Az osztalék és az osztalékelőleg kifizetésének szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy vállalkozás alapvető, végső célja a tartós fennmaradás, stabilitás, tevékenységének jövedelmező, profit-maximalizálásra törekvő folytatása, ami mostanában a szokottnál is nagyobb figyelmet, gondosságot igényel, hiszen a vírusfenyegetettség majd minden társaságot rendkívüli helyzetbe hozott.

A kettős könyvvitelt vezető félmillió gazdasági társaság tulajdonosainak egyik legfontosabb jogosultsága, hogy ha a vállalkozásuk nyereségesen gazdálkodik, akkor a befektetésük után, a már teljesített vagyoni hozzájárulásuk – vagy a létesítő okiratban rögzített rend szerinti – arányában osztalékot (hozamot) kapjanak. Osztalékban csak az részesülhet, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlési határozat meghozatalának időpontjában – vagy a létesítő okiratban rögzített más időpontban – tagsági jogok gyakorlására jogosult. Ennek elsősorban üzletrész-adásvételek esetében van jelentősége, amikor kérdésként merülhet fel, hogy az adott üzleti év után járó, de még meg nem állapított osztalék a régi vagy az új tagot illeti-e meg.

A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és a Számviteli törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatályos előírásai szerint a kft. taggyűlése az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg – az ügyvezetés javaslatára, bár ennek sem kötelező, sem korlátozó jellege nincs – dönthet az osztalék kifizetéséről. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmát tekintve az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg. [Ptk. 3:335. § (2) bek. e) pont].

2016-tól az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék [Sztv. 39. § (3) bek.], amely csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az osztalékfizetés maximumának kiszámításakor a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévi mérlegkészítés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalékot, részesedést. Ugyanakkor a negatív eredménytartalékkal szemben a tőketartalék nem nyújthat fedezetet. Nézzünk néhány számpéldát a kifizethető osztalék maximumának meghatározására.

Megnevezés

A kft.-k megjelölése (eFt)
„A” „B” „C” „D” „E” „F”
Jegyzett tőke 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke –1 000 –1 000 –1 000 –1 000 –1 000 –1 000
Tőketartalék 2 000 500 1 500 500 4 000 2 000
Eredménytartalék 0 0 –2 000 7 000 7 000 –5 000
Lekötött tartalék 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000
Értékelési tartalék 6 000 6 000 6 000 6 000 –2 000 –3 000
Adózott eredmény 4 000 4 000 4 000 0 –5 000 7 000
Saját tőke az osztalékfizetés előtt 17 000 15 500 14 500 18 500 9 000 6 000
Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék 0 0 0 2 000 2 000 0

Megoldás

Megnevezés

A vállalkozások megjelölése (eFt)
„A” „B” „C” „D” „E” „F”
1. Eredménytartalék 0 0 – 2 000 7 000 7 000 –5 000
2. Adózott eredmény 4 000 4 000   4 000 0  –5 000 7 000
3. Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék 0 0 0 2 000 2 000 0
4. Osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás 4 000 4 000 2 000 9 000 4 000 2 000
5. Jegyzett, de …  (–) –1 000 –1 000 –1 000 –1 000 –1 000 –1 000
6. Tőketartalék     (+) 2 000 500 1 500 500 4 000 2 000
Értékelési tartalék, ha mínusz –2 000 –3 000
8. Összes forrás csökkentő (5.+6.+7., ha ez negatív) +1000 – 500 + 500 – 500   +1 000 –2 000
9. Kifizethető osztalék (4. + 8., ha a 8. negatív) 4 000 3 500 2 000 8 500   4 000             0

Az osztalékot a kifizetőnél az erre vonatkozó döntés napjával, vagyis a tárgyévet követő üzleti évben kell lekönyvelni eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként, annál pedig, aki kapja (ha az jogi személy) – ugyancsak a járó osztalék döntésének napjával – kell elszámolni bevételként (függetlenül attól, hogy pénzügyileg mikor teljesítik) és követelésként (nem elhatárolásként!). Bár az osztalékról a tárgyévi beszámoló elfogadásakor döntenek, a könyvelésére mégis a következő üzleti évben kerül sor szimmetrikusan, mindkét félnél.

Nem kerülhet sor osztalékfizetésre – hitelezővédelmi okok miatt –, ha a kft. helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a kft. törzstőkéjének a mértékét [Ptk. 3:162. § (1) bek.], vagy ha az osztalékfizetés veszélyeztetné a kft. fizetőképességét [Ptk. 3:184. § (1) bek.]. Amennyiben ennek ellenére történik osztalékfizetés, akkor azt a tagoknak a kft. részére vissza kell fizetniük. [Ptk. 3:186. § (3) bek.]

Úgy gondolom, a koronavírus-járvány miatti gazdasági válsághelyzetben a tulajdonosoknak nem árt egy kis önmérséklést tanúsítaniuk. Pénzügyi megfontoltságból mindenképpen ajánlott csökkenteni, vagy későbbre halasztani az osztalék kifizetését. Több országban ezért a hatóságok nyomatékosan arra kérik a társaságokat, hogy függesszék fel osztalék- és részvényvisszavásárlási kifizetéseiket, illetve a javadalmazási politikájukban szereplő változó javadalmazások teljesítését halasszák el. Egyes elemzők ennek hatására már 40-50%-os osztalékfizetés csökkentéssel számolnak. Összehasonlításként talán érdemes felidézni, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején átlagosan 20%-kal csökkentek az osztalékok.

Az osztalékelőleg fizetési szabályairól itt olvashat bővebben.

A cikk szerzője Prof., Dr. Lukács János, a Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet igazgatója (Budapesti Corvinus Egyetem), az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület elnöke, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.



Kapcsolódó cikkek

2021. október 21.

PwC: növekszik a nyomás a pénzügyi vezetőkön

Növekvő elvárásoknak kell megfelelniük a hazai pénzügyi vezetőknek, mindezt szűkös fejlesztési projektekre szánt erőforrásokkal – olvasható a PwC Magyarország felmérésében.

2021. október 14.

Módosult a le nem vonható áfa és a támogatások számviteli szabályozása

Összesen 22 törvényben hozott változásokat az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény. Ezek közül az adótörvények módosító rendelkezései sok figyelmet kaptak eddig is, most két számviteli módosítást tekintünk át röviden. Az első részben a le nem vonható áfa könyveléséről, majd a támogatások elszámolásának számviteli szabályozásában történt módosításról lesz szó.

2021. október 7.

Online pénztárgép adatokkal bővített számlarendszer – mire érdemes figyelni?

Régóta várt funkciót élesített az adóhatóság október 1-jén az Online Számla rendszerben: végre összekapcsolták az online kassza- és számlarendszereket. „Bizonyos óvintézkedések megtételével egy jól használható megoldás született, amely jól illeszkedik a NAV digitalizációt célzó fejlesztéseibe, és segíti a manuális munka csökkentését. Ugyanakkor az adatok felhasználása a könyvelésben csak néhány szabály betartásával lehet teljesen biztonságos!” – foglalta össze tapasztalatait Poór Károly, az adóinformatikai fejlesztésekkel foglalkozó SDSYS Zrt. vezetője a cég Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.