Az osztalék és az osztalékelőleg kifizetésének szabályai

Egy vállalkozás alapvető, végső célja a tartós fennmaradás, stabilitás, tevékenységének jövedelmező, profit-maximalizálásra törekvő folytatása, ami mostanában a szokottnál is nagyobb figyelmet, gondosságot igényel, hiszen a vírusfenyegetettség majd minden társaságot rendkívüli helyzetbe hozott.

A kettős könyvvitelt vezető félmillió gazdasági társaság tulajdonosainak egyik legfontosabb jogosultsága, hogy ha a vállalkozásuk nyereségesen gazdálkodik, akkor a befektetésük után, a már teljesített vagyoni hozzájárulásuk – vagy a létesítő okiratban rögzített rend szerinti – arányában osztalékot (hozamot) kapjanak. Osztalékban csak az részesülhet, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlési határozat meghozatalának időpontjában – vagy a létesítő okiratban rögzített más időpontban – tagsági jogok gyakorlására jogosult. Ennek elsősorban üzletrész-adásvételek esetében van jelentősége, amikor kérdésként merülhet fel, hogy az adott üzleti év után járó, de még meg nem állapított osztalék a régi vagy az új tagot illeti-e meg.

A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és a Számviteli törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatályos előírásai szerint a kft. taggyűlése az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg – az ügyvezetés javaslatára, bár ennek sem kötelező, sem korlátozó jellege nincs – dönthet az osztalék kifizetéséről. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmát tekintve az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg. [Ptk. 3:335. § (2) bek. e) pont].

2016-tól az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék [Sztv. 39. § (3) bek.], amely csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az osztalékfizetés maximumának kiszámításakor a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévi mérlegkészítés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalékot, részesedést. Ugyanakkor a negatív eredménytartalékkal szemben a tőketartalék nem nyújthat fedezetet. Nézzünk néhány számpéldát a kifizethető osztalék maximumának meghatározására.

Megnevezés

A kft.-k megjelölése (eFt)
„A” „B” „C” „D” „E” „F”
Jegyzett tőke 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke –1 000 –1 000 –1 000 –1 000 –1 000 –1 000
Tőketartalék 2 000 500 1 500 500 4 000 2 000
Eredménytartalék 0 0 –2 000 7 000 7 000 –5 000
Lekötött tartalék 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000 3 000
Értékelési tartalék 6 000 6 000 6 000 6 000 –2 000 –3 000
Adózott eredmény 4 000 4 000 4 000 0 –5 000 7 000
Saját tőke az osztalékfizetés előtt 17 000 15 500 14 500 18 500 9 000 6 000
Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék 0 0 0 2 000 2 000 0

Megoldás

Megnevezés

A vállalkozások megjelölése (eFt)
„A” „B” „C” „D” „E” „F”
1. Eredménytartalék 0 0 – 2 000 7 000 7 000 –5 000
2. Adózott eredmény 4 000 4 000   4 000 0  –5 000 7 000
3. Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék 0 0 0 2 000 2 000 0
4. Osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás 4 000 4 000 2 000 9 000 4 000 2 000
5. Jegyzett, de …  (–) –1 000 –1 000 –1 000 –1 000 –1 000 –1 000
6. Tőketartalék     (+) 2 000 500 1 500 500 4 000 2 000
Értékelési tartalék, ha mínusz –2 000 –3 000
8. Összes forrás csökkentő (5.+6.+7., ha ez negatív) +1000 – 500 + 500 – 500   +1 000 –2 000
9. Kifizethető osztalék (4. + 8., ha a 8. negatív) 4 000 3 500 2 000 8 500   4 000             0

Az osztalékot a kifizetőnél az erre vonatkozó döntés napjával, vagyis a tárgyévet követő üzleti évben kell lekönyvelni eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként, annál pedig, aki kapja (ha az jogi személy) – ugyancsak a járó osztalék döntésének napjával – kell elszámolni bevételként (függetlenül attól, hogy pénzügyileg mikor teljesítik) és követelésként (nem elhatárolásként!). Bár az osztalékról a tárgyévi beszámoló elfogadásakor döntenek, a könyvelésére mégis a következő üzleti évben kerül sor szimmetrikusan, mindkét félnél.

Nem kerülhet sor osztalékfizetésre – hitelezővédelmi okok miatt –, ha a kft. helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a kft. törzstőkéjének a mértékét [Ptk. 3:162. § (1) bek.], vagy ha az osztalékfizetés veszélyeztetné a kft. fizetőképességét [Ptk. 3:184. § (1) bek.]. Amennyiben ennek ellenére történik osztalékfizetés, akkor azt a tagoknak a kft. részére vissza kell fizetniük. [Ptk. 3:186. § (3) bek.]

Úgy gondolom, a koronavírus-járvány miatti gazdasági válsághelyzetben a tulajdonosoknak nem árt egy kis önmérséklést tanúsítaniuk. Pénzügyi megfontoltságból mindenképpen ajánlott csökkenteni, vagy későbbre halasztani az osztalék kifizetését. Több országban ezért a hatóságok nyomatékosan arra kérik a társaságokat, hogy függesszék fel osztalék- és részvényvisszavásárlási kifizetéseiket, illetve a javadalmazási politikájukban szereplő változó javadalmazások teljesítését halasszák el. Egyes elemzők ennek hatására már 40-50%-os osztalékfizetés csökkentéssel számolnak. Összehasonlításként talán érdemes felidézni, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején átlagosan 20%-kal csökkentek az osztalékok.

Az osztalékelőleg fizetési szabályairól itt olvashat bővebben.

A cikk szerzője Prof., Dr. Lukács János, a Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet igazgatója (Budapesti Corvinus Egyetem), az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület elnöke, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek:


Mikor kell az áfát hozzáadni az árhoz?
2020. október 29.

Csökken az újépítésű lakásokra kivetett forgalmi adó mértéke, de ki fog ezzel jól járni, az építő vagy a lakásvásárló? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzi a áfaszabályokat.

Az Országgyűlés előtt az új NAV-törvény
2020. október 28.

Az új törvénnyel teljessé válik a szervezet integrációja, így az EU egyik legversenyképesebb hivatalává válhat a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A számlakibocsátás határideje (II. rész)
2020. október 28.

Közismert ténynek számít, hogy idén júliusban 15 napról 8 napra változott a számlakibocsátás határideje. Az azonban már kevésbé közismert, hogy ez a határidő nem minden egyes ügylet bizonylatolására vonatkozik. Időnként pedig az is előfordul, hogy már az sem egyértelmű, mikortól is kell számítani az említett 8 napot.

A számlakibocsátás határideje (I. rész)
2020. október 21.

Közismert ténynek számít, hogy idén júliusban 15 napról 8 napra változott a számlakibocsátás határideje. Az azonban már kevésbé közismert, hogy ez a határidő nem minden egyes ügylet bizonylatolására vonatkozik. Időnként pedig az is előfordul, hogy már az sem egyértelmű, mikortól is kell számítani az említett 8 napot.