Az államháztartási gazdálkodás általános szabályainak változásai

MKVKOK

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) több ponton módosításra került, s e módosítások érintik a központi költségvetési szervek gazdálkodását. Rövid összefoglalóban teszünk ezért kísérletet néhány kiemelt szabály módosításának a magyarázatára, s a szabályozás indokainak kifejtésére annak érdekében, hogy a gyakorlati alkalmazás során ezeknek a jogszabályi rendelkezéseknek az értelmezése leegyszerűsödjön.

A kodifikáció elsődleges célja a bürokráciacsökkentés, illetve a gyakorlati tapasztalatok mentén történő finomhangolás volt. A módosító-csomag mindenekelőtt a központi költségvetés végrehajtásának rugalmasságát biztosító egyik legfontosabb eszköz, a kiadási előirányzatok átcsoportosításának szabályait és az ahhoz kapcsolódó eljárásrend részleges átalakítását célozta. Írásunkban a Kormány, a fejezetet irányító szerv, illetve immáron a középirányító szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-átcsoportosítások szabályainak változásait foglaljuk össze röviden.

  1. A Kormány saját hatáskörében végrehajtott többletforrás-átcsoportosításra – akár központi tartalékból, akár fejezetek között végrehajtott átcsoportosításokról volt szó – a jogszabály módosítását megelőzően csak újabb Korm. határozatba foglalt döntéssel volt lehetőség, ha a többletforrás kiemelt előirányzati bontása az eredeti Korm. határozatban szerepelt. Ennek az volt az oka, hogy a Kormány határozata, mint közjogi szervezetszabályozó eszköz ugyanilyen szintű közjogi szervezetszabályozó eszközzel volt csak módosítható, illetve kiegészíthető. Ez az előterjesztések újbóli megkomponálását, illetve azok valamennyi szakmai, s politikai fórumon történő ismételt végig-vitelét követelte meg úgy is, hogy a tényleges, végeredmény nem változott, tehát, az eredeti kedvezményezettnél, kedvezményezett fejezetnél rendelkezésre álló végösszeg és annak a végső felhasználási támogatási célja nem módosult. Az Ávr. új 41. § (1a) bekezdésének a beiktatásával immár nem szükséges ennek az útnak a bejárása azokban az esetekben, ahol utóbb, az adott cél megvalósítása során válik egyértelművé, hogy a rendelkezésre bocsátott összeg felhasználásának kiemelt előirányzatonkénti bontása – a cél megváltozása nélkül – némi korrekcióra szorul. Ezt a módosítást az új rendelkezés értelmében a támogató saját hatáskörében megteheti azzal a korláttal, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, ha a változás a személyi juttatások kiemelt előirányzatot érintő átcsoportosításként realizálódik. Ez a megkötés biztosítja – a személyi juttatások, bérek, béren kívüli juttatások kiemelt védelme érdekében – az államháztartási szabályoknak történő megfelelőségi kontroll fenntartását.
  2. A központi költségvetés végrehajtásában részt vevő következő szint, a fejezetet irányító szervek szintje, amelyek hatáskörében szintén megtalálható a költségvetés végrehajtásának rugalmasságát biztosító legfontosabb tényezőként a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás. Függetlenül attól, hogy ez a fejezeten belül a fejezetet irányító szerv egyoldalú nyilatkozatával, illetve fejezetek között, két fejezetet irányító szerv közötti megállapodással valósult-e meg, az Áht. módosítás hatályosulásáig valamennyi esetben szükség volt az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére. Az új rendelkezések hatályba lépését követően szabályszerűnek kell tekinteni azt a fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-átcsoportosítást is, amely fejezetek közötti megállapodással történik, s az államháztartásért felelős minisztert ebben az esetben csak tájékoztatni köteles a fejezetet irányító szerv. Az államháztartási szabályozási rendszer egyszerűsítésének jegyében a módosítás hozzájárul az átcsoportosítással kapcsolatos eljárásrend hatékonyságának növeléséhez és a hivatali út rövidítéséhez.

További részleteket és példákat itt talál.

A cikk szerzője dr. Csányi Réka( jogi szakreferens, Pénzügyminisztérium) és dr. Kokas Barbara ( főosztályvezető, Pénzügyminisztérium); mindkettenaz MKVK Oktatási Központ oktatói. Az MKVKOK az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Új vezető a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának élén
2020. július 1.

Új vezető a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának élén

2020. július 1-jétől Radványi László veszi át a PwC Magyarország Könyvvizsgálati üzletágának vezetését Balázs Árpádtól, aki hét évig volt ebben a pozícióban. A könyvvizsgálati üzletág magában foglalja a számviteli tanácsadási, a kockázatkezelési és kiberbiztonsági területeket, valamint a cég felnőttképzési központját, a PwC’sAcademyt is.  

Megrövidül a számlázási határidő júliustól
2020. június 19.

Júliustól fontos változást jelent a pénzügyi adminisztrációban, hogy a számla kiállítására megszabott határidő a teljesítést követő 15 napról 8 napra rövidül - írja az RSM blogja.

Könyvelőknek kedvez a NAV adatszolgáltatási kötelezettség (x)
2020. június 19.

Könyvelőknek kedvez a NAV adatszolgáltatási kötelezettség (x)

Alig két hét múlva lép hatályba a kötelező NAV adatszolgáltatás bővítésére vonatkozó jogszabály, ami bár a vállalkozásokat érinti, a könyvelőkre is extra feladatokat hárít. Érdemes azonban ezen a ponton tudatos döntést hozni, mert digitalizáció adta lehetőségek újabb kiugrási pontot mutatnak a vállalkozásoknak és a könyvelőiknek egyaránt.

A vevő a király, vagy mégsem? – vevőminősítés válsághelyzetben
2020. június 9.

A számviteli törvény előírja az adósok, vevők minősítését, és ennek alapján a lejárt követelésekre értékvesztés elszámolását, illetve bizonyos feltételek mellett, behajthatatlanság jogcímén kivezetésüket a könyvekből. Ez a minősítés egyébként sem egyszerű feladat, de a jelenlegi helyzetben még inkább kihívást jelent.

Hogy írjuk a számlát, ha csoportos adóalany a vevő?
2020. június 2.

Gyakori hiba, hogy az online számlaadat-szolgáltatásokban a vevőként eljáró csoportos adóalany csoportazonosító száma helyett az egyes csoporttagok adószáma szerepel - figyelmeztet honlapján a NAV.