Befejezetlen saját teljesítmények a mérlegben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mérlegkészítés feladatai között szerepel a vállalkozás saját teljesítménye értékének meghatározása és aktiválása a megfelelő mérlegsorokra – olvasható a Számviteli Tanácsadóban.


Az év végi zárásnak egyik fontos területe, hogy a vállalkozás számba veszi a saját teljesítményeket. Ennek célja, hogy az elkészült vagy még félkész saját teljesítmények megjelenhessenek a vállalkozás vagyonában, a mérleg eszközoldalán.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök között a számviteli törvény külön mérlegsort, a beruházások sorát jelöli ki a még el nem készült, rendeltetésszerűen még használatba nem vett tárgyi eszközök bemutatására. Ha a tárgyi eszköz saját megvalósításban készül, akkor év végén erre a sorra kell aktiválni a SEEAÉ-vel szemben a be nem fejezett eszköz közvetlen önköltségét.

Fontos megállapítani, hogy történik-e saját teljesítmény hozzáadása az eszköz előállításakor. Ha nem történik, azaz a számlával megvásárolt eszköz változatlan formában kerül be a vállalkozás eszközei közé, akkor a számlát és esetleg a bekerülési értékbe beletartozó további olyan tételek külső számláit, amelyek az eszközt, annak fő tulajdonságait nem változtatják meg lényegesen, közvetlenül lehetséges a beruházás számlákra könyvelni.

Számvitel a gyakorlatban 2014 – Két időpontban

A képzés keretében:

  • felkészülhet a változásokra,
  • megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt,
  • a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy
  • a transzferár-korrekciót,
  • értesülhet, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén.

Mérlegképes könyvelőknek, Vállalkozási szakterületen, Számviteli témakörben: 8 kreditpont

Előadó: Saxné Dr. Andor Ágnes, Corvinus Egyetem, PwC

 

Részletek és jelentkezés:

2014. szeptember 24.

2014. november 11.

Ha azonban a vállalkozás az eszközt részben vagy  egészben maga állítja elő, vagy olyan egymástól különböző munkafolyamatok külső féltől történő megrendelésével készítteti el, amelyeknek külön-külön tekintett eredménye önmagában nem állítja elő az eszközt, akkor azt saját előállításban megvalósított eszközként kell kezelni. Ebben az esetben a külső féltől érkezett számlák az előállítás egyes részfolyamatait testesítik meg, azokat a megfelelő költségszámlákra kell elszámolni, majd az év végén a még befejezetlen beruházást a közvetlen önköltségén aktiválni.

Befejezetlen termelés

Ha a termelés során nem a teljes készültség állapotában, hanem egy korábbi fázisban veszik a termékeket raktárra, akkor azokat szintén eszközként, ám ezúttal félkész termékként kell kimutatni. Termékek előállítása esetén a befejezetlen termelés szolgál arra, hogy a mérlegben megjelenhessen vagyonelemként azoknak a már felhasznált erőforrásoknak az értéke is, amelyek felhasználásával előállított eszközök még sem késztermékként, sem félkész termékként nem kerülhettek raktárra vételre. Szintén befejezetlen termelésként kell a mérlegben kimutatni azoknak a szolgáltatásoknak a tárgyévben már felmerült költségeit, amelyeknek még a polgári jogi teljesítése nem történt meg, és így nem lehetett róluk a tárgyévben számlát kiállítani

Kardos Péter cikke a befejezetlen saját teljesítmények év végi kezelését mutatja be az egyes mérlegsorokhoz kapcsolódóan. A teljes cikk a Számviteli Tanácsadó 2014/05. számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 4.

Új korszak kezdete a pénzügyi ágazati szakmai képzésben

Az elmúlt években több jelentős változás történt a szakterületünkön, amelyek jelentősen átalakították a pénzügyi ágazat képzéseit is. A legjelentősebb átalakulás azonban még előttünk áll, hiszen 2024. július 1-jétől a mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések már csak az új, hatósági képzési rendszerben indulhatnak. Cikkünkben áttekintjük az érintett képzések múltját és jelenét, és a legfontosabb tudnivalókat az új hatósági képzési és vizsgáztatási rendszerről.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)