A teljesítés időpontja gépkocsi bérbeadásnál

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bérbeadáskor általában a bérleti díj esedékességének napját kell a teljesítés időpontjának tekinteni. Amennyiben azonban a felek nem határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, akkor a teljesítés időpontját az általános szabály alapján kell meghatározni. Cikkünk néhány konkrét példán keresztül szemlélteti az általános szabály alkalmazását.

Általános esetben az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a teljesítést annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Azonban az Áfa-tv. az általános szabály alól megfogalmaz kivétel(eke)t. Ez nincs másképpen a teljesítés időpontjára vonatkozóan sem, az általánostól eltérő szabályokat az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdése, valamint az Áfa-tv. 57–59. §-ai tartalmazzák.

Az általános szabály alóli egyik kivételt az Áfa-tv. 58. §-a fogalmazza meg. Az Áfa-tv. 58. §-ában foglalt szabályokat nem érintem, mivel azokat az „Eladási bizomány az Áfa-tv. rendszerében” című cikkben részletesen ismertettem.
Bérbeadás alatt az Áfa-tv. rendszerében az Áfa-tv. 259. § 4. pontjában megfogalmazott ügylet értendő.

A bérbeadásnál – függetlenül attól, hogy a bérbeadás tárgyát milyen termék képezi – a teljesítés időpontját általában az Áfa-tv. 58. §-a alapján kell meghatározni. Azonban vannak olyan esetek, amikor a bérbeadásnál is a teljesítés időpontját az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

Az Áfa-tv. 58. §-ának alkalmazási körébe tartozó ügyletként a bérbeadás gyakran példaként kerül említésre. Ennek az az oka, hogy bérbeadás jellemzően olyan ügyletként valósul meg, amelyekben a felek a bérleti díjat meghatározott időszakra vonatkozóan állapítják meg, amely a bérlő által időszakonként fizetendő, valamint a bérleti jogviszony több elszámolási időszakot ölel fel.

Azonban nem lehet kijelenteni, hogy bérbeadásnál kizárólag az Áfa-tv. 58. §-ának alkalmazása jöhet szóba. Ha a bérbeadó és a bérlő nem határozott időre szóló elszámolásban állapodott meg, akkor az Áfa-tv. 58. §-a nem alkalmazható a teljesítési időpont meghatározásánál, hanem az Áfa-tv. 55. §-ában rögzített általános szabályokat kell alkalmazni.

A következő példákban a teljesítés időpontját nem az Áfa-tv. 58. §-a, hanem az Áfatv. 55. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni. Amennyiben az ügylet tárgya nem személygépkocsi, hanem más termék, de az ügylet lényeges, irányadó körülményei megegyeznek az alábbi esetekben leírtakkal, akkor a teljesítés időpontjára vonatkozóan szintén az Áfatv. 55. § (1) bekezdése az irányadó.

1. PÉLDA: A bérlő és a bérbeadó között létrejött bérleti szerződés szerint a bérlő a személygépkocsit 12 hónapra veszi bérbe, a bérleti díj havi 20 000 Ft. A bérlő a 12 hónapra járó 240 000 Ft bérleti díjat a személygépkocsi visszaadását követő 15 napon belül köteles megfizetni.

A példaként felhozott esetben a felek nem határoztak meg elszámolási időszakokat, így a bérlőnek nincs elszámolási időszakokhoz kötődő fizetési kötelezettsége sem. Ennek következtében a teljesítés időpontját nem lehet az Áfa-tv. 58. §-a szerint meghatározni, hanem az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése értelmében a teljesítés időpontjának a visszaadás napját kell tekinteni, s nem az esedékesség időpontját.

2. PÉLDA: A bérlő és a bérbeadó nem állapodnak meg a bérlet időtartamáról, a bérleti díj napi 5 000 Ft. A bérlő a gépkocsi átvételét követő 5 éven belül jogosult bármely, tetszőleges időpontban visszaadni a gépkocsit a bérbeadónak, de legkésőbb az 5. év végén a visszaadásra sort kell keríteni. A bérlő a tényleges használati időre számított bérleti díjat a személygépkocsi visszaadását követő 15 napon belül köteles megfizetni.

A példaként felhozott esetben a felek szintén nem határoztak meg elszámolási időszakokat, így a bérlőnek nincs elszámolási időszakokhoz kötődő fizetési kötelezettsége sem. Ebből adódóan a teljesítés időpontját ebben az esetben sem lehet az Áfa-tv. 58. §-a szerint meghatározni, hanem az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése értelmében a teljesítés időpontjának a visszaadás napját kell tekinteni, s nem az esedékesség időpontját.

3. PÉLDA: A bérlő és a bérbeadó között létrejött bérleti szerződés a bérbeadó vállalja, hogy a szerződés időtartama alatt a bérlő részére folyamatosan biztosítja meghatározott számú személygépkocsi használatának lehetőségét.
A személygépkocsikat a bérlő munkavállalói jogosultak használni igény szerint. A bérleti díj napi 5 000 Ft. A bérlő minden egyes esetben gépkocsinként fizeti meg a bérleti díjat a használat napjai alapján, a bérleti díj a visszaadástól számított 8 napon belül esedékes.

A példaként felhozott esetben is leszögezhető, hogy a felek nem határoztak meg elszámolási időszakokat, ezért a bérlőnek nincs elszámolási időszakokhoz kötődő fizetési kötelezettsége sem. Ennek következtében a teljesítés időpontját nem lehet az Áfa-tv. 58. §-a szerint meghatározni, hanem az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése értelmében a teljesítés időpontjának a visszaadás napját kell tekinteni, s nem az esedékesség időpontját.

Amennyiben a felek a szerződésben akként rendelkeznének, hogy bizonyos időszakonként (pl. hetente, havonta) megállapítják a használatba került gépkocsik körét, gépkocsinként a használat napjait és az annak alapján az adott időszakra vonatkozóan fizetendő bérleti díjat, valamint a bérleti díj negyedévet követően esedékes, akkor a teljesítés időpontját már az Áfa-tv. 58. §-a alapján kell meghatározni. Ugyanis ebben az esetben a felek már meghatároztak elszámolási időszakokat, ebből adódóan a bérlőnek fennáll elszámolási időszakokhoz kötődő fizetési kötelezettsége, s ezek a körülmények az Áfa-tv. 58. §-ának alkalmazását követelik meg.

---