Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével a gazdaság számos szereplőjének teendői adódtak, így a könyvvizsgálói társadalomnak is szembe kell néznie ennek az alapvető jogszabálynak a megváltozásával, és reagálnia kell a változásokra.
Az új Ptk. kapcsán a könyvvizsgálóknak két problémával mindenképpen szembe kell nézniük. Egyfelől újra kell gondolni a könyvvizsgálatra vonatkozó szerződéseket és ezek következményeit. Ez a szűken vett formai kérdéseken és a szerződés „kötelező” tartalmán túlmenően a feladat ellátására vonatkozó megállapodás újragondolását is igényelheti, elegendő csak az oly sokszor emlegetett felelősségi szabályok változására gondolni. Másfelől a könyvvizsgálatra mint a tevékenység tartalmára vonatkozó szabályozás is áttekintendő, igaz, ezt az aspektust tartalmában nem változtatta meg az új civiljogi kódex.
A Ptk. egyik alapelve a diszpozitivitás, vagyis az, hogy a felek többé-kevésbé szabadon állapodhatnak meg a szerződés egyes feltételeiben. A könyvvizsgálati szerződés részes felei azonban nem egyezhetnek meg teljesen szabadon a részletekben, hanem csak bizonyos korlátok között állapodhatnak meg.
A könyvvizsgálat szerződés esetében a többoldalú szerződés kizárt, illetve az egyes pólusokon szereplő személyek köre is korlátozott. Ennek az okai a következők:
A szerződést megkötő felekre nézve is van korlátozás. A törvény szerinti könyvvizsgálat igénybe vevői oldalán gazdálkodó állhat. A szolgáltatás nyújtására pedig kizárólag bejegyzett kamarai tag jogosult. Bizonyos gazdálkodók körében speciális szakismeretet kíván meg a jogalkotó: ezen vállalkozástípusok könyvvizsgálatát csak ezekkel az ismeretekkel rendelkező, úgynevezett minősített kamarai tag könyvvizsgáló végezheti el.
A könyvvizsgálati szerződést csak írásban lehet megkötni. Ha nem ilyen alakban kötik meg a szerződést, akkor az semmis, azzal, hogy ha a másik fél mégis elfogadja a teljesítést, akkor a teljesítés e rész erejéig érvényessé válik. Az első könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni, a későbbiekben már elegendő azt a legfőbb szervnek megválasztania. A megválasztást követően 90 napon belül a szerződést meg kell kötni.
Ha ez nem teljesül, akkor a megválasztás sikertelen, és ennek a következménye az, hogy „új” könyvvizsgálót kell választani, vagyis a korábbi döntés hatálytalan. Nem lehet a könyvvizsgálót rövidebb időre megválasztani, mint a soron következő beszámolót elfogadó legfőbb szervi ülés napja. A Ptk. a könyvvizsgálót legfeljebb 5 évre engedi megválasztani, és tiltott a határozatlan időre történő könyvvizsgáló-kinevezés is. Megjegyezzük, hogy annak nincs akadálya, hogy legfeljebb 5 év elteltével ugyanazt a könyvvizsgálót ismét megválasszák (tehát klasszikus rotációs követelmény általában nincs).
Az új Ptk. nem alkalmazandó automatikusan, azt csak a törvény hatálybalépése után kötött szerződésekre kell alkalmazni. A felek azonban dönthetnek úgy, hogy a megállapodásukat teljes egészében az új Ptk. alá helyezik, ehhez közös megegyezés kell.
Az új Ptk. könyvvizsgálókra vonatkozó szabályait Dr. Lakatos László Péter foglalja össze a Számviteli Tanácsadó 2014/10. számában megjelent cikkében.
