Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (III. rész)


Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk soron következő részében folytatjuk a fordított adózás alá eső számlázási tudnivalókat, majd az Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletekkel foglalkozunk.

Fordított adózás

A beszerző oldalán a hatályos szabályok szerint a korábbiakban leírtak alapján kétféle módon is felmerülhet adófizetési kötelezettség: közösségen belüli termékbeszerzés vagy import esetén az ügyletet saját nevében teljesítő beszerző “saját jogán” lesz adófizetésre kötelezett, míg az Áfa tv. 32., 34. és 35. §-a szerinti értékesítések beszerzője, illetve a szolgáltatások igénybe vevője az értékesítő helyett válhat az áfa megfizetésére kötelezetté. Fordított adózásról kizárólag a második esetben beszélünk, ti. amikor az alapértelmezetten az értékesítőt terhelő áfa fordul rá a beszerzőre, igénybe vevőre.

Láthatjuk, hogy a fordított adózás és az adómentes értékesítés az értékesítő oldalán egyaránt azt eredményezi, hogy nem kell áfát fizetnie, azonban ennek a jogszabályi háttere eltérő. Ha belföldön teljesített, egyenes áfás ügyletről van szó, amelyre adómentesség vonatkozik, akkor az adómentességre utaló hivatkozást kell szerepeltetni a számlán; míg fordított áfás ügylet esetén – akár belföldi, akár nemzetközi fordított adózásról van szó – a “fordított adózás” kifejezést.

A gyakorlatban előfordulhat olyan eset is, amikor egy ügylet adózási mechanizmusát tekintve fordított áfás, ugyanakkor adómentesség is vonatkozik rá. Ez a helyzet áll elő például akkor, ha egyik tagállamban letelepedett biztosító egy másik tagállambeli cégnek nyújt biztosítási szolgáltatást. Az ügylet ekkor fordított adózás alá esik, de az igénybevevőnek ténylegesen nem kell áfát fizetnie utána, mivel a biztosítási szolgáltatás az Európai Unióban adómentes. Mivel azonban az adófizetési kötelezettség az igénybevevőt terheli, az áfamentességnek is az ő oldalán van jelentősége. Meglátásunk szerint ezért a felek ilyen esetben akkor járnak el helyesen, ha a szolgáltatás nyújtója “fordított adózás” megjelöléssel (nem pedig adómentességre hivatkozva) állítja ki a számlát, és bevallásában is ennek megfelelően kezeli az ügyletet, az igénybevevő pedig a saját adóbevallásában közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettséget vall be, az áfa összegeként nullát feltüntetve.

A nemzetközi fordított áfás ügyleteknél sokszor zavart okoz a számlázás során az is, hogy e tekintetben a jogszabályi előírás néhány éve megváltozott. 2012. végéig ugyanis az Áfa tv. 176. § (2) bekezdés b) pontja az ilyen ügyleteknél az “Áfa-törvény területi hatályán kívül” kifejezés feltüntetését írta elő, 2013-tól viszont az uniós számlázási előírásokkal való harmonizálás eredményeként ez az előírás kikerült a törvényből, míg a 169. § n) pontja kötelezővé tette a “fordított adózás” kifejezés alkalmazását minden olyan esetben, amikor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett.

A vállalkozások egy része a mai napig bizonytalan abban, hogy mit is írjon a számlára akkor, ha az ügylet másik tagállamban teljesült, és a partner az adófizetésre kötelezett. Fontos leszögezni, hogy kötelezően 2013 óta a “fordított adózás” kitételnek kell szerepelnie a bizonylaton. Az Áfa tv. 169. §-a ugyanakkor csak a kötelező minimális adattartalmat határozza meg, a számlán több adatot fel lehet tüntetni, csak kevesebbet nem. Semmi akadálya tehát annak, hogy a fordított adózásra való hivatkozáson kívül azt is feltüntessük a bizonylaton, hogy az Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletről van szó. Ez már csak az is célszerű megoldás, mert az áfa-bevallásban a belföldi és a külföldi fordított áfás ügyletekről nem ugyanazon soron kell adatot szolgáltatni (sőt, a külföldi fordított áfás ügyletek egy részének az ‘A60-as összesítő nyilatkozatban is meg kell jelennie), az egyértelmű számlaszövegezés tehát megkönnyíti a bevallás kitöltőjének a dolgát.

Áfa-körön kívüli tételek

Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletek

A fordított adózás kapcsán már szóba került az Áfa tv. hatályán kívüli ügyletek egy csoportja, ti. azok, amelyek az Áfa tv. területi hatályán kívül esnek a más országbeli teljesítési hely következtében.

Amennyiben – nem az Áfa tv. 32., 34. vagy 35. §-a szerinti – termékértékesítésről van szó, és a teljesítés helye az EU valamely másik tagállama, akkor az Áfa tv. 158/A. § (1) bekezdése értelmében nem is kell a magyar szabályok szerinti számlát kibocsátanunk. Ennek az az oka, hogy ilyenkor nem fordul rá az áfa a vevőre, ezért a teljesítési hely tagállamában be kell jelentkeznünk, és az ottani adóalanyiságunk keretében kerül sor a teljesítésre, és az ottani szabályok szerint kell számláznunk is.

Szolgáltatásnyújtás, valamint az Áfa tv. 32., 34. vagy 35. §-ának hatálya alá tartozó termékértékesítés esetén, ha az adó fizetésére a teljesítési hely szerinti EU-tagállamban a beszerző a kötelezett, akkor a magyar szabályok szerinti számlát kell kibocsátanunk, amelyen a korábbiakban leírtakkal összhangban a “fordított adózás” kifejezést kell (a területi hatályon kívüliségre utaló hivatkozást pedig nem kötelező, de célszerű) feltüntetnünk. Ha viszont a fordított adózás feltételei nem állnak fenn, akkor itt is igaz, hogy a magyar előírások szerinti számlának nem kell készülnie az ügyletről, a teljesítés tagállamában kell érdeklődnünk a számlázásra (és általában az adókötelezettségek teljesítésére) vonatkozó előírásokról.

Ha a teljesítés helye harmadik országban van, azonban az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül a belföldi székhelyünk vagy állandó telephelyünk érintett, az Áfa tv. 158/A. § (2) bekezdés b) pontjának és a 159. § (2) bekezdés d) pontja együttes értelmezése alapján a magyar előírásoknak megfelelő számlát kell kibocsátanunk. Mivel harmadik országbeli partner esetén egyáltalán nem biztos, hogy a vevőnek, igénybevevőnek áfafizetési kötelezettsége keletkezik a saját országában, ilyen esetekben a “fordított adózás” kifejezést nem kell szerepeltetni a számlán. (A területi hatályon kívüliségre viszont ekkor is célszerű utalni.)

Érdekesebb a helyzet akkor, ha Magyarországon rendelkezünk székhellyel, a harmadik országban teljesült termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást azonban a teljesítés helyének országában lévő telephelyünkről végezzük.

Az Áfa tv. 158/A. § (2) bekezdés b) pontja értelmében, ha a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van, a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van, vagy ezek hiányában, amelyben állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. A “tagállam” kitétel a magyar székhely és a harmadik országbeli telephely közül kizárólag a magyar székhely esetében értelmezhető, ezért a harmadik országban teljesült ügyletekre minden esetben vonatkoznak a magyar számlázási szabályok.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden esetben ki is kell bocsátani a magyar előírások szerinti számlát a Közösség területén kívül teljesült értékesítésekről. Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés d) pontja ugyanis harmadik országban teljesített ügyletek esetén kizárólag akkor ír elő számlakibocsátási kötelezettséget, ha az adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

Tekintettel arra, hogy e rendelkezésben már nem szerepel a “tagállam” kifejezés, ha az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési hely nem belföldi, akkor nem szükséges a magyar előírások szerinti számlát kibocsátani róla. Ez egyébként logikus is, hiszen az értékesítésnek ez esetben a magyar székhelyet leszámítva nincs magyar vagy uniós vonatkozása, így értelmetlen volna megkövetelni az itteni számlázást; míg a telephely országában, ha ott van hozzáadottérték-adó, várhatóan úgyis felmerülnek adminisztratív kötelezettségek.



Kapcsolódó cikkek

2021. január 14.

Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (II. rész)

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk soron következő részében a fordított adózás számlázásával foglalkozunk.
2021. január 6.

Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (I. rész)

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk segít eligazodni a kérdésben.