Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy vállalkozás alapvető, végső célja a tartós fennmaradás, stabilitás, tevékenységének jövedelmező, profit-maximalizálásra törekvő folytatása, ami mostanában a szokottnál is nagyobb figyelmet, gondosságot igényel, hiszen a vírusfenyegetettség majd minden társaságot rendkívüli helyzetbe hozott.
A kettős könyvvitelt vezető félmillió gazdasági társaság tulajdonosainak egyik legfontosabb jogosultsága, hogy ha a vállalkozásuk nyereségesen gazdálkodik, akkor a befektetésük után, a már teljesített vagyoni hozzájárulásuk – vagy a létesítő okiratban rögzített rend szerinti – arányában osztalékot (hozamot) kapjanak. Osztalékban csak az részesülhet, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlési határozat meghozatalának időpontjában – vagy a létesítő okiratban rögzített más időpontban – tagsági jogok gyakorlására jogosult. Ennek elsősorban üzletrész-adásvételek esetében van jelentősége, amikor kérdésként merülhet fel, hogy az adott üzleti év után járó, de még meg nem állapított osztalék a régi vagy az új tagot illeti-e meg.
A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és a Számviteli törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatályos előírásai szerint a kft. taggyűlése az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg – az ügyvezetés javaslatára, bár ennek sem kötelező, sem korlátozó jellege nincs – dönthet az osztalék kifizetéséről. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmát tekintve az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg. [Ptk. 3:335. § (2) bek. e) pont].
2016-tól az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék [Sztv. 39. § (3) bek.], amely csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az osztalékfizetés maximumának kiszámításakor a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévi mérlegkészítés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalékot, részesedést. Ugyanakkor a negatív eredménytartalékkal szemben a tőketartalék nem nyújthat fedezetet. Nézzünk néhány számpéldát a kifizethető osztalék maximumának meghatározására.
Megnevezés |
A kft.-k megjelölése (eFt) | |||||
| „A” | „B” | „C” | „D” | „E” | „F” | |
| Jegyzett tőke | 3 000 | 3 000 | 3 000 | 3 000 | 3 000 | 3 000 |
| Jegyzett, de még be nem fizetett tőke | –1 000 | –1 000 | –1 000 | –1 000 | –1 000 | –1 000 |
| Tőketartalék | 2 000 | 500 | 1 500 | 500 | 4 000 | 2 000 |
| Eredménytartalék | 0 | 0 | –2 000 | 7 000 | 7 000 | –5 000 |
| Lekötött tartalék | 3 000 | 3 000 | 3 000 | 3 000 | 3 000 | 3 000 |
| Értékelési tartalék | 6 000 | 6 000 | 6 000 | 6 000 | –2 000 | –3 000 |
| Adózott eredmény | 4 000 | 4 000 | 4 000 | 0 | –5 000 | 7 000 |
| Saját tőke az osztalékfizetés előtt | 17 000 | 15 500 | 14 500 | 18 500 | 9 000 | 6 000 |
| Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék | 0 | 0 | 0 | 2 000 | 2 000 | 0 |
Megoldás
Megnevezés |
A vállalkozások megjelölése (eFt) | |||||
| „A” | „B” | „C” | „D” | „E” | „F” | |
| 1. Eredménytartalék | 0 | 0 | – 2 000 | 7 000 | 7 000 | –5 000 |
| 2. Adózott eredmény | 4 000 | 4 000 | 4 000 | 0 | –5 000 | 7 000 |
| 3. Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék | 0 | 0 | 0 | 2 000 | 2 000 | 0 |
| 4. Osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás | 4 000 | 4 000 | 2 000 | 9 000 | 4 000 | 2 000 |
| 5. Jegyzett, de … (–) | –1 000 | –1 000 | –1 000 | –1 000 | –1 000 | –1 000 |
| 6. Tőketartalék (+) | 2 000 | 500 | 1 500 | 500 | 4 000 | 2 000 |
| Értékelési tartalék, ha mínusz | – | – | – | – | –2 000 | –3 000 |
| 8. Összes forrás csökkentő (5.+6.+7., ha ez negatív) | +1000 | – 500 | + 500 | – 500 | +1 000 | –2 000 |
| 9. Kifizethető osztalék (4. + 8., ha a 8. negatív) | 4 000 | 3 500 | 2 000 | 8 500 | 4 000 | 0 |
Az osztalékot a kifizetőnél az erre vonatkozó döntés napjával, vagyis a tárgyévet követő üzleti évben kell lekönyvelni eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként, annál pedig, aki kapja (ha az jogi személy) – ugyancsak a járó osztalék döntésének napjával – kell elszámolni bevételként (függetlenül attól, hogy pénzügyileg mikor teljesítik) és követelésként (nem elhatárolásként!). Bár az osztalékról a tárgyévi beszámoló elfogadásakor döntenek, a könyvelésére mégis a következő üzleti évben kerül sor szimmetrikusan, mindkét félnél.
Nem kerülhet sor osztalékfizetésre – hitelezővédelmi okok miatt –, ha a kft. helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a kft. törzstőkéjének a mértékét [Ptk. 3:162. § (1) bek.], vagy ha az osztalékfizetés veszélyeztetné a kft. fizetőképességét [Ptk. 3:184. § (1) bek.]. Amennyiben ennek ellenére történik osztalékfizetés, akkor azt a tagoknak a kft. részére vissza kell fizetniük. [Ptk. 3:186. § (3) bek.]
Úgy gondolom, a koronavírus-járvány miatti gazdasági válsághelyzetben a tulajdonosoknak nem árt egy kis önmérséklést tanúsítaniuk. Pénzügyi megfontoltságból mindenképpen ajánlott csökkenteni, vagy későbbre halasztani az osztalék kifizetését. Több országban ezért a hatóságok nyomatékosan arra kérik a társaságokat, hogy függesszék fel osztalék- és részvényvisszavásárlási kifizetéseiket, illetve a javadalmazási politikájukban szereplő változó javadalmazások teljesítését halasszák el. Egyes elemzők ennek hatására már 40-50%-os osztalékfizetés csökkentéssel számolnak. Összehasonlításként talán érdemes felidézni, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején átlagosan 20%-kal csökkentek az osztalékok.
Az osztalékelőleg fizetési szabályairól itt olvashat bővebben.
A cikk szerzője Prof., Dr. Lukács János, a Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet igazgatója (Budapesti Corvinus Egyetem), az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület elnöke, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.
