2016-tól jelentősen módosul a számviteli törvény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számviteli törvény legfontosabb változásai között a mérleg- és az eredménykimutatás szerkezetének változását, a rendkívüli tételek törlését, és az osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások szabályainak módosulását lehet megemlíteni.

Mérleg és eredménykimutatás szerkezeti változásai

A mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti változásait nagyban befolyásolja a rendkívüli tételek megszűnése, a tulajdonosi részesedések kapcsán bevezetett új fogalmak és a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak változása.

A rendkívüli tételek természetesen nem szűnnek meg, csupán az új számviteli irányelv alapján nem ott számoljuk majd el az érintett gazdasági eseményeket, hanem tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között. Ennek eredményeképpen az eredménykimutatás adózás előtti eredmény sora meg fog egyezni a szokásos vállalkozási eredménnyel.

Osztalékfizetés elszámolásának változásai

Az osztalékfizetés elszámolásával kapcsolatban jelentős változás, hogy az osztalék abban az időszakban kerül be a könyveinkbe, amikor azt jóváhagyták, ezzel egyidejűleg pedig megszűnik a mérleg szerinti eredmény sor, így az eredménykimutatás csupán az adózott eredmény kimutatását fogja tartalmazni.

A számvitel nagy kézikönyve 2015
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt Megrendelés >>

Fontos lesz tudni azt is, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Új fogalom: jelentős tulajdoni részesedés

A számviteli törvényben új fogalomként kerül bevezetésre a jelentős tulajdoni részesedés, amely más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy meg nem testesülő jogot jelent, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez.

Egy másik vállalkozás tőkéjének egy részével való rendelkezés abban az esetben tekinthető jelentős tulajdoni részesedésnek, ha a részesedés mértéke meghaladja a 20 százalékot. A jelentős tulajdoni részesedéseket új soron kell majd megjeleníteni a befektetett pénzügyi eszközök között.

Csökkennek az adminisztrációs terhek

Az uniós irányelvekkel összhangban a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a cél, ennek jegyében pedig megemelték az értékhatárokat, amelyek éves beszámoló készítésére köteleznek. Az idén még egymilliárd forintos árbevétel felett kellett áttérni az egyszerűsített éves beszámolóról, 2016-tól viszont már csak 2,4 milliárd forint felett, míg a mérlegfőösszeg kritériuma 500 millió forintról 1,2 milliárd forintra emelkedett. Az átlagosan foglalkoztatottak száma tekintetében maradt az 50 fő. (Természetesen továbbra is a fenti három kritérium közül kettő átlépése kötelezi csak a vállalkozást a váltásra.)

Számvitel A-tól Z-ig 2015
• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok • még több és részletesebb magyarázat és példa • jogszabályi hivatkozások • két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel Rendelje meg most!

Azon vállalkozásnak, amely a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között a számviteli törvény által szabályozott üzleti vagy cégértéket (goodwill) mutat ki, annak könyv szerinti értékével a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítania.

Kiegészítő mellékletben is változások lesznek

A számviteli törvény módosítása számos változást hoz a kiegészítő mellékletben is. Ezek közé tartozik, hogy ezentúl be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek és kiadások összegét, azok jellegét. A kiegészítő mellékletben szerepelnie kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak. A munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és bérjárulékait állománycsoportonként megbontva kell bemutatni, az egyszerűsített éves beszámolóban viszont elég a munkavállalók átlagos statisztikai létszámát szerepeltetni.

A bejegyzés szerője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary számviteli üzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

 

---