Áfa a számvitelben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A beszerzések általános forgalmi adójának számviteli elszámolása során az áfa levonható, részben levonható, illetve le nem vonható tulajdonságából kell kiindulnunk, és az egyes eseteket elkülönítenünk.


Beszerzések általános forgalmi adójának elszámolása

Ha az adóalanynál a beszerzés teljes egészében adóköteles tevékenység végzése érdekében történt, a bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, így annak összegét a 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó főkönyvi számlára könyveljük.

Ha az adóalanynál a beszerzés teljes egészében adómentes tevékenység végzése érdekében történt, a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó, előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó.

Ha az adóalanynál a beszerzés részben adóköteles, részben adómentes tevékenység végzése érdekében történt, a számviteli törvény egyértelmű szabályt ad az ellenérték (az áfatörvény szóhasználata szerint árbevétel) alapú arányosításra. Eszerint a bekerülési (beszerzési) értéknek nem része az ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada, és így azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
A természetes mutatószámokon (terület, munkaóra stb.) alapján arányosított általános forgalmi adó ugyanakkor az eszköz bekerülési értékét növeli.

Korrekció a figyelési időszakon belül

A figyelési időszakon belüli korrekció esetén az eszköz bekerülési értéke nem kerül módosításra. Ha a korrekció eredményeképpen az adott üzleti évben az adóalany az adóévi utolsó adóbevallásában még fizetendő általános forgalmi adót mutat ki, akkor azt a számviteli elszámolásban egyéb ráfordításként kell kimutatni. Ha a korrekció végén az adóalanynak levonható általános forgalmi adója keletkezik, azt a számvitelben egyéb bevételként kell szerepeltetnie.

Korrekció az értékesítéskor

Ha a tárgyi eszközt a figyelési időszakban értékesítik, illetve az állományból egyéb jogcímen kivonják, akkor vagy befizetési kötelezettség vagy levonási jog keletkezik attól függően, hogy az értékesítést terheli-e adó vagy sem. Ha az értékesítéskori korrekció eredményeképpen még fizetendő általános forgalmi adó keletkezik, akkor azt a számviteli elszámolásban egyéb ráfordításként kell kimutatni. Ha a korrekció végén az adóalanynak levonható általános forgalmi adója keletkezik, azt a számvitelben egyéb bevételként kell szerepeltetnie.

A beszerzéshez kapcsolódó általános forgalmi adó számviteli kérdéseiről Tóth Mihály ír a Számviteli Tanácsadó 2012/12. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).

2024. június 14.

KPMG: a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit

Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.