.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője úgy fogalmazott: egyetért azzal a kormányzati kijelentéssel, amely szerint befejeződött az adórendszer érdemi átalakítása, amelynek keretében a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra helyeződött át az adóterhelés súlypontja.
A szakértő kifejtette: eddig 260 ezer család nem tudta igénybe venni a családi adókedvezményt, így – ha a kormány ezt a formáját választja a gyermekneveléshez való hozzájárulásnak – kedvező, hogy a javaslat szerint 2014-től azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék.
Eddig egy háromgyermekes családban a két szülőnek együtt havi 600 ezer forint felett kellett keresnie a családi adókedvezmény igénybe vételéhez, a módosítás alapján ennek az összegnek a fele, vagyis 300 ezer forint is elegendő lesz – fejtette ki Vámosi-Nagy Szabolcs, hozzáfűzve, hogy ez helyes lépés, mert így a szerényebb jövedelmű családok is részesülnek a kedvezményből.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélte, semleges a hatása annak, hogy a vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett a vállalkozók továbbra is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát. Utóbbi kapcsán a szakértő megjegyezte: bár az evának az a szerepe, ami bevezetésekor megvolt – alacsony adókulcs – már megszűnt, de még mindig körülbelül 70 ezer evás van.
Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM elnök-vezérigazgató partnere a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban kiemelte: szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív „meglepetésként” értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) sem vezetik be.
A szakember szerint a jövő évi adócsomag a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzányúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése.
Tekintettel a jövő évi feszített költségvetésre, a bevételi oldal esetleges későbbi növelése a jelenlegi adórendszer keretei között nehezen elképzelhető, hiszen a forgalmi adók, illetőleg a különadók további emelése már jelenleg is károsan hat a gazdasági növekedésre – fejtette ki.
Kalocsai Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a családi adókedvezmény további kiterjesztése, a költségvetési hiánycél betartása, az adóbevételek növelésének kényszere ugyanakkor 2015-re előre vetítheti a progresszív személyi jövedelemadózás ismételt bevezetését.
Az szja-változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafetéria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben.
(Forrás: MTI)
A kormány pénteken kora este benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatát. A törvénytervezetben – az előzetes várakozásokkal összhangban – nem szerepel áfacsökkentés, és a kabinet luxusadót sem vezetne be. A törvényjavaslat igazolja a korábbi kormányzati ígéreteket, amelyek szerint az adórendszer érdemi átalakítása véget ért, és a finomhangolás időszaka köszönt be.
A nagy változás: szélesedik a családi kedvezmény
A törvényjavaslat szerint 2014-től kiterjesztik a családi adókedvezményt: azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék.
A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak.
Az intézkedés mintegy 260 ezer családnál 53 milliárd forintot hagy korábbi kormányzati közlések szerint. Giró-Szász András kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: így összesen csaknem 900 ezer családra, majdnem 5 millió állampolgárra terjed ki az szja-kedvezmény.
Példaként idézte, hogy a két gyermeket nevelő, bruttó 90 ezer forintos összjövedelemmel rendelkező családok havonta 5600 forintos nettó jövedelemnövekedéssel számolhatnak, míg bruttó 110 ezer forintos családi jövedelem esetén 2400 forintnyi többlettel. Három gyermek esetében, bruttó 100 ezer forintos kereset esetén havi nettó 17 ezer forinttal több marad a családi kasszában, 200 ezer forintos bruttó jövedelem mellett havi 34 ezer forint. Két magyar átlagjövedelem esetén, vagyis bruttó 400-450 ezer forintos összjövedelem mellett 35 ezer forintot jelent az adó- és járulékcsökkentés.
A személyeket érintő változások
A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedne, összege 2014. január 1-jétől havonta 6810 forint lenne – olvasható a javaslatban.
2014-től minden első lakásszerző kérhetne részletfizetést: megszűnik a kedvezmény – 35 éves – életkorhoz kötöttsége, így minden első lakásszerző magánszemély kérheti az állami adóhatóságtól, hogy az illeték megfizetésére 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezzen.
Mentes lenne mind az ajándékozási, mind a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a házastársak közötti vagyonátadás, ideértve a házastársi vagyonközösség megszüntetésével realizálódó vagyonszerzést is.
Vállalkozásokat érintő változások
Módosulna a főállású kisadózó fogalma, így egyes esetekben csökkenne a kata. Egyrészt nem minősülne főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyában együttesen legalább heti 36 órát foglalkoztatnak. Szintén nem minősülne főállásúnak az a kisadózó magánszemély, aki után más vállalkozásban már vállalkozóként fizettek járulékokat. Ezen személyek után a változás következtében a kisadózó vállalkozásnak csak havi 25 ezer, és nem havi 50 ezer forint tételes adót kellene fizetnie.
Megszűnne az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezne.
Bővülne a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá tartozó termékek köre: az üdítőitalokhoz hasonlóan a hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkező szörpök, sűrítmények, szirupok is neta-kötelesek lennének.
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások szociális hozzájárulási adókedvezményét érintő változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhetne, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre levő szabad vállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.
A kis- és középvállalkozásoknak minősülő adózók a tárgyi eszköz beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig (40 százalék helyett) adókedvezményt vehetnének igénybe. Az adókedvezményt a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján lehetne igénybe venni, az adóévben érvényesíthető összege nem haladhatná meg a 6 millió forintot.
Jövőre is maradna a bankadó, ugyanakkor az általános kockázati céltartalék opcionális jelleggel történő átvezetésének lehetőségére tekintettel az ezen lehetőséggel élő hitelintézetek 19 százalékos adó megfizetése mellett vezethetik át az általános kockázati céltartalékaikat a lehető legjobb minőségű tőkeelemek közé; az intézkedésre alapvetően a 2014. január 1-jétől hatályos új európai bankszabályozás miatt van szükség. Ha a hitelintézet él az átvezetés lehetőségével, az átvezetett tartalék utáni adót 2014. március 10-ig kell megállapítania és megfizetnie.
2014-től a bankok által elengedett hitel, kölcsön akkor is adómentesnek minősülne, ha a hitelt nem biztosítja lakásra bejegyzett zálogjog. Másrészt a hitelintézeteknek nem kellene kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és azután közterheket fizetnie, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.
Új illetékmentességi rendelkezéseket is bevezetnének: nem keletkezne fizetési kötelezettsége a cégeknek az osztalék elengedése, illetve a csődeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedett követelés kapcsán, ez utóbbi esetben csak akkor, ha a követelés jogosultja nem a tag.
A javaslat szerint jövedékiengedély-köteles lenne az 5 és 25 kilogramm közötti PB-palackok és a kenőolajok nagykereskedelme.
Mentes lenne a telekadó alól a belterületi, 1 hektár területnagyságot meg nem haladó földrészlet, ha annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja.
Módosulna a telek és a termőföld fogalma is: a jövőben teleknek minősülne az illetéktörvény alkalmazásában az a földrészlet is, amelyen a szerkezetkész állapotot még el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll.
Megkerülhetetlenek maradnak a különadók
A már benyújtott költségvetési törvény tervezete szerint a szektorális különadók az állami bevételek megkerülhetetlenül magas részét jelentik: 2014-ben a pénzügyi szervezetek különadójából 144 milliárd, az energiaellátók jövedelemadójából 61,1 milliárd, közműadóból 53 milliárd, távközlési adóból 57 milliárd, pénzügyi tranzakciós illetékből 269,4 milliárd, biztosítási adóból 28 milliárd, és e-útdíjból 133,8 milliárd forint folyik be a költségvetésbe. A különadók így összesen 746,3 milliárd forinthoz juttatják az államot, ami nagyjából a jövő évi tervezett szja-bevételek felét jelentik.
A tervezett bevételi adatokból az is kiderül, hogy jövőre már a kata és a kiva háttérbe szorítja az evát: utóbbi adónemből a büdzsé 67 milliárd forintos bevételre számít, míg a kisadózók összesen 78 milliárdot fizetnek jövőre, a kisvállalati adó alanyai pedig 45,5 milliárdot. Társasági adóból egyébként jövőre 358,8 milliárdnyi adóbevételt vár a költségvetés tervezete.
A legtöbb pénzt – ahogy mindig – jövőre is áfából szedi be a költségvetés: a várt bevétel kereken 3000 milliárd forint. Második ezen a ranglistán az szja-bevétel, a magánszemélyektől ily módon 1550 milliárdnyi befizetést vár az állam, míg a tervezett jövedékiadó-bevétel 931,9 milliárd forint.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
Az áfabevételért is aggódik az ÁSZ
2014 tervezett adóbevételeinek 52,6 százaléka megalapozott, 47,4 százaléka részben megalapozott az Állami Számvevőszék értékelése szerint.
A korábbi évekhez képest kedvező változás, hogy nem megalapozott adóbevételt a költségvetési törvénytervezet nem tartalmaz – olvasható a jelentésben.
A kata- és a kiva-bevételek növekedése esetében az ÁSZ szakértői azt látják kockázatosnak, hogy az idei év tapasztalatai nem igazolják a két új kisadó népszerűségének nagy arányú növekedését. Ezzel együtt megjegyzik, hogy a várt bevételek esetleges elmaradása a büdzsé egésze szempontjából „pozitív kockázatot hordoz”, mert az azt jelentené, hogy a vártnál több cég adózik majd a kevésbé kedvezményes társasági adó szerint.
A pénzügyi tranzakciós illeték esetében 15-20 milliárd forint bevételi kockázatot lát az ÁSZ, elsősorban azért, mert az előirányzat idén sem teljesült, amit egyszerinek tekintett beavatkozással korrigált a kormány.
A távközlési adó teljesülése a kulcsemeléssel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt kockázatos az ÁSZ szerint.
A számvevők a büdzsé legnagyobb bevételi tételét jelentő, összesen 3000,1 milliárd forintnyi áfabevétel teljesülését is kockázatosnak látják. Érvelésük szerint a bevételi irányzat számításánál a vásárolt fogyasztás növekedéséből adódóan 8,6 százalékos bővüléssel számoltak, viszont a makrogazdasági pályából mindössze 4,5 százalékos bővülés származhat.
Emellett a számítás nem veszi figyelembe az idei áfabevétel-elmaradások hatását a 2014-es bevételekre. Így összességében az ÁSZ 150 milliárd forintnyi kockázatos áfabevételt lát a költségvetés tervezetében, amit értékelésük szerint mérsékel az online pénztárgépekből származó, ezúttal már valóban befolyó többletbevétel.
Adószakértői vélemények a benyújtott javaslatról
(Forrás: MTI, Adó Online)
A lapnak egy kormány közeli szereplő azt mondta, hogy a keddi kormányülésen a 2014-es adótörvény-javaslat tárgyalásakor nem került szóba az élelmiszeráfa csökkentése.
A Nésppszabadság szerint a luxusadó bevezetése sem szerepel a kormány legújabb tervei között. Orbán Viktor a luxusadóval kapcsolatban korábban azt mondta, hogy azt továbbra is szeretné a kormány, de a kormánypárt parlamenti frakciója még vitatja a tervet.
Az adócsomagot pénteken nyújtják be a parlamentnek.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten a TV2 Mokka című műsorában elmondta, hogy továbbra is tervezik a luxusadó bevezetését. Jelenleg hatásvizsgálat folyik, megnézik, hogyan lehet megvalósítani akár az általános forgalmi adóban (áfa), akár a jövedéki adóban. Mindemellett hozzáfűzte, az az áfában több kulcsot nem tudnak bevezetni: „hiába akarnánk egy mondjuk 33-35 százalékos kulccsal luxusadót kivetni, ez nem olyan egyszerű.” Október 18-ra törvényjavaslat formájában is kiderülhetnek az erre vonatkozó kormányzati elképzelések.
A nemzetgazdasági miniszter szavait azóta is próbálják megfejteni az általunk megkérdezett adószakértők, akik azzal ugyan egyetértenek, hogy az áfa rendszerében valóban nem olyan egyszerű bevezetni az adónemet, többen szinte lehetetlennek tartják, de a jövedéki adóról szóló terveket mind értetlenül fogadták.
A jövedéki adót ugyanis uniós szabályok alapján csak az úgynevezett ABC-termékekre (alkohol, benzin, cigaretta) lehet bevezetni. Ennek megfelelően a luxustermékek, mint a luxusautók, nagy értékű ingatlanok és az ékszerek nem tartoznak ide, így a jövedéki adót ezekre az árucikkekre nem lehet alkalmazni – mondta az Adó.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője.
A forgalmi adó pedig ugyancsak kapufának tűnik Vámosi értelmezésében, ugyanis az uniós direktíva szerint csak három kulcsot alkalmazhatnak a tagországok, amelyektől eltérni csak engedéllyel lehet.
Átszabhatnák az áfa-rendszert?
Az adótörvényekben mindemellett átszabhatnák az áfakulcsok rendszerét, és az eddigi 5-18-27 helyett esetleg 5-27-35 százalékos adómértéket határoznának meg.
Magyarországon az 5 százalékos áfakörbe tartozik a gyógyszer, könyv, újság, és a 18 százalékos áfakulcsot kell felszámítani a távhőszolgáltatás után, valamint egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és tejtermékek, valamint a kenyér, továbbá a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után.
Mindehhez most talán nem érdemes hozzávenni azt a kormányzati szándékot, amely a sertéshús áfáját csökkentené 10 százalék alá, mert így már túl sok változós lenne a képlet, de ennek megfelelően az alsó kedvezményes kulcs is magasabb, akár 9 százalékos is lehet.
Mindenesetre, ha most csak azzal számolnánk, hogy a két kedvezményes kulcsot összevonnák, hogy az általános érvényű 27 százalékos mérték mellé bevezessék a 33-35 százalékos forgalmi adót, már akkor is komoly gondot okozna.
Ebben az esetben az tej és a kenyér, valamint a turizmus forgalmi adója változhat. Ha ezek csökkennek az 5 százalékos szintre, akkor az ágazat vélhetően igen örül majd, de az adóbevételek jelentősen megcsappanhatnak. Ebben a rendkívül feszített költségvetésben, amelyben az áfabevételek előirányzatát még meg is emelték az előző évihez képest, a kiesés nem vállalható. Ha viszont felemelnének 27 százalékra, akkor az a választások előtt politikailag vállalhatatlan üzenet lenne.
Persze az is elképzelhető lenne, hogy az alsó kulcs emelkedne 9 százalékra, amellyel még a 10 százalék alatti húsáfás ígéretet tartani lehetne, akkor pedig a gyógyszerek és a hírlapok árát kellene emelni, amely szintén politikailag vállalhatatlan lenne, még akkor is, ha a hús árát így lejjebb lehetne húzni.
A kedvezményes kulcsok összevonása tehát alapfeltétele lenne annak, hogy a 35 százalékos luxuskulcsot bevezessék. Ez azonban Vámosi szerint mind politikailag, mind költségvetésileg annyi kockázatot rejt, amit a kormány jelen helyzetben nem vállalhat fel.
Az uniós direktívához is alkalmazkodni kell
Az áfakulcsok rendszerét azonban nemcsak a politikai és költségvetési kockázatok miatt lenne nehéz átszabni, de az uniós direktíva további szabályai miatt is – hívja fel a figyelmet az Adó.hu-nak Farkas Gábor, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának menedzsere. Az uniós szabályozás ugyanis nem csak a kulcsok számát határozza meg, de arról is rendelkezik, hogy a kedvezményes kulcs alá milyen termékeket lehet besorolni. Ennek megfelelően nem lehetne azt mondani, hogy a középső kulcs 27 százalékos, mert az általános érvényű kulcs mellett csak két kedvezményes jöhet szóba. Ha valahogyan mégiscsak ebbe a rendszerbe akarnák beleilleszteni a terveket, akkor a megemelt 33-35 százalékosnak kellene lennie az általános érvényűnek, és a nem luxustermékek esetében kellene valahogy visszatéríteni a különbözetet. Ez viszont annyira bonyolult lenne, hogy erősen megkérdőjelezi az ötlet gyakorlati kivitelezhetőségét.
Mindemellett az adótanácsadó szerint a luxusáfa nem teljesen ismeretlen a világban. Valamikor Belgiumban is volt ilyen, amikor az általános érvényű 25 százalékos kulcshoz egyes termékeknél, mint a kaviár vagy a sportautó, hozzáadódott egy 8 százalékos adótöbblet. Ehhez persze az kellene, hogy az unió engedélyezze, hogy a három kulcs mellett legyen egy negyedik, amelyre igen kevés az esély. Emellett a belga példa sem lehet erős hivatkozási alap, mert ezt már évekkel ezelőtt kivezették a rendszerből.
A luxusadó jövedéki adóként nehezen értelmezhető
A luxusadó jövedéki adó formájában való megjelenését Farkas Gábor sem tudja elképzelni a szigorúan meghatározott termékkörök miatt. Az egyetlen luxustermék, amit a jövedéki adó hatálya alá talán be lehetne vezetni az a parfüm, aminek jelentős alkoholtartalma van, de ebből biztosan nem számíthat az állam jelentős bevételre.
Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezetője sem érti azt az elképzelést, hogy a luxusadót a jövedéki adó formájában vessék ki, ha a kormány a köznapi értelemben vett luxustermékek – mint nagy értékű gépkocsi, vitorláshajó, nagy értékű ingatlan, ékszer, drága ruhanemű – megadóztatását tervezi.
Az ugyan elképzelhető, hogy olyan termékekre, mint a dohányáru vagy az alkohol erőteljesen megemelik a jövedéki adót, ez viszont nem nevezhető luxusadónak. Az is elképzelhető lenne, hogy egyes további energiahordozókra jövedéki adót vetnének ki, ami viszont ellentétes lenne a kormányzat rezsicsökkentő terveivel, és ugyancsak nehéz lenne luxusadónak nevezni.
Ahogyan azt Varga Mihály is jelezte, az áfakulcsok kérdésében erősen meg van kötve a kezük, így az az út is szinte járhatatlan, tehát az adószakértő szerint kétfajta különadó jöhet szóba.
Vagyoni vagy új fogyasztási típusú adó jöhet szóba
Az egyik a vagyoni típusú adó, mint például az ingatlanadó, vagy gépjárműadó. A másiknál, a fogyasztási típusúnál azonban nagyon vigyázni kell, hogy nehogy az áfára hasonlítson, mert ezt az unió nem engedélyezné.
Ennek megfelelően az új adó egyfajta egyfázisú adó lenne, amit csak a kereskedelmi végpontnál kellene fizetni, azaz nem vonulhat végig az egész kereskedelmi láncon, és nem is lehet visszaigényelni.
A legnagyobb gond azonban ezzel az adóval, hogy egy ilyen egységes, nyitott piacon, mint az európai, egy olyan kicsi országból, mint Magyarország – a tehetősebb emberek, akik a luxustermékeket vásárolhatják, könnyedén megoldják valamelyik szomszédos országban az ilyen irányú beszerzéseiket. Ekkor pedig még az eddigi forgalmi adótól is elesünk.
Nem szeretnénk olyan kormánydöntést hozni, mely helyből szembe megy EU-szabályokkal, és aztán kötelezettségszegési eljárást okoz – nyilatkozta a jövő évi húsáfa-csökkentés lehetőségéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Népszabadságnak. A 2014-es költségvetési tervezetet úgy terjesztettük be, hogy megvan rá a fedezet a tartalékokban – mondta a miniszter. Közölte: a kormány számára az a fontos, hogy ha csökken egyes húsfélék áfakulcsa, akkor az jelenjen meg az árakban is.
Varga Mihály becslése szerint az áfacsökkentés tízmilliárdos tétel lehet, pontos mértéke attól függ, hogy mely termékeke áfakulcsa csökken, és azok a kedvezményes, vagy a legkedvezményesebb körbe kerülnek-e.
A luxusadó bevezetése sem egyszerű: újabb áfakulcs bevezetése uniós szabályok miatt nem lehetséges, és számos luxustermék nem esik a jövedéki adó hatálya alá – magyarázta a miniszter. Ezzel együtt a tárca szeretne 35 százalékos adót bevezetni egyes luxustermékekre, mint például az ékszerek, a szőrmebundák és a nagy értékű autók is, de más megoldás is elképzelhető – nyilatkozta.
Varga Mihály közölte: sem a jövő évi büdzsé, sem pedig az adótörvények nem számolnak a reklámadóval.
Az interjú egészét itt olvashatja el.
| Mérlegképes Kreditkártya |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
A miniszterelnök a rádióinterjúban megerősítette, hogy havonta két alkalommal az átlagjövedelem erejéig ingyenesen lehet majd készpénzhez jutni.
Orbán Viktor a luxusadóval kapcsolatban elmondta, hogy azt továbbra is szeretné a kormány, de a kormánypárt parlamenti frakciója még vitatja a tervet.
A húsáfa csökkentéséről sem született még végleges döntés, de Orbán Viktor csak olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely garantálja, hogy a termékhez valóban olcsóbban juthatnak hozzá az emberek.
Ismét felvetette a luxuscikkeket terhelő magasabb, 30-35 százalékos áfakulcs bevezetésének lehetőségét Orbán Viktor kormányfő nemrégiben a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Mint elmondta korábban az Európai Bizottság „visszaverte” a magyar kormány ilyen irányú törekvését, de – mint hangsúlyozta – „egy újabb nekirugaszkodásra lesz szükség”, mert így válhat teljessé a magyar adórendszer igazságossága. A miniszterelnök elmondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt a feladatot kapta, hogy a családi adókedvezmény kiterjesztését és a luxustermékek magasabb áfáját is építse be a jövő évi adótörvényekbe.
Luxusáfa helyett luxusadó
„Lehet ugyan a tervezett új adónemet luxusáfának nevezni a kommunikáció terén, de forgalmi adó formájában ezt biztosan nem lehet megvalósítani” – mondta el az Adó Online-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Az európai direktíva ugyanis egyértelműen megmondja, hogy hány kulccsal lehet forgalmi adót alkalmazni; egy általános kulccsal és két kedvezményezettel. Ebben a rendszerben tehát egy, a jelenleginél magasabb kulcsra nincs lehetőség. Ezt természetesen a kormány is tudja, hiszen egy korábbi ilyen irányú terv már visszapattant az uniótól.
Azonban ismét felmerült az ötlet, így el lehet gondolkodni, hogy ha ez a forma nem lehetséges, akkor milyen megoldások jöhetnek szóba. Kézenfekvőnek tűnik, hogy akár a telekomadó tapasztalatait felhasználva más megoldást találjanak ki. A 35 százalékos áfakulcs helyett be lehetne vezetni egy különadót egy-egy megadott termékekre, megadott értékekkel és egy megadott kereskedelmi ponton.
Vélhetően csak a kereskedelmi lánc végén adóztatnak, aki a végfogyasztónak adja el a terméket. Ha az autónál maradunk, akkor az autókereskedőkhöz telepítenek adóztatási pontot, és ott egy bizonyos százaléknyi plusz adót vethetnének ki.
Ez a technika nem sérti az európai jogokat, hiszen még az iparűzési adó kapcsán volt egy olyan európai bírósági jogeset, amikor egyértelművé vált, hogy mit tekint az unió bírósága forgalmi adónak. Ez azért is fontos, mert az európai direktíva csak egy forgalmi adót engedélyez. Ekkor rengetegen arra számítottak, hogy az iparűzési adó uniós szabályozással ellentétes lesz, a bíróság azonban nem így döntött. A döntés kapcsán egyértelművé vált a forgalmi adóra vonatkozó négy ismérv: általánosan a termékek, szolgáltatások széles körére kivetik, összege arányos a termékek, illetve a szolgáltatások árával, az értékesítés minden fázisában megjelenik a láncban, az előző szakaszban megfizetett adó a következőben levonhatóvá válik.
Ha tehát a „luxusáfát” úgy vezetik be, hogy csak az utolsó fázisban teszik rá az adófizetési kötelezettséget, mint a korábbi telekomadónál vagy a korábbi kiskereskedelmi adónál, akkor ez vélelmezhetően nem ütközne az európai jogba.
Hegedüs Sándor szerint adótechnikailag tehát be lehet ezt vezetni, azonban adóbevételi szempontból a döntés aligha érné meg, hiszen már a 27 százalékos áfa mértéke is olyan magas, hogy a fogyasztókat arra készteti, hogy amennyiben lehetséges, inkább az országhatáron kívülről vásárolják meg a nagy értékű termékeiket. Gépjárműnél ez áfa oldalról szabályozva van. Ha valaki külföldön vásárolna, akkor a magyar rendszám megszerzésével együtt ugyanúgy magyar áfát kell megfizetnie, mintha itthon vette volna. A nagy értékű autóknál erre olyan megoldás született, hogy akkor az itthoni vásárlás helyette külföldi rendszámú autókat béreltek.
Ha ezeket a termékeket még további adó sújtja, akkor a vásárlók még inkább átkerülhetnek külföldre. Így végül nemcsak az elvárt, és hőn áhított 50 milliárd bevétel nem jelenik meg, hanem a költségvetés már a 27 százalékos áfától is elesik, és a külföldi rendszámú autók ismét elszaporodhatnak az utakon. Ez a tervezet némiképp azon intézkedésnek is ellentmond, amikor a regisztrációs adót csökkentették annak érdekében, hogy Magyarországon vegyék meg a vásárlók az autókat.
Miközben a jövedelemadóból teljes mértékben kiiktatták a progresszivitást, a fogyasztást terhelő új adónemmel ez az elem ismét megjelenne. Az RSM DTM adószakértője szerint az adórendszerünkben ugyan létezik 5 és 18 százalékos kulcs is, de a forgalmi adó összességében tekintve Magyarországon klasszikusan 27 százalékkal működik. Az európai direktíva több esetben lehetővé tenné az alacsonyabb kulcs bevezetését, de ezzel a jogalkotó régóta nem él.
A válságadók első generációjánál, amikor még csak a kiskereskedelmet érintették az adók, vagy éppen a telekomadó korábbi formájánál – amely elleni európai bírósági eljárás törölve lett a francia párhuzamok miatt – még meg lehetett figyelni valamiféle progressziót – az árbevétel növekedésével a az adókulcs emelkedett. Ez azonban az újabb adótechnikai megoldásokban 2013-tól már nem érvényesül, hiszen például a telekomadó is átalakult úgy, hogy a telefonálás megadott percére, illetve az sms-ek száma után kell az adót fizetni. Itt annyit tettek csak, hogy maximalizálták az adó mértékét. Ugyanezt lehet megfigyelni a pénzügyi tranzakciós illetéknél, ahol ugyan két kulcs van, de ez nem a mérettől függ.
Hegedüs szerint egyértelműen észlelhető, hogy a kormányzat adópolitikájában a fogyasztásra próbálják áthelyezni az adóterhelést szemben a jövedelmekkel, de az a progresszió, amely luxusáfával megjelenne, bizonyos értelemben egy új elem elgondolást tükröz.
Nem tudni mit rejt a vánkos
A politikai szándék világos – mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője szerint mivel a jövedelemadó lineárissá vált, és a direkt vagyonadó sem jöhet szóba, hiszen első intézkedéseiként törölték el a nagy értékű ingatlanokra, vitorlásokra és gépkocsikra fizetendő vagyonadót, a szociális szempontokat figyelembe vételére csak a fogyasztást terhelő adó maradt. Ennek az állambevételi funkciója azonban erősen megkérdőjelezhető.
A kormányfő szerint a magasabb áfakulccsal válna teljessé az adórendszer igazságossága. Az adószakértő azonban úgy véli az árban nem igazán célszerű szociális szempontokat figyelembe venni. A luxustermékek esetében persze be lehet vezetni egy magasabb adót, de ha ezzel elterelik az áruforgalmat az országból, akkor végképp nem lehet utána semmiféle adóra számítani.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|---|
Bár még nem tudjuk, hogy milyen árucikkekre tervezi kivetni a luxusáfát a kormány, de olyanra nem igazán érdemes, amelyekre valamilyen nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik. Szabályozhatják ugyan Magyarországon, hogy az arany után fizessenek magasabb áfát, de a nagyobb értékű ékszerért már érdemesebb lesz elutazni Pozsonyba vagy Bécsbe, mert azt senki nem tudhatja, hogy a vánkosban ki mennyi aranyat tart. Egy 100 millió forintos ékszerre nálunk már eleve 27 millió forgalmi adó terhelődik rá, ami a jövőben már 35 millió lenne, miközben ez Európában mindenhol már a jelenlegi áfánknál is jóval alacsonyabb. Az adószakértő szerint nálunk a 27 százalékos kulcs is már luxusáfa, hiszen ekkora a világon máshol nincs.
A személygépkocsinál még megoldható az adó behajtása, mert belföldiesíteni kell a rendszámot, és így nehéz megkerülni a fizetési kötelezettséget, de ingóságoknál és szolgáltatásoknál igen nehéz lenne ezt ellenőrizni.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint azért akad némi kiskapu is. Ha nem is az összes luxustermékre, de egyedi termékekre egyedi áfakulcsot is be lehet vezetni, ahogyan Ausztriában is tették a jégkrémek esetében. Ezt ugyan az Európai Bizottság megtámadta, de mivel nem volt általános jellege, nem ütközött az áfa direktíva elveibe.
Mindenesetre, ha a kormány ismét nekirugaszkodik, hogy az uniótól engedélyt kérjen a magasabb áfakulcs alkalmazására, akkor az adószakértő úgy látja, két iránya lehet a kérelem elbírálásának. Az egyik szerint az EU pénzügyminiszterei megértőbbek lehetnek, hiszen a válság okán mindegyiküknek kell kemény lépéseket tenniük. Másik részről Magyarország helyzete Európában nem a legelőnyösebb, amikor az Európai Parlament szinte megfigyelés alá helyezte az országot. Ilyenkor az egyedi esetek fogadóképessége romlik.
A kormány honlapjára szakmai egyeztetési céllal került fel az építési szabályokat módosító törvénytervezet, amely az értéknövekedési hozzájárulást is tartalmazza. A hozzájárulást lényegében adóként fizetné meg a tulajdonos, de csak akkor, ha értékesíti ingatlanát.
A hozzájárulást akkor kell fizetni, ha az önkormányzat beruházása, illetve településrendezési döntése miatt növekszik egy ingatlan értéke. Ilyen lehet például a közpénzből megépített csatorna, út, vagy a mezőgazdasági terület lakóterületté való átminősítése. Ez utóbbi esetben akár százszorosára is emelkedhet egy földterület ára – fejtette ki a helyettes államtitkár. Az értéknövekedési hozzájárulást csak a közpénzből megvalósult beruházás, vagy a településrendezési döntés miatti értéknövekedés után kell megfizetni, a mértéke az emiatti értéknövekedés 10 százaléka.
Két további feltétele is van a helyi önkormányzat által kiszabható hozzájárulásnak: előtte el kell készíteni az ingatlanérték katasztert – hogy nyomon követhető legyen az értéknövekedés – illetve csak az ingatlan eladásakor kell fizetni. Aki bent lakik a saját házában, lakásában, bármennyire nő a jelzett okok miatt az értéke, a növekedés után nem kell hozzájárulást fizetni – derül ki a Napi Gazdaság írásából.
A portfolio.hu cikkéből megtudhatjuk, hogy az utóbbi években milyen formában és hányszor merült már fel az ingatlanadó ötlete. A tervezet szerint elvileg az adó kivetésének egyik feltétele, hogy az adott területen lévő ingatlanok értékéről legyen nyilvántartása az önkormányzatoknak. Önkormányzati szinten azonban ingatlankataszter nem született meg, így továbbra is lényegében a korábbi értékmeghatározási módszerek állnak rendelkezésre, vagyis valamilyen analógia (értékövezetek, korrekciós tényezők, minőségi kritériumok, különböző szorzók, stb.) alapján felállított statikus kalkulátor. És ne feledjük el, hogy ezeket a módszereket az Alkotmánybíróság korábban mindkét alkalommal alkotmányellenesnek nyilvánította. A testület a luxusadó esetében azt kifogásolta, hogy nem lehet vitatni a törvénybe lefektetett értékhatárokat és a korrekciós tényezőket, így előfordulhat, hogy az adózó kárára állapítja meg az illetékes helyi adóhatóság a luxusadó mértékét. Az Ab. szerint a luxusadó alapjának a számított érték szerinti megállapítása lényegében vélelmezett adatokra épül, vagyis megdönthetetlen törvényi vélelmet alkalmaz. Az Oszkó-féle ingatlanadónál az Ab. álláspontja szerint pedig a lakóingatlanok forgalmi értékének megállapítása bizonytalan volt, és a törvény a kockázatokat kizárólag az adóalanyokra hárította – emlékeztet a portfolio.hu
2009. december 15-én sok adószakértő vakarta a fejét, és azóta sem értik, miért törölte el az Alkotmánybíróság azt a törvényhelyet, amelyik a családi pótlékot adóterhet nem viselő járandósággá nyilvánította volna, vagyis gyakorlatilag a járandóság egy részét az adórendszeren keresztül visszavette volna.
Németország itt van
Így vannak ezzel – egy kivételével – lapunknak névvel és név nélkül nyilatkozó, széles körben ismert és elismert adószakemberek is – akik között van egykori és mostani pénzügyminiszter is. Egyikük, László Csaba, a KPMG partnere, expénzügyminiszter egyenesen azt mondja, hogy a családi pótlékos adószabály megsemmisítése, különösen a hozzá fűzött indoklás alapján az az ember érzése, hogy az alkotmánybírák elefántcsonttoronyban ülnek. Szerinte teljesen abszurd ugyanis a döntés indoklásában citálni a német alkotmánybíróság különböző ítéleteit, mintha a magyar jogszabályoknak a német jogrendszernek kellene megfelelniük.
Ugyanezen a véleményen van Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője is. Az AB a szóban forgó határozatának indoklásában kiemeli, hogy a családi adózás önmagában nem alkotmányellenes, a családi pótlék családtagok közötti megosztása és beszámítása az éves jövedelembe mégis az alaptörvénybe ütközőnek találtatott. Az indoklásban a német alkotmánybíróság megállapításait hozza fel a testület. Ezek alapján az AB gyakorlatilag azt diktálja, tessék bevezetni Magyarországon a splittinget (vagyis a családi adózás egyik legfontosabb elemének számító jövedelemmegosztást, amikor a férj és a feleség jövedelmét összeadják és elfelezik, és így vallja be és fizeti utána az adót a férj és a feleség – a szerk.), mivel a németeknél is az van, magyarázza Vámosi-Nagy Szabolcs.
Ezzel a hozzáállással két baj is van a bírói képesítést is jelentő jogi szakvizsgával rendelkező adótanácsadó szerint. Egyrészt, a magyar jogrendszert és társadalmi viszonyokat a mainál jóval fejlettebbnek gondolják az alkotmánybírák, és nem a magyar valósághoz igazodtak ennél a döntésüknél. Holott az lenne az AB feladata, hogy konkrét ügyekben az alkotmány, a jogi környezet és a társadalmi viszonyok összhangját biztosítsa. Másrészt, a magyar adórendszer fejlődési irányát kívánják megszabni külföldi minta alapján, vagyis a kormányzat, illetve a parlament hatáskörébe tartozó adópolitika aktív alakítóiként tűnnek fel.
Nyeregben érzik magukat
Az Alkotmánybíróság pedig igazán aktív – már ami az adóügyeket illeti – 2006 óta. 2006 november közepén semmisítette meg az AB – a Gyurcsány-csomagból elsőként – a házipénztáradóként elhíresült törvényszigorítást. Azt követte az elvárt adó első változatának eltörlése, majd jött a komplett luxusadótörvény megsemmisítése, végül nem olyan régen a családi pótlékos adószabály elkaszálása. Voltak szép számmal olyan adópasszusok is, amelyekben nem talált kifogást a testület: többek között ilyen volt a banki különadó, a minimum járulékalap, a céges különadó, a Robin Hood-adónak becézett, az energiavállalatokra rótt különadó, legutóbb pedig a félszuperbruttó személyi jövedelemadó. És most is legalább három adótémájú beadvánnyal kell bajlódniuk, a vagyonadó mellett az építményadót és a vállalkozók idén év elejétől hatályos járulékának alapjáról rendelkező paragrafusokat is megtámadta valaki az AB előtt.
Mivel 2006 előtt viszonylag passzív volt az Alkotmánybíróság adóügyekben, azóta viszont igen tevékeny, erre ráépült egy várakozás is, és most már alig van olyan adótörvény-változtatás, amelyet ne támadna meg valaki az AB előtt, szinte divattá vált az AB elé cibálni adóparagrafust, mondja több szakértő is. Ez egy öngerjesztő folyamat: ha a testület az alkotmányba ütközőnek talál egy adópasszust, újabb lendületet vesz az indítványok beadása, ezért aztán az AB szervezetként nyeregben érzi magát, közvetve igazolva látja azt, hogy érdemes volt adórendelkezéseket megsemmisíteni, fűzi tovább a gondolatot Vámosi-Nagy Szabolcs, hozzátéve: ez azonban egy veszélyes folyamat. Sokszor kupacban állnak az AB előtt levő adóval kapcsolatos indítványok tehát, de azért is, mert hosszú a jogértelmezési idő, egészíti ki Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa, aki szerint ez jogbizonytalansághoz is vezet, hiszen nem is egy példa van rá, hogy még az életbe lépés előtt támadott meg valaki egy adópasszust, találgatások övezték a nem lefutott ügy kimeneteleit, de csak jóval később született meg a döntés.
Érthetetlen döntések
Az említett döntések közül is jó pár megütközést keltett forrásainkban. A luxusadó megsemmisítésével Vámosi-Nagy Szabolcs és László Csaba mellett egy neve elhallgatását kérő adószakértő sem értett egyet. (A luxusadót azért lőtték ki, mert az adóalany nem vitathatta az önkormányzat által kivetett adó összegét, pontosabban nem vitathatta azt, hogy az adó alapjául szolgáló lakása kevesebbet ér esetleg a törvény mellékletében feltüntetett – sávos – négyzetméterár alapján adódó, úgynevezett számított értéknél. A valóságban azonban ez a számított érték szinte mindig kisebb volt, mint a tényleges forgalmi érték.)
A korszakhatárnak számító házipénztáradó is tévesen akadt fent a rostán, legalábbis így vélekedik Vámosi-Nagy Szabolcs és László Csaba is. (A házipénztáradó megsemmisítése melletti érv az volt, hogy az nem tényleges jövedelmet, vagyont von közteherviselés alá. A házipénztáradó azonban a kisebb vállalkozások adóelkerülését volt hivatott meggátolni, mivel az egyéni vállalkozók és a kisebb vállalkozások papíron óriási összegeket tartottak házipénztárukban, valójában azonban a pénzt már elköltötték, személyes célra fordították, a lepapírozással pedig megúszhatták az osztalékadót. Az egyik alkotmánybírói különvélemény egyébként az adónem alkotmányosságát támasztotta alá.)
Vannak a nehezen érthető ítéletek között olyanok is, amelyek adópasszusokat helyben hagytak. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének (az adókamarának) az elnöke a félszuperbruttósított szja-t rendben találó határozatot tartja aggályosnak. (Viszont az általunk megkérdezett szakértők közül egyedül állt ki az AB családi pótlékos döntése mellett.) Szerinte legalább azt, hogy a törvény összekapcsolja a személyi jövedelemadót a tb-járulékkal, kifogásolnia kellett volna az AB-nek. Ha a törvény úgy rendelkezett volna, hogy az szja alapja ezentúl konkrétan a 27 százalékkal növelt bruttó bér lenne, és nem a mai szabály, hogy a – történetesen most 27 százalékos – tb-járulékkal növelt bruttó bér, akkor nem lenne kifogása Zarának az adópasszus ellen.
Egy másik szakértő pedig a céges különadót meghagyó határozatot nevezte érthetetlennek. A társaságokra kivetett, a köznyelvben csak szolidaritási adóként ismert terhet azzal az indokkal találta az alkotmánynak megfelelőnek az AB, hogy az állam pénzügyeiben bekövetkezhet – és be is következett – olyan mértékű romlás, hogy a helyzetet kezelendő az állam lényegében korábbi ígérvényét megszegve bevezethet egy új adót. A céges különadónál azonban nem lehetett érvényesíteni azokat az állam által korábban megígért és egy másik törvényben garantált adókedvezményeket, amelyeket a társasági adónál lehetett. Márpedig éppen ezek miatt döntött úgy sok társaság, hogy Magyarországra jön, itt fektet be, ide építi gyárát.
Ugyanazt a szabályt egyszer átengedték, egyszer nem
Most mindenki arra kíváncsi, mi lesz az immár három tucatnál is több indítvány által támadott vagyonadó sorsa. (Úgy tudjuk, mint a minap beszámoltunk róla, a határozattervezetet tárgyaló első ülés előtt még úgy tűnt, hogy nagy eséllyel elvérzik a jogszabály, ám fordult a kocka, most már annak van nagyobb valószínűsége, maradhat a kérdéses törvény.) Megkockáztatható, bárhogyan is dönt az AB, nagy eséllyel egy saját korábbi határozatával ellentétes álláspontra fog helyezkedni. A magyarázat egy 1996-os és egy 2008-as alkotmánybírósági, ugyanazzal az adófajtával, az építményadóval kapcsolatos határozathoz nyúlik vissza.
Somogyzsitva és Osli községek jól érveltek az AB előtt, és a kilencvenes évek közepén alkotmányosnak találtatott az a szabály, miszerint mentesülnek az építményadó alól azok a helyi lakosok, akik az ingatlanban ténylegesen laknak. Ám Ürömnek két éve nem volt szerencséje: az ürömi önkormányzat ugyanilyen rendelkezését meg alkotmányellenesnek találta az AB – hívja fel a figyelmet Vámosi-Nagy Szabolcs. (Külön pikantériája a 2008-as megsemmisítésnek, hogy a testületben egyetlen személy volt, Holló András, aki 1996-ban is tagja volt az Alkotmánybíróságnak. Holló mindkét esetben az alkotmányosság mellett érvelt, de két éve a többség másképp gondolta.)
Az adószakértő hozzáteszi: a most vizsgálat alatt levő vagyonadó is ugyanazzal a megoldással operál, mint amelyet egyik esetben nem kifogásolt, másik esetben pedig alkotmányellenesnek minősített a testület. A mostani vagyonadó is mentesíti a vagyonadó alól azokat a legfeljebb 30 millió forintot érő lakóingatlanokat, amelyekben a tulajdonos – vagy a haszonélvező – életvitelszerűen lakik, oda szól a lakcímkártyája. Ha a vagyonadó-mentességet emiatt az alaptörvénybe ütközőnek mondják ki, azzal az 1996-os ügy indoklásával kerülnek összeütközésbe, ha meg meghagyják, akkor a 2008-assal.
Még egy csavart ad a történetnek az, hogy a luxusadó megsemmisítésekor a magyarázat az volt, hogy az adóalany nem mondhatja, hogy a lakás tényleges forgalmi értéke alacsonyabb a törvényben meghatározott adóalapnál. Ez az érv hajszolta bele most a vagyonadót előkészítő kormányt és a parlamenti többséget abba, hogy a vagyonadó alapja a tényleges forgalmi érték legyen. Igaz ugyanakkor az is, hogy ahány értékbecslő, annyi értéket állapít meg egy lakóingatlanra, így aztán ember legyen a talpán, aki megmondja, mennyi is az adó alapja. A forgalmi érték alapján történő adóztatás tehát szinte magától értetődő az AB luxusadó-ítélete nyomán, ám a jogszabály nehézkes alkalmazása lehet, hogy olyan akadályt jelent majd, amely miatt eltörölhetik a törvényt.
Az Alkotmánybíróság korábbi ítéletével egy szűk mezsgyét hagyott a vagyonadóztatás megvalósítására Magyarországon, a kormány a vagyonadótörvény előkészítésekor szinte szolgai módon követte az AB korábbi iránymutatását, mondta lapunknak Oszkó Péter. A pénzügyminiszter szerint ha a vagyonadótörvényt most megsemmisíti a testület, akkor érdemi vagyonadóztatás nem lesz idehaza.
A cikk teljes terjedelemben elolvasható az Indexen.
Forrás: Index
Többszöri halasztás után elindult a vagyonadó-kalkulátor az APEH honlapján. Eredetileg tavaly novemberben akarta elérhetővé tenni a 2010-től hatályba lépő vagyonadó kiszámítását segítő kalkulátort az adóhivatal, de a Pénzügyminisztérium ragaszkodott hozzá, hogy auditálják a rendszert, így több ezer adattal kellett összevetni a kalkulátor adatbázisát.
A vagyonadó-kalkulátor program kizárólag arra szolgál, hogy az adózóknak segítséget nyújtson az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény szerinti lakóingatlanokat terhelő adó alapjának meghatározásához.
Sok a bizonytalanság
Január elsejével lépett életbe a sokat támadott vagyonadó, de még mindig sok a bizonytalanság az új adónemmel kapcsolatban. Elképzelhető például, hogy az Alkotmánybíróság (AB) még a bevallási szezon előtt megsemmisíti a jogszabályt, a Fidesz pedig azt ígéri, megszünteti ezt az adófajtát, de súlyos bírságot kockáztat, aki csak erre számítva nem fizet.
Az érintetteknek az értékesebb ingatlanokról és gépjárművekről is számot kell adniuk a bevallási szezonban. A Parlament még tavaly nyáron bólintott rá a Magyarországon eddig nem ismert adótipusra. A törvény az Alkotmánybíróság előtt van, vagyis lehet, hogy hamarosan megsemmisítik.
A tényleges alkalmazáshoz a jogszabálynak mindenekelőtt ki kell állnia az alkotmányosság próbáját. Az Alkotmánybíróság idei első ülésén, január 11-én napirendre veszi a vagyonadót, és várhatóan február elején döntést hoz – tudta meg az [origo] Sereg Andrástól, az AB szóvivőjétől. Az AB lehetséges döntésének komoly államháztartási hatásai lehetnek, az új adónemből ugyanis idén mintegy 50 milliárd forintos bevételt vár a költségvetés.
Ingatlan, vízi- és légi járművek
Amennyiben az AB nem törli el a jogszabályt, akkor az ingatlanok esetében 30 millió forint forgalmi értékig évi 0,25 százalékot, a 30 és 50 millió forint közötti részre 0,35 százalékot, az 50 millió forint feletti részre pedig 0,5 százalékot kell majd fizetni. Mentes az adó alól az a 30 milliónál kevesebbet érő lakóingatlan, amelyben a tulajdonos életvitelszerűen benne is él (a mentességi határ az ingatlanra vonatkozik, nem a tulajdonrészre).
Nem kell leróni az adót a második lakóingatlan után, ha annak forgalmi értéke alacsonyabb 15 millió forintnál, a további ingatlanok azonban már értéktől függetlenül adókötelesek. (A nagy teljesítményű személygépkocsikra, vízi- és légi járművekre vonatkozó szabályokat megtalálja itt.)
Számított és forgalmi érték
A vagyonadóval kapcsolatos legfontosabb és legnehezebben megválaszolható kérdés az értékhez kapcsolódik. Mivel önbevallással kell megfizetni az új adót, ezért mindenkinek meg kellene állapítania ingatlana forgalmi értékét, majd a fenti – kedvezményekkel, kivételekkel is bonyolított – képlet alapján kiszámolni a megfizetendő adót. Ez különösen abban az esetben tűnik nehéz feladatnak, ha évtizedekkel ezelőtti vásárlásról vagy öröklésről van szó.
A vagyonadó szempontjából az egyetlen lehetőség a becslés, azaz meg kell tippelni, mennyit ér a lakásunk (a szomszédok véleménye vagy akár hírdetések alapján, bár ez utóbbi főleg a mostani válságos helyzetben nem túl irányadó, hisz erősen felülbecsli az értéket).
A törvény azt írja elő, hogy az adózó egyénileg számolja ki a törvény mellékletében szereplő táblázatok és korrekciós tényezők alapján az ingatlan értékét, s amennyiben ez a számított érték meghaladja a 30 millió forintot, akkor bevallást kell készíteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adózni is kell, hisz úgy is vélekedhetünk, hogy a lakásunk tényleges, vagyis forgalmi értéke kisebb a számítottnál.
Súlyos bírság vár a mulasztókra
A bevallás elmulasztása esetén ugyanakkor az APEH magánszemélyekre 200 ezer, más adózókra 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki, emellett az adóhiány (meg nem fizetett adó) után 50 százalékos bírságot, és a jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi pótlékot is meg kell fizetni.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy vizsgálat során utólag 10 százaléknál nagyobb eltérést állapít meg a revizor az ingatlanunk bevallott és tényleges, vagyis általa becsült forgalmi értéke között – azaz ha az általunk és az APEH revizora által becsült értékek közül ez utóbbi legalább 10 százalékkal nagyobb.
Vegyes a kalkulátorteszt eredménye
Változó eredményt hozott az [origo] ingatlanadó kalkulátortesztje: bizonyos ingatlanok esetében jóval a piaci ár alatt, más esetekben pedig afeletti becsült értéket dobott ki végeredményként a szoftver, amelynek a használata rendkívül egyszerű.
A főváros 13. kerületében többlakásos téglaépületben lévő 136 négyzetméteres lakás törvény szerinti számított értéke 47 millió 793 ezer forint. A jelenlegi piaci helyzetben ez az érték inkább eszmei, a válság előtt lehetett volna ennyiért értékesíteni ezt a teljesen felújított lakást, most azonban másfél-két hónap alatt lehet eladni 40-42 millió forintért – mondta az [origo]-nak Ambrus Endre, a Monopoly International szakértője az ingatlan megtekintése után. Az APEH kalkulátora némiképp alulbecsülte ennek a lakásnak az értékét, 39,2 millióra taksálta, ennyiért biztosan elvinnék néhány héten belül.
A főváros 8. kerületében többlakásos téglaépületben lévő 96 négyzetméteres lakás számított értéke 24 millió 740 ezer forint. Az értékbecslő szerint a lakás jelenlegi forgalmi értéke viszont 20-21 millió forint, ennyi pénzért talán lehetne értékesíteni 1-2 hónapon belül, bár az eszmei érteke 24-25 millió forint, mivel két éve újították fel teljesen. Ennél az eszmei értéknél is többre, 25,9 millió forintra hozta ki az APEH kalkulátora a jelenlegi forgalmi értéket, amiért biztosan nem lehetne értékesíteni, mivel a tulajdonosok hónapok óta hirdetik 23,5 millió forintért, és senki nem jelentkezik megtekintésre.
Minél kisebb egy lakás mérete, annál inkább közelít a válság előtti eszmei érték a jelenlegi piaci árhoz. Ez a következő példából jól látszik: Budapest 7. kerületben található többlakásos téglaépületben lévő 38 négyzetméteres lakás számított értéke 10 millió 803 ezer forint, mivel nemrégiben újították fel, közel ennyiért lehetett volna értékesíteni a válság előtt, és 1-2 hónapon belül 10-10,5 millió forintért elkelne ma is, ehhez képest az APEH kalkulátor csupán 7,6 millió forintra taksálta az értéket, ami jóval az érvényesíthető piaci ár alatt van.
Példák vagyonadóra
Egy házaspár 25 millió forint forgalmi értékű lakóingatlanát fele-fele arányban tulajdonolja. A lakcímnyilvántartás szerint és életvitelszerűen is a lakásban élnek. Fiuk nevére vásároltak korábban egy lakást, amelyen mindkettejüknek holtig tartó haszonélvezetük van. A lakás forgalmi értéke jelenleg 18 millió forint. Mivel a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatti, nem adóköteles. A házaspárnak azonban meg kell fizetnie az adót a gyermekük tulajdonában álló lakás után, mivel a vagyoni értékű jog miatt második lakásnak számít, és értéke a 15 millió forintot meghaladja. Az adó összege összesen 45 ezer forint.
Egy magánszemélynek három lakóingatlan van a nevén. A 60 millió forint forgalmi értékű házban feleségével és öt gyermekével él. Van egy kiadott lakása a fővárosban, amelynek forgalmi értéke 14 millió forint, és egy 10 milliót érő balatoni nyaralója, ami után évente 30 ezer forint kommunális adót fizet a helyi önkormányzatnak.
A ház után 107 250 forint vagyonadót kell fizetni, mivel a gyermekek után jár csaknem 90 ezer forint kedvezmény. Második helyre az értékesebb lakást írja a bevallásában, de fizetnie nem kell utána, mert nem drágább 15 millió forintnál. A nyaraló után 25 ezer forint lenne a vagyonadó, de ebből levonható az önkormányzatnak fizetett helyi adó, vagyis ezután sem kell fizetnie.
Egy pénzét ingatlanba fektető magánszemély nevén négy lakás van. Az egyik lakásban él, melynek értéke 40 millió forint. A másik három lakást bérbe adja, amelyből havonta 200 ezer forint jövedelme származik. A lakások értéke 10, 14 illetve 16 millió forint.
A bejelentett lakcíméül szolgáló lakás után összesen 110 ezer forint vagyonadót kell fizetnie. Ha második lakásnak a 14 millió forintosat választja, akkor mentesül az adó alól, mivel 15 millió forint alatti az értéke. A 10 millió forintos lakás után 25 ezer forintot, a 16 milliós után pedig 40 ezer forintot, vagyis összesen 65 ezer forintot kell fizetnie, de ezt az összeget levonhatja az ingatlan bérbeadásából származó bevételéből, és így 16250 forinttal kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie.
Egy háromszintes, társasházként nyilvántartott családi ház négy személy osztatlan közös tulajdonában van. A legfelső szinten kialakított lakásban élnek a szülők, gyermekük pedig a két alsó szinten kialakított lakásban lakik férjével és három gyermekével. A felső lakás értéke 28, az alsó lakásé 40 millió forint.
A szülőknek ki kell fizetni az alsó lakás után 110 ezer forint adót, mert értéke meghaladja a 15 millió forintot, a saját lakrészük után nem kell fizetni, mert nem éri el az értéke a 30 millió forintot. A fiataloknak meg kell fizetni a vagyonadót a saját lakrészük után, ami a harmadik gyermek után járó kedvezmény miatt 93 500 forint, és le kell róniuk a felső szint utáni 70 ezer forintos adót is, mivel annak érteke a 15 millió forintot meghaladja.
Nagy vívmány a vagyonadó
Jó hír, hogy elkészült a vagyonadó-kalkulátor, hiszen az adózók végre segítséget kapnak ahhoz, hogy megállapítsák, mekkora ingatlanjuk forgalmi értéke, és hogy kell-e az után adót fizetniük – mondta Szollár Domokos kormányszóvivő az MTI-nek pénteken.
Azért nagy vímány az adónem bevezetése, mert ez teremtette meg a munkára rakódó terhek csökkentésének fedezetét. A vagyonadó tette lehetővé, hogy 2010-től jelentősen csökkent a személyi jövedelemadó, mellyel szinte minden adózó jobban jár, de különösen az átlagosan keresők. Az ő esetükben akár havi 15 ezer forinttal is több lehet a borítékban. Ugyancsak a vagyonadó teszi lehetővé, hogy öt százalékkal csökkent a munkáltatói járulék, ami 400 milliárd forinttal többet hagy a magyar vállalkozók zsebében – tette hozzá a kormányszóvivő.
A vagyonadó nagy vívmány a társadalmi igazságosság szempontjából is, hiszen az a vagyonosabbak nagyobb közteherviselését teremti meg. A tehetősebbeknek, a gazdagabbaknak ugyanis nagyobb részt kell vállalniuk a terhekből. A vagyonadó és azon belül az ingatlanadó a lakosság kis részét, mintegy öt százalékát érinti – mutatott rá.
Szollár Domokos közölte, hogy Magyarországon 2010. január 1-jét megelőzően is volt vagyonadó. Ezek közé tartozik a helyi építményadó, az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, a kommunális adó és az ingatlanadó.
A kormány álláspontja szerint azontúl, hogy a közteherviselést segíti, a vagyonadó megfelel az alkotmány előírásainak is. Az alkotmány ugyanis azt mondja, hogy a közteherviselésnek jövedelem- és vagyonarányosnak kell lennie. A vagyonadó az ingatlan esetében a tényleges forgalmi értéket adóztatja. Az Alkotmánybíróság által korábban kifogásolt luxusadó értékövezeti besorolás alapján és nem a tényleges forgalmi érték alapján adóztatott. Ezért született olyan törvény, amely az adó alapjául nem a számított értéket, nem a becsült értéket, hanem a forgalmi értéket tette meg.
A kormány bízik az Alkotmánybíróság bölcsességében, hiszen mind az adócsökkentés, mind a társadalmi igazságosság miatt szükség van Magyarországon az értékalapú vagyonadóra – mondta Szollár Domokos.
Forrás: Origo
Nem akarnak forradalmat
Bajnai Gordon azt kérte a pénzügyminisztertől, hogy olyan ingatlanadó-koncepcióval készüljön, amely az alacsony jövedelműeknél nem jár jelentős többletterheléssel, és legyen benne lehetőség a méltányosságra. Erre példaként a nyugdíjasok speciális helyzetét említette. A miniszterelnök azt mondta, hogy a terveikben egy adó szerepel, amely az átlagos méretű ingatlanoknál nem jelent majd többletterhelést, csak a nagyobb értékűeknél. Mint mondta progresszív adótípusban gondolkodnak: vagyis, ha valakinek nagyobb értékű ingatlana van, annak többet kell fizetnie.
Adószakértők kontra ingatlanosok
Az adószakértők szerint is szükség van az ingatlanadóra, ezt nem lehet megkerülni. Az állam így becsléseik szerint 250 milliárd forintnyi plusz bevételhez is juthatna. Ingatlanpiaci szakemberek viszont nem értenek egyet a bevezetésével. Mehrli Péter szerint nem csak a családokat, a külföldi befektetőket is nehéz helyzetbe hozná. Ráadásul, ha az adót nem csak lakóingatlanra, hanem irodaházakra is kivetnék, akkor abban a pillanatban még a külföldi befektetők is elfordulnának az országtól – mondta az Ingatlanszövetség elnöke. Vadász Iván adószakértő viszont helyesli adó bevezetését: szerinte ugyanis Magyarországon olyan mértékű az adóelkerülés, hogy kell egy olyan adófajta, amit nem lehet elkerülni és nem lehet eldugni. Az új adó részleteiről csak két hét múlva ad tájékoztatást a Pénzügyminisztérium, de a kormány biztosan megteszi az első lépéseket az érték alapú ingatlanadó bevezetésére. Mi úgy tudjuk, az ingatlanadó mértéke fél százalék lenne.
Ha 0,5 százalék lenne az ingatlanadó?
Ahogy a múlt héten megírtuk a kidolgozatlanság az oka annak, hogy a szakemberek szerint meglehetősen kétséges az ingatlanadó jövő év eleji bevezetése, de úgy értesültünk, hogy annak mértéke 0,5 százalékos lehet. Ez azt jelenti, hogy például egy 20 milliós ház után 100 ezer forintot kell majd évente fizetni. Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban már jelezte, hogy az ingatlanadó mértéke kisebb lesz a Reformszövetség által javasolt 1 százaléknál. A megkérdezett szakértők szerint a rendszer hasonló lesz a luxusadóéhoz. Utóbbi szerint egyébként Budapesten egy négyzetméter ingatlan maximum 900 ezer forint, míg például egy falusi házikó minimális négyzetméterára 25 ezer forint kell, hogy legyen. Mindez azonban pontatlan eredményekhez vezethet: értékövezetek kialakítására kerülhet tehát sor, de feltehetőleg az ingatlanadónál is fognak korrekciós tényezőket alkalmazni (például: fűtés módja, tájolás, építőanyagok, környék infrastruktúrája) – mondta dr. Nagy Zoltán ingatlanjogász. A nagy kérdés azonban az, hogy januárra elkészülnek-e a rendszerrel, hiszen nincs egységes ingatlan-nyilvántartás és az sem tisztázott, ki állapítaná meg az ingatlanok értékét. Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára szerint 1 milliárd forintba és 2 évbe kerülne az adó bevezetése, illetve a feltételek kialakítása. Lövétei István alkotmányjogász szerint sem elegendő 1 év arra, hogy egy ilyen új adó alkotmányosan megalapozott előkészítését elvégezzék. Az eddigi ingatlanadó-bevezetési kísérletek is azért buktak el, mert a kormány nem kívánt egy stabil alapra áldozni – hívta fel a figyelmet.
Mit kell tudnunk az érték alapú ingatlanadóról?
Magyarországon nincs egységes ingatlankataszter, nincs hiteles nyilvántartás az ingatlanok értékéről. A kormány feltételezhetően – a nemrégiben alkotmányellenesnek minősített luxusadóhoz hasonlóan – övezeti besorolás alapján határozhatná csak meg az ingatlanok értékét, és ezáltal az adó alapját. Amíg volt luxusadó, addig a törvény az értékövezetek létrehozását az önkormányzatokra bízta, de épülettípusonként és megyénként – Budapesten kerületenként – alsó és felső értékhatárokat határozott meg, amelyektől az önkormányzatok nem térhetnek el. Azok az önkormányzatok, amelyek a luxusadó bevezetése mellett döntöttek, mind az övezeteket, mind pedig az övezetekben található ingatlanok négyzetméterre vetített értékét is megállapították. A Fővárosi Önkormányzat például 15 fajta értékövezetbe sorolta be az utcákat, sőt a hosszabb utcákat irányítószám szerint is feldarabolta. Az övezeti érték és az alapterület szorzatából számolt adóalap viszont különböző korrekciós tényezőkkel módosítható volt, az épület kora, felszereltsége, építési technológia valamint a felújítás óta eltelt idő szerint. Az alapérték csak a 10 és 30 éve épült ingatlanokra vonatkozik, a 10 évnél fiatalabb épületek 15 százalékkal értékesebbek, a 30 évnél idősebbek pedig 5 százalékkal olcsóbbak.
Az ingatlanadó Európa legtöbb országában létezik
Az ingatlanadó ellen Kelet-Európában határozottan tiltakoznak, ezzel szemben Nyugat-Európában, több-kevesebb sikerrel ugyan, de bevált. Európában jelenleg öt helyen nem alkalmazzák: Belgiumban, Monacóban, Horvátországban és Máltán, Svédországban pedig volt, de eltörölték. Nem meglepő, hogy a tagállamok hatáskörében maradó adópolitika miatt az Európai Unióban eltérőek a feltételek. Két éve – amikor hazánkban először volt szó az ingatlanadó bevezetéséről – az európai ingatlanadókulcs általában az ingatlan értékének 0,015-3 százaléka között ingadozott. 2007-ben Németországban az adó átlagosan az ingatlan értékének 1,5 százalékát tette ki, Ausztriában 60 négyzetméterig 100 eurót, száz négyzetméterig 150 eurót, afölött pedig 200 eurót kellett fizetnie a tulajdonosnak. Az Egyesült Királyságban egy idő után az üzlethelyiségekre és az irodai célú ingatlanokra korlátozták az ingatlanadót. Hollandiában két részből áll az önkormányzatok által beszedett ingatlanadó: az egyik részt a tulajdonos fizeti, a másikat az ingatlanban élő személy állja. Ezért nem meglepő, hogy néhány városban heves vitákat váltott ki, amikor tíz százalékot is meghaladó mértékben nőttek a bérlőkre jutó terhek. A parlament ezért olyan törvényt fogadott el, melynek értelmében az adóemelés nem haladhatja meg a mindenkori infláció mértékét. Portugáliában vidéken az ingatlan értékének 0,8 százalékát, míg városi lakás esetén 1,3 százalékát elérő adót várnak az állami kincstárba. Finnországban éves ingatlanadót kell fizetnie azoknak, akik az adott év kezdetén az ingatlan tulajdonosai voltak. Az adó mértéke az ingatlan értékétől függ: 2007-ben 0,3 és 1 százalék között változott az értékhez viszonyított nagysága. A legrosszabbul a dánok jártak: egyszázalékos adót kell fizetni az államnak, de további 0,5-2 százalék jár az önkormányzatnak, és még egy százalék a megyének ugyanazon ingatlan után. 2007-ben már a cseheknél, lengyeleknél és szlovákoknál bevezették az ingatlanadót: Lengyelországban minden lakóingatlan után adót kell fizetni, ez 0,65 zloty/négyzetméter volt évente. Csehországban és Szlovákiában három kategóriát (városi, megyei, falusi) állítottak fel az ingatlanok értékének meghatározására, és ezek alapján határozzák meg az adót.
Romániában emelik az ingatlanadó mértékét
Romániában akár öt-hatszorosára nőhet jövő évtől az ingatlanadó: a nagymértékű drágulás amiatt következhet be, mert az adókat jelenleg az ingatlanok 2002-es piaci értéke alapján számolják ki. Az illetékesek még nem döntötték el, hogy a 2006-2008-as időszaknak megfelelő infláció vagy az ingatlanok piaci értékének 2002-től bekövetkezett változásának mértékével emelik az adót. Abban az esetben, ha az emelés alapja az inflációs ráta lesz, akkor jövőre az idei adónál 20,49 százalékkal kell majd többet fizetni. Sokkal rosszabbul járnának a lakástulajdonosok, ha az adószámítási alapot az ingatlan piaci értékének növekedése arányában emelnék. Jelenleg 700 lejes négyzetméterenkénti árral számolják ki az adót, ám szakértők szerint a romániai lakások négyzetméterenkénti piaci értéke jelenleg ennek öt-hatszorosa. A lakások piaci értékét a közjegyzők által használt, Az ingatlanok irányadó értékének útmutatója című hivatalos kiadvány alapján állapítják meg. A számviteli törvény értelmében az egyetlen lakással rendelkező magánszemélyeknek ingatlanuk értékének 0,1 százalékát kell befizetniük az önkormányzat kasszájába éves ingatlanadó címén. Az ingatlan értékének meghatározásakor figyelembe veszik, hogy milyen közigazgatási rangja van a településnek, amely területén található, hol helyezkedik el a településen belül, illetve az életkorát. A települési önkormányzatoknak lehetőségük van rá, hogy a számviteli törvény által megállapított adó értékét maximum 20 százalékkal növeljék.
Forrás:ingatlanmagazin.com
Forrás: TőzsdeFórum Online
A megsemmisített rendelkezések a luxusadó esetén előírták, illetve a helyi építmény- és telekadó esetén lehetővé tették, hogy egy ingatlan után a helyi adókról szóló törvény mellékletében, valamint a helyi önkormányzati rendeletekben (azaz normatív módon) megállapított számított érték alapján fizessenek adót.
Az Alkotmánybíróság szerint ellentétes az alkotmány több rendelkezésével, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló érték normatív meghatározásával szemben az adózók nem élhetnek ellenbizonyítással, valamint emiatt a jogorvoslat és az adóható¬sági határozat bírósági felülvizsgálata csak formális lehetőség. Sem a másodfokon eljáró adóhatóságok, sem a bíróság nem vizsgálhatja felül az adó alapját, az úgynevezett számított értéket – olvasható az Ab közleményében.
A határozat szerint alkotmányellenes továbbá az is, hogy „”a törvények nem tartalmaznak garanciális szabályokat a számított érték meghatározására vonatkozó önkormányzati döntéshozatal tekintetében””.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, önmagában sem az ingatlanok adóztatása, sem a számított érték nem alkotmányellenes, de a megsemmisített törvényi rendelkezések újraszabályozásánál a jogalkotónak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy az megfeleljen a közteherviselés alkotmányos követelményeinek: a vagyoni típusú adó esetében az adó alapjának és mértékének arányosnak kell lennie az adózók vagyonával, továbbá az adózók vagyona és az adóalap között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia.
Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy „”az Országgyűlés által elfogadottól eltérő szöveggel hirdették ki egy adótörvényeket (köztük a helyi adókról szóló törvényt) módosító törvény egyik paragrafusát””. Emiatt az Alkotmánybíróság a közjogilag érvénytelen törvényi rendelkezést a kihirdetés napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és több magánszemély indítványa alapján vizsgálta a luxusadóra vonatkozó törvényt. A hétfőn hozott határozathoz Bragyova András és Holló András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
Forrás: FigyelőNet
Átalakítaná a luxusadó értékövezeteinek besorolását, egyben új kategóriákat is bevezetne a fővárosi önkormányzat. Az adóról szóló rendeletet nem írják át teljesen, csupán aktualizálják – a törvényi kötelezettség értelmében erre kétévente van szükség. Mivel az adót már nemcsak a magánszemélyeknek, hanem a vállalkozásoknak is meg kell fizetniük, a GKI Gazdaságkutató (a GKI készítette el annak idején a besorolásokat, vagyis ennek felülvizsgálata és kezelése is az ő feladata) két új értékbesorolási kategóriát javasolt bevezetni. Ez a kereskedelmi egységeket, szállókat, üzlethelyiségeket, valamint az egyéb, nem lakáscélú ingatlanokat (raktár, garázs, műhely) tartalmazza.
Kevés kivételtől eltekintve ezek értékhatárai alacsonyabbak a magánszemélyek lakásaira kiszabott tételeknél – a kivételek közé tartozik az ötödik és az első kerület, ahol a társasházakét meghaladja a kereskedelmi egységek értékhatára, az egylakásos épületekét viszont itt sem. A belvárosban korábban nem volt különbség az egylakásos és a többlakásos épületek besorolása között, de jövőre ez is változna.
Az értékhatárok egyébként jellemzően emelkednek – kivéve a XI. kerületet, ott csökkennek -, de számos olyan kerület van, ahol nem változnak. Az első, a második kerületben vagy például Újpesten magasabb lesz az értékhatár, nem változik viszont Angyalföldön és a VI. kerületben. Kőbányán és a XVIII. kerületben nem egységesen, csak bizonyos övezetekben várható emelés. A GKI javaslatára emellett kijavítanának néhány korábbi hibát: a nem létező utcákat kivennék, a hiányzókat viszont beillesztenék.
Az átalakítások révén némi haszna is származhat a fővárosnak, az idén várható 150 millió forint bevételhez képest 50 millió forintos plusszal számolnak. Az adóalanyok várható száma vélhetően nem változik: az idén 493-an fizetnek luxusadót.
Egyelőre ez az egyetlen adót érintő változás, ami már a fővárosi közgyűlés előtt van, ugyanakkor a csak később benyújtandó költségvetési rendeletben lehetnek még adóval összefüggő változások.
Forrás: Napi Gazdaság
A nem magánszemély adóalanyokra az idei évtől vonatkozik az említett adófizetési kötelezettség. A magánszemélyek közül idén 435-en fizettek budapesti ingatlanjaik után luxusadót.
Kéhl Adrienn, az önkormányzat adóügyosztályának vezető tanácsosa azt közölte, hogy a főváros az év végéig összesen 150 millió forint bevételre számít. Tavaly, amikor még csak a magánszemélyekre vonatkozott a luxusadó, 113 millió forint volt a bevétel.
Az adó eloszlása nagy szórást mutat: a legkevesebbet, kétezer forintot egy II. kerületi, míg a legtöbbet, kétmillió forintot egy XII. kerületi ingatlan után fizették a tulajdonosok.
Forrás: Figyelőnet