A számviteli törvényt érintő 2021-es jelentős változások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2021. évi számvitelitörvény-változások esetében érdemes pár újonnan beépült módosításra odafigyelnie a vállalkozásoknak, hiszen egy részük nemcsak számviteli, de adózási szempontból is kedvezőek lehetnek, ráadásul már a 2020-as évre visszamenőlegesen is alkalmazhatóak.

1. Változnak a tőketartalék könyvelésének szabályai

A 2006. évi a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló V. törvény (továbbiakban „cégtörvény”) 2019-es módosításának egyik fő célja a cégalapítások és cégeljárások átláthatóságának könnyítése, amely lehetővé teszi, hogy a társaságok egyes cégadatok esetében a változásbejegyzési kérelmükben meghatározzák a változás időpontját. Ezt a módosítást 2019-ben, a 2000. évi a számvitelről szóló C. törvény (továbbiakban „számviteli törvény”) is átvette a jegyzett tőkére vonatkozóan. Ugyanakkor ezeket a változásokat a tőketartalék könyvelésének szabályai nem követték, így sérülhetett a megbízható és valós összkép alapelve.

A számviteli törvény módosítása ezt hivatott korrigálni, így már a tőketartalék változása is történhet a cégadatok változásának időpontjával (amennyiben az eltér a cégbejegyzés időpontjától). A tőketartalék növekedése azonban csak akkor könyvelhető a cégbírósági bejegyzés vagy a változás időpontjával, ha a kapcsolódó eszköz átvétele megtörtént, azaz pénzbeli hozzájárulás esetében a pénz rendelkezésre áll, nem pénzbeli hozzájárulás esetén pedig az eszközt átadták a vállalkozás számára. Ezen változás a kihirdetést követő napon lépett hatályba (2020.11.27), visszamenőleges hatállyal nem rendelkezik, így a korábbi problémákat csak részben orvosolja.

2.Változás az osztalék miatti követelés elengedésének elszámolásában

Abban az esetben, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa elengedi, az osztalék miatt elengedett kötelezettséget az eredménytartalék növekedéseként kell könyvelni az elengedés időpontjával. A korábbi szabályozás értelmében ez elengedett kötelezettségnek minősült, amit az egyéb bevételekkel szemben kellett elszámolni, így egy korábbi tőkeelemből generált a társaság egy bevételelemet. A változás megoldja a korábbi szabályozásból származó problémát, így az elengedett kötelezettség már nem egyéb bevételként kerül elszámolásra, hanem visszakerül a saját tőke elemei közé eredménytartalék formájában (2020.11.27-től alkalmazható).

3.A gazdasági események nettó módon történő elszámolásának bővítése

A számviteli törvény egyik legjelentősebb változása azon gazdasági események körét bővítette ki, amelyek elszámolására a jövőben nettó módon kerülhet sor. A számviteli törvény főszabályként a bruttó elszámolás alapelvét alkalmazza még akkor is, ha ez nem jár többlet információval. A nettósítás azt jelenti, hogy csak a veszteséget vagy nyereséget kell bemutatni, így könnyítést jelenthet a bemutatás során, illetve adózási megfontolásokat is érdemes figyelembe venni, amennyiben a társaságok jövedelem- (nyereség-) minimum alkalmazását tervezik a 2020-as évre, és az üzleti év folyamán tárgyi eszközt, immateriális jószágot vagy követelést értékesítettek.

A következő változások alkalmazhatók már a 2020-ban induló üzleti évről készített beszámolóra is:

Az egyéb bevételek között kell kimutatni:

    • az eredeti követelést engedményezőnél az átruházott – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a követelés átruházásakor az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket.
    • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben az értékesítéskor vagy az átadás idején a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket.

Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:

    • az eredeti követelést engedményezőnél az átruházott – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a követelés átruházásakor a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket.
    • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben az értékesítéskor vagy az átadás idején a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt.

4.Az átalakulással összefüggésben lekötött tartalék képzési kötelezettség előírása

Az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre a lekötött tartalékban kell fedezetet képezni, amennyiben az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet. Ilyen adókötelezettség merülhet fel például akkor, ha a kiválás során a kivált társaság az eszközeit felértékeli (amennyiben ez nem kedvezményezett átalakulás volt). Ezen változás szintén 2020.11.27-től hatályos.
BDOA cikk szerzője Zsákai Gábor, a BDO Magyarország könyvelési csoportvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 30.

Vállalkozásból kivont készlet

A készletek olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, azaz egy éven belül felhasználják, eladják vagy átalakítják őket. Érdekes jogesetet ismertetünk.

2022. szeptember 16.

Pénzügyi, számviteli képzések az új típusú szakmai képzési rendszerben

A legnagyobb érzékelhető változás, hogy a képzést követően nem a sok esetben vizsgaszervezésre is jogosult felnőttképzőnél kell szakmai vizsgát tenni a képesítés megszerzése érdekében, hanem a képzőtől független vizsgaközpontok valamelyikénél lehet ennek érdekében bejelentkezni.