A 2015-ös számviteli változások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel elfogadta a számviteli törvény idei változásait is.


A számviteli beszámoló és a közbenső mérleg felhasználása a saját tőke alátámasztására

A társasági jog és egyéb jogterületetek hitelezővédelmi okokból kiemelt figyelmet szentelnek a megfelelő értékű saját tőke megtartására. Ha jogszabály (nemcsak a Polgári Törvénykönyv, hanem bármely más jogszabály is) a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A módosító törvény alapján a legutolsó beszámolót vagy ha ilyen készült, a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Ázsió

A részvénytársaságon kívüli egyéb vállalkozónál a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a tulajdonosok által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a tulajdonosok a tőketartalékba kizárólag az alapítás vagy a tőkeemelés részeként, a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg juttathatnak vagyont. A tőketartalékba történő tőkejuttatás önálló gazdasági eseményként nem értelmezhető.

Pótbefizetés

A pótbefizetés mint tulajdonosi befizetés a veszteségek fedezetét szolgálja a korlátolt felelősségű társaságokban (és a szövetkezetekben). Mivel a pótbefizetés nem végleges vagyoni hozzájárulás, ezért a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A Gt. a pótbefizetés teljesítését csak pénz formájában ismerte el. A Ptk. azonban úgy rendelkezik, hogy a pótbefizetés teljesíthető pénz formájában és nem pénzbeli hozzájárulás formájában egyaránt. A számviteli elszámolásokban a pótbefizetés teljesítése vagy a pótbefizetés visszafizetése kapcsán átadott eszközök kivezetése az értékesítés szabályai szerint történik:

  • ha a pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor az értékesítés során elszámolt követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni,
  • ha a pótbefizetés visszafizetése nem pénzeszközzel történik, akkor az értékesítés során elszámolt követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni.

A pótbefizetésként, illetve pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési értéke az eszköz taggyűlési határozatban meghatározott értéke.

Vagyoni betét

A Gt. hatályon kívül helyezésével megszűnt a betéti társaságok, közkereseti társaságok vagyoni betéteire vonatkozó megnevezés. A számviteli törvény a betéti társaságban, közkereseti társaságban fennálló vagyoni részesedésre „egyéb társasági részesedésként” hivatkozik.

Devizás könyvvezetés

A számviteli törvény számos helyen tartalmaz forintban kifejezett értékhatárokat bizonyos rendelkezések alkalmazásának feltételeként (például a beszámoló típusának megválasztása, konszolidált beszámoló összeállítása, könyvvizsgálati kötelezettség stb.). Ha a vállalkozó a beszámolóját nem forintban készíti el, hanem más pénznemben (a létesítő okiratban rögzített devizában), a számviteli törvényben forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.

Év végi devizás átértékelés

A külföldi pénzértékre szóló eszközöket (valutapénztár, devizaszámla, követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír) és kötelezettségeket év végén át kell értékelni a mérlegfordulónapi árfolyamra, a különbözetet pedig nem realizált árfolyamkülönbözetként el kell számolni. A számviteli törvény módosítása egyértelműsíti, hogy az év végi átértékeléskor a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat és a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is figyelembe kell venni.

Késedelmi kamat

A módosító törvény a számviteli törvényben a passzív időbeli elhatárolások esetei közül hatályon kívül helyezte a késedelmi kamatra vonatkozó részt. Az indokolás szerint ugyanis a késedelmi kamatfizetési kötelezettség az új Ptk. szabályai alapján a késedelembe esés napján, a törvény erejénél fogva beáll. Ennek megfelelően a késedelmi kamatot a számviteli szabályok alapján nem lehet passzív időbeli elhatárolásként, csak kötelezettségként kimutatni. Ezen értelmezés szerint a késedelmi kamat miatti tartozást nem a jogosult felszólításakor kell kimutatni a könyvekben egyéb ráfordításként és kötelezettségként, hanem a késedelem bekövetkezésekor automatikusan.

Sérelemdíj

A Ptk. a nem vagyoni kártérítés helyett bevezeti a sérelemdíj fogalmát, amely a személyhez fűződő jogok megsértése esetén kiszabható polgári jogi szankció. A szabályozás újdonsága és egyben előnye, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének a bizonyítása nem szükséges. A kapott sérelemdíjak összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni, a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó sérelemdíjak összegét pedig az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

Külföldi útszakaszra jutó szállítási költség

Hatályon kívül helyezésre került az a számviteli szabály, miszerint a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költséget az exportértékesítés árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni. Így a hasonló költségtételeket a továbbiakban az általános szabályok szerint igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni. A változás következtében az érintett vállalkozások iparűzési adóalapja megnő.

Üzletág átruházása

Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az áfatörvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértéket. A módosítás értelmében tehát a piaci érték felett megfizetett többletértéket az üzletág eladójánál értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni. Az üzletág vevője – a számviteli törvényben meghatározott feltételek esetén – ezt a többletértéket üzleti vagy cégértékként mutatja ki.

Költségvetési szakemberek I. Pénzügyi, gazdasági, számviteli konferenciája

2014. március 26-27.

A konferencián két napon át a résztvevők betekintést kaphatnának kizárólag a költségvetési szerveket érintő gazdálkodási, adózási, számviteli, munkajogi változásokba.

Előadók:

dr. Aradi Zsolt, Kézdi Árpád, Osgyányi Judit, Sándorné Új Éva, Szamkó Józsefné

További részletek >>

Utólag adott, kapott engedmény

Az áfatörvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett – összegét a jövőben egyéb bevételként kell elszámolni mint az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló  utólag kapott (járó) engedményt. A közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény – levonható általános forgalmi adóval csökkentett – összege pedig egyéb ráfordításként jelenik meg az eredményben. Így a jövőben a közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott vagy kapott összeg nem minősül végleges pénzeszköz átadásnak.

Eszközök átsorolása

Ha egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni. Ekkor az eszközt át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé. A módosítás értelmében a befektetett és a forgóeszközök közötti átsorolások könyvviteli elszámolásának időpontja legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan történik.

Átalakulás

Az új Ptk. a korábbiakhoz képest eltérően definiálja az átalakulás egyes eseteit. Átalakulás alatt a jövőben kizárólag jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulását (társasági formaváltást) értjük, az átalakulás többé már nem jelent gyűjtőkategóriát. Az egyesülés két esete továbbra is az összeolvadás és beolvadás, a szétválás pedig különválás vagy kiválás lehet. A számviteli törvény fogalomhasználata ennek megfelelően módosításra került.

Ellenőrzés

A számviteli ellenőrzés során az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások kerülnek feltárásra, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak. A hibák és hibahatások fakadhatnak a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből. A szabályszöveg kiegészítése felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is. Azaz ha a lezárt üzleti év számviteli elszámolásai a szerződések, számviteli bizonylatok utólagos módosításai miatt kerülnek korrigálásra, az ellenőrzés számviteli módszertana szerint kell eljárni.

Pénzügyi lízing

Bár a lízingszerződés igen elterjedt pénzügyi konstrukció, e szerződés letisztult polgári jogi szabályozása az új Ptk. hatálybalépéséig hiányzott. Sajnálatos módon a Ptk. és a Hpt. szerinti pénzügyi lízing definíció nem azonos, így ez jelenleg jelentős jogalkalmazási problémákat vet fel. Az új Ptk. hatálybalépésétől a számviteli törvény először a Ptk. szerinti pénzügyi lízing fogalmat vette át. A számviteli törvény legutóbbi módosítása azonban úgy rendelkezik, hogy a számviteli elszámolásokban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés fogalmát kell követni.

Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek

A kiadvány a gazdálkodókat érintő két legfontosabb területet, a társasági jog és a szerződési jog alapvető szabályait foglalja össze. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik könnyen érthető és áttekinthető formában szeretnének tájékozódni az új szabályokról.

További információ és megrendelés >>

Bizalmi vagyonkezelés

A számviteli törvény módosítása biztosítja, hogy bizalmi vagyonkezelés esetén is teljesíthető legyen a hozamkifizetés a bizalmi vagyon tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből. A mérleg szerinti eredmény így a hozamkifizetésre igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. A kezelt vagyonra szóló tartós követelés értékvesztése, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor eddig a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott induló tőkéjének, tartalékának és mérleg szerinti eredményének együttes összegét kellett figyelembe venni. A módosítás értelmében az értékelés során a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott teljes saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni.

Ismételt könyvvizsgálat

A közfelügyeleti hatóság a minőség-ellenőrzés eredményeképpen a könyvvizsgálót a könyvvizsgálat ismételt elvégzésére vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására kötelezheti. A könyvvizsgáló 90 napon belül értesíti a közfelügyeleti hatóságot az ismételten elvégzett könyvvizsgálat eredményéről. Ha a könyvvizsgálat ismételt elvégzése alapján megállapítható, hogy a kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem megfelelő, a könyvvizsgáló köteles azt visszavonni, és új könyvvizsgálói jelentést kibocsátani. Ha a könyvvizsgálat ismételt elvégzésére 90 napon belül nem kerül sor, a könyvvizsgáló köteles a kibocsátott könyvvizsgálói jelentést visszavonni. Ha a független könyvvizsgálói jelentés visszavonásra kerül, és új független könyvvizsgálói jelentés kerül kibocsátásra, akkor a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az általános közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni. Ha a független könyvvizsgálói jelentés visszavonásra kerül, a vállalkozó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.

 



Kapcsolódó cikkek

2022. június 14.

TOP10 ötlet egy sikeres évzárás után

Igazán jóleső érzés június elején megállapítani, hogy túl vagyunk az évzárási hajrán. Az okos ember holtig tanul, így mi se késlekedjünk levonni a beszámoló készítés konklúzióit! Amíg még friss a fejünkben az élmény, nézzük meg, lehetne-e másképp, egyszerűbben, rugalmasabban évet zárni, hogy a következő ilyen időszakunk kevésbé legyen megterhelő!

2022. június 2.

Egyre több feladatot bíznak a vállalkozók a számlázóprogramokra

Online számlázót használ a vállalkozások többsége, és egyre fogékonyabbak az automatizmusokra is – ezt mutatja az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített reprezentatív felmérés, amely a hazai kis- és középvállalkozások (kkv), és egyéni vállalkozók számlázási szokásait vizsgálta a Számlázz.hu megbízásából.