Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy közhasznú alapítvány tulajdonában van egy szoftver, amit térítésmentesen át szeretne adni egy egyéni vállalkozónak. A szoftver (könyvelő program) értéke százezer forint alatt van. Van-e ennek adóvonzata az átvevőnél, illetve az átadónál elszámolható-e rendkívüli ráfordításként? Az alapítvány nem végez vállalkozási tevékenységet. Mi a bizonylata az átadásnak? Kell-e számlát kiállítani?
A térítésmentes eszközátadás egyik esete, ha az eszközt a civil szervezet a vállalkozó részére juttatja.
A civil szervezet, így a közhasznú alapítvány gazdálkodására a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) rendelkezik, melynek 86.§ (7) a.) pontja szerint az eszköz könyv szerinti értékét a rendkívüli ráfordítással szemben kell kivezetnie, tekintettel arra, hogy a saját vagyon csökkenésével jár, illetve a saját tőkével szemben kell elszámolni.
Az alapítvány által végzett kedvezményezett tevékenységet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 6. számú melléklete tartalmazza. Ennek alkalmazásában a 2. pont szerint társasági adóalapra nincs hatással az átadott eszköz.
Az egyéni vállalkozóra az Szja törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni, melynek 10. számú melléklete alapján a bevételnél nem kell figyelembe venni a kapott eszköz értékét.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján az ingó ajándékozása illeték-fizetési kötelezettség alá esik, azonban a 11. § (2) bekezdés szerint ingó ajándékozása csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150.000 forintot meghaladja.
Az eszköz térítés nélküli átadás/átvételét dokumentálni kell, éppen a saját vagyonra gyakorolt hatása miatt szerződéssel, megállapodással kell alátámasztani. A szerződésből, a megállapodásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy a térítés nélküli átadás/átvétel milyen célból történt.
Az átadásról számlát kiállítania az alapítványnak nem szükséges. Ha a szoftvert térítésmentesen átadják az egyéni vállalkozónak, az átadást dokumentálni kell a társaság bizonylati szabályzatában meghatározott módon. Ingyenes átadásnál ilyen bizonylat lehet az átadás-átvételi jegyzőkönyv is, amelyben a szokásos adatokon túlmenően fel kell tüntetni az átadott szoftver azonosításához szükséges adatokat, továbbá a szoftver piaci értékét, azt az értéket, amennyiért hasonló könyvelő programot a piacon venni lehet. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv a könyvekből történő kivezetés bizonylata is, ha az állományból történő kivezetés bizonylatolását más módon nem határozták meg. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek nemcsak a számviteli elszámolás helyessége alátámasztása érdekében kell tartalmaznia a szoftver piaci értékét, szükség van arra az áfa megállapításához is.
A kérdésből nem derül ki, hogy az alapítvány áfa adóalany-e, így az áfával kapcsolatban egy általános tájékoztatást lehet adni. Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a térítés nélküli átadás termékértékesítésnek minősül, azaz áfaköteles, ha az így átadásra kerülő eszköz beszerzésekor a szervezet az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte.
Az adófizetési kötelezettséget a 68. § alapján a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési árának, ennek hiányában a teljesítéskor megállapított előállítási értékének a számításba vételével kell meghatározni. (Egyszerűbben fogalmazva, hasonló terméket mennyiért lehetne venni a térítés nélküli átadáskor, és így mennyi lenne a piaci értéke. A kérdés szerinti eszköznek ez az értéke kevesebb, mint 100 ezer forint, ez akkor az áfa alap, amely alapján meg kell határozni a fizetendő áfát.) Az áfa fizetési kötelezettség a térítés nélküli átadás időpontjához kapcsolódik.
A kérdést Stefán Zoltán szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.
 |
Elfelejtette?
|
