Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy magyarországi kft német ügyvezetője az utazásaival kapcsolatban különböző bizonylatokat hoz a kiadásokról. Némelyikkel kapcsolatban fenntartásaim vannak, mert többnyire nem a cég nevére szóló számlákról van szó. Hogyan lehet ezeket elszámolni?
Egyedül a szállodai számlákon van cégnév, a többi egyszerű bizonylat például parkolásról, vagy egy vonatjegyről „online ticket” és a repülőjegyről is egy online foglalási bizonylat van, amit alégiotársaság honlapjáról számlaként lehet kinyomtatni. El tudja ezeket a kiadásokat számolni a cég?
A külföldi (uniósi tagállamból származó) számlákra, azok kötelező adattartalmára és ennek függvényében történő elfogadására az alábbi jogszabályi rendelkezések vonatkoznak: A 2007. évi CXXVII. törvény 168. § (3) bekezdése kimondja: „Nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel – e tagállam joga szerint – a Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek.”
A 2006/112/EK (HÉA – hozzáadottérték adó) irányelv fenti rendelkezései a számla tartalmáról többek között kimondják, hogy: „az ebben az irányelvben meghatározott különös rendelkezések sérelme nélkül, a 220. és 221. cikk értelmében kiállított számlákon a HÉA megállapítása céljából kizárólag a következő adatokat kell kötelezően feltüntetni (226. cikk.):
Egyszerűsítő intézkedések (238. cikk)
A HÉA-bizottsággal folytatott konzultációt követően, és az általuk megállapított feltételeknek megfelelően a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a területükön végzett termékértékesítésekre vagy szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó számlákon a következő feltételek teljesülése esetén nem kell feltüntetni a 226. és 230. cikkben említett egyes adatokat azon rendelkezésekre is figyelemmel, amelyeket a tagállamok a 227., 228. és 231. cikk értelmében meghozhatnak:
A számláknak minden esetben tartalmazniuk kell a következő adatokat:
Az egyszerűsítéseket nem lehet a 20.,21., 22., 33., 36., 138. és 141. cikkben említett ügyletekre alkalmazni.”
A fenti rendelkezésekből látni lehet, hogy amennyiben a német ügyvezető olyan bizonylatokat hoz a külföldi beszerzéseiről vagy igénybevett szolgáltatásairól (Közösségi tagállamból) amelyek nem felelnek meg a fent idézett jogszabályi előírásoknak, azok nem tekinthetők sem az adott tagállam jogszabályai, sem pedig a fent hivatkozott magyar áfa törvény rendelkezései szerint számlának. A fent idézett HÉA irányelv azonban lehetőséget ad a tagországoknak, hogy a bizonyos esetekben ne szerepeltessenek minden kötelező tartalmi elemet a számlán, de ilyenkor is minimális – fentebb idézett tartalmi elemeknek – szerepelnie kell a számlákon. A fentiek alapján lehetőség a német ügyvezető által hozott bizonylatokat be lehet azonosítani, és el lehet dönteni, hogy számlaként melyik elfogadható, melyik nem.
Arra vonatkozóan nincsen információnk, hogy a Németország élt-e és milyen kötelező számla tartalomra vonatkozóan az egyszerűsítés lehetőségével. Vélhetően a vonatjegyre vagy a repülőjegyre vonatkozóan ilyen könnyítés nem lehet, miután a kérdésben is utalás van arra vonatkozóan, hogy például az online foglalásoknál is van lehetőség számlakénti kinyomtatásra. Az ügyvezetőnek ilyenkor ki kellene nyomtatnia a számlát és azzal kellene elszámolnia. Vélhetően hasonló eljárás lehetséges a online vonatjegy foglalásakor is. A parkoló kártyánál lehetséges, hogy élt Németország az egyszerűsítés lehetőségével, de a parkoló kártyán szereplő információk meg kell, hogy feleljenek a fent idézett jogszabályban meghatározott minimum tartalmi követelményeknek.
Külföldi kiküldetés
A külföldi kiküldetésre vonatkozóan számos jogszabály ír elő rendelkezéseket. Egy vállalkozás magyarországi munkavállalóit kiküldetés keretében foglalkoztathatja más tagállamokban. A kiküldetés lényege, hogy a munkáltató a munkavállalót gazdasági érdekből, ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívül kötelezi hosszabb idejű, de a munka törvénykönyvében foglaltaknál nem hosszabb idejű munkavégzésre. Amennyiben az utazás célja ez, úgy külföldi kiküldetésről beszélhetünk. A külföldi munkavégzésre vonatkozóan a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint a kiküldetésben történő munkavégzés alapvető kereteiről a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv rendelkezik.
Felvetődhet azonban egy másfajta külföldi kiküldetés is, (hivatali, üzleti utazás), amelynek célja a társaság tevékenységével összefüggő meghatározott feladat végrehajtása a társaság működése vagy bevételszerző tevékenysége érdekében, amely általában néhány napnál nem hosszabb időre szól. Ilyenkor az utazást kiküldetési rendelvényen kell elrendelni, amely egyúttal az utazással és a feladat elvégzésével kapcsolatban keletkezett költségek elszámolásául, valamint a kiküldetés bizonylatául is szolgál. Ilyenkor ügyelni kell a kiutazási rendelvények szigorú számadás alá vonására is. A számlákon túl természetesen szükséges az adott elvégzendő feladat vagy utazási cél végrehajtása során keletkezett dokumentumok kiküldetési rendelvény mellékletekénti csatolása is (pl.: belépőjegyek, konferencia anyaga, feljegyzés az üzleti megbeszélésekről, tárgyalásokról, úti jelentés, stb.).
A kérdést Veres László szakértőnk válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál, előfizetési lehetőségeinkről pedig itt tájékozódhat.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!