Bírósági végrehajtásban is tilos a kilakoltatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kormány a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése kapcsán már júniusban meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot 2010. december 31-ig. A parlament utolsó ülésnapján pedig a képviselők elfogadták a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását is, amely 2011. április 15-ig tiltja meg a kilakoltatást a végrehajtási eljárásokban.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénymódosítás célja, hogy a ténylegesen kilakoltatással fenyegetett azon adósok, kötelezettek, akik lakhatásukról nem tudnak gondoskodni, ideiglenes haladékot kapjanak a lakásuk kiürítésére – írja az indokolás. A lakosság jelentős adósságokat halmozott fel hitelek formájában, s a pénzügyi-gazdasági válság következtében egyéb tartozásaik is megnőttek. A tartozásokat az adósok jelentős része nem tudja megfizetni, mely miatt ingatlanaikat értékesíteni kell, illetve az egyéb hitelbiztosítékok alkalmazása (pl . vételi jog) folytán is lakóingatlanaik elhagyására kényszerülnek.

A módosítás átmeneti jellegű szabályozás: a kilakoltatási moratórium meghosszabbításának célja egy ideiglenes beavatkozás a követelések érvényesítésének rendjébe, melyet a pénzügyi-gazdasági válság – mint rendkívüli körülmény – tett szükségessé. A moratórium időszaka alatt a Kormány megteremti azokat az adósságkezelési intézményeket, melyek új életkezdésükhöz segítséget adnak az adósoknak, s hosszabb távon egyaránt szolgálják a követelések érvényesítését, de egyben a hajléktalanná válás megelőzését is.

A kilakoltatási eljárást a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályozza; a kilakoltatás alóli ideiglenes mentesülést a Vht. 182/A. §-a biztosítja a téli hónapokra. Ennek időtartamát hosszabbítja meg a törvénymódosítás úgy, hogy a lakáskiürítést ne csak december 1-jétől, hanem már a kilakoltatást elrendelő bírósági végzés kézhezvételét követő naptól – legkorábban a törvény hatálybalépését követő naptól – el kelljen halasztani 2011. április 15-ig.

A Vht. 182/A. §-ban szabályozott kilakoltatási moratórium azokra a természetes személy kötelezettekre vonatkozik, akiknek lakóingatlanukat kellene elhagyniuk a kilakoltatás miatt (akár pénzkövetelés behajtása érdekében elárverezett ingatlanból való kiköltöztetésről van szó, akár a kifejezetten a lakás kiürítésére indított eljárásokról), s a lakásban való ideiglenes bennmaradásuk másoknak a lakhatáshoz való ugyanilyen jogát nem sérti. Az átmeneti rendelkezés a Vht. 303 . §-ába került be.

A törvénymódosítás már augusztusban hatályba lép, rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, ha azokban még nem került sor a kilakoltatásra. Ha a törvény hatálybalépésének időpontjára a bíróság már elrendelte a lakás rendőrség közreműködésével történő kiürítését és megküldte a végrehajtónak az erről szóló végzést, a végrehajtónak haladéktalanul, a törvény hatálybalépését követő naptól el kell halasztania a kilakoltatást a következő év április 15-éig.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.