Az államháztartási gazdálkodás általános szabályainak változásai

MKVKOK

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) több ponton módosításra került, s e módosítások érintik a központi költségvetési szervek gazdálkodását. Rövid összefoglalóban teszünk ezért kísérletet néhány kiemelt szabály módosításának a magyarázatára, s a szabályozás indokainak kifejtésére annak érdekében, hogy a gyakorlati alkalmazás során ezeknek a jogszabályi rendelkezéseknek az értelmezése leegyszerűsödjön.

A kodifikáció elsődleges célja a bürokráciacsökkentés, illetve a gyakorlati tapasztalatok mentén történő finomhangolás volt. A módosító-csomag mindenekelőtt a központi költségvetés végrehajtásának rugalmasságát biztosító egyik legfontosabb eszköz, a kiadási előirányzatok átcsoportosításának szabályait és az ahhoz kapcsolódó eljárásrend részleges átalakítását célozta. Írásunkban a Kormány, a fejezetet irányító szerv, illetve immáron a középirányító szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-átcsoportosítások szabályainak változásait foglaljuk össze röviden.

  1. A Kormány saját hatáskörében végrehajtott többletforrás-átcsoportosításra – akár központi tartalékból, akár fejezetek között végrehajtott átcsoportosításokról volt szó – a jogszabály módosítását megelőzően csak újabb Korm. határozatba foglalt döntéssel volt lehetőség, ha a többletforrás kiemelt előirányzati bontása az eredeti Korm. határozatban szerepelt. Ennek az volt az oka, hogy a Kormány határozata, mint közjogi szervezetszabályozó eszköz ugyanilyen szintű közjogi szervezetszabályozó eszközzel volt csak módosítható, illetve kiegészíthető. Ez az előterjesztések újbóli megkomponálását, illetve azok valamennyi szakmai, s politikai fórumon történő ismételt végig-vitelét követelte meg úgy is, hogy a tényleges, végeredmény nem változott, tehát, az eredeti kedvezményezettnél, kedvezményezett fejezetnél rendelkezésre álló végösszeg és annak a végső felhasználási támogatási célja nem módosult. Az Ávr. új 41. § (1a) bekezdésének a beiktatásával immár nem szükséges ennek az útnak a bejárása azokban az esetekben, ahol utóbb, az adott cél megvalósítása során válik egyértelművé, hogy a rendelkezésre bocsátott összeg felhasználásának kiemelt előirányzatonkénti bontása – a cél megváltozása nélkül – némi korrekcióra szorul. Ezt a módosítást az új rendelkezés értelmében a támogató saját hatáskörében megteheti azzal a korláttal, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, ha a változás a személyi juttatások kiemelt előirányzatot érintő átcsoportosításként realizálódik. Ez a megkötés biztosítja – a személyi juttatások, bérek, béren kívüli juttatások kiemelt védelme érdekében – az államháztartási szabályoknak történő megfelelőségi kontroll fenntartását.
  2. A központi költségvetés végrehajtásában részt vevő következő szint, a fejezetet irányító szervek szintje, amelyek hatáskörében szintén megtalálható a költségvetés végrehajtásának rugalmasságát biztosító legfontosabb tényezőként a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás. Függetlenül attól, hogy ez a fejezeten belül a fejezetet irányító szerv egyoldalú nyilatkozatával, illetve fejezetek között, két fejezetet irányító szerv közötti megállapodással valósult-e meg, az Áht. módosítás hatályosulásáig valamennyi esetben szükség volt az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére. Az új rendelkezések hatályba lépését követően szabályszerűnek kell tekinteni azt a fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-átcsoportosítást is, amely fejezetek közötti megállapodással történik, s az államháztartásért felelős minisztert ebben az esetben csak tájékoztatni köteles a fejezetet irányító szerv. Az államháztartási szabályozási rendszer egyszerűsítésének jegyében a módosítás hozzájárul az átcsoportosítással kapcsolatos eljárásrend hatékonyságának növeléséhez és a hivatali út rövidítéséhez.

További részleteket és példákat itt talál.

A cikk szerzője dr. Csányi Réka( jogi szakreferens, Pénzügyminisztérium) és dr. Kokas Barbara ( főosztályvezető, Pénzügyminisztérium); mindkettenaz MKVK Oktatási Központ oktatói. Az MKVKOK az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Egy arisztokrata a főkönyv mögött – gróf Andrássy Katinka
2020. március 12.

Ha egy arisztokrata kisasszony arra kényszerült, hogy pénzkereset után nézzen, akkor mondjuk nyelvtudását felhasználva lefordított néhány érdekes, külföldön megjelent kötetet, vagy úti beszámolót írt, esetleg zongoraleckéket adott. De könyvelni, ráadásul „passzióból”, azt nem. Vagy mégis?

Számvitel 2020 – feladatok és lehetőségek
2020. február 5.

A számviteli törvény 2020-tól hatályos módosítása hoz néhány jelentősnek mondható változást. Az új előírások elsődleges célja továbbra is, hogy közelítsék a magyar számviteli szabályokat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz.