Bérelt eszközön is végezhetünk beruházást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozások ingatlanaikat, egyéb tárgyi eszközeiket gyakran bérbeadás útján hasznosítják. A bérleti szerződés lehetőséget biztosíthat arra, hogy a bérbevevő a bérbe vett eszközön átalakításokat, felújításokat végezzen.


A számviteli törvény szerint a bérbe vett eszközök a bérbeadó könyveiben, a bérbe vett eszközön végzett beruházások, felújítások a bérbevevő könyvviteli nyilvántartásaiban szerepelnek. A bérbe vett eszközön végzett beruházásokat, felújításokat azon eszközök között kell kimutatni a bérbevevő könyveiben, amelyek között azokat kimutatnák, ha saját tulajdonban lennének.

A bérbe vett eszközön végzett beruházás, felújítás bérbevevő általi aktiválásakor lényeges kérdés az üzembe helyezett eszköz hasznos élettartama, illetve maradványértéke.

Ha a határozott idejű bérleti szerződés szerint a bérbevevő által elvégzendő munkálatok ellenértékét a bérbeadó megtéríti, akkor a bérbe vett eszközön végzett beruházás, felújítás hasznos élettartamát célszerű a bérleti szerződés időtartamával megegyező időtartamban rögzíteni, a maradványértéket pedig a bérbeadó által megtérítendő összeg figyelembevételével meghatározni. A bérbeadó által a bérleti időszak végén megtérített ellenértéket a bérbevevőnél tárgyi eszköz értékesítéseként kell elszámolni, a bérbeadónál pedig a bérbe adott tárgyi eszköz bruttó értékét növelő beruházásként, felújításként.

Ha a határozott idejű bérleti szerződés szerint a bérbevevő által elvégzendő munkálatok ellenértékét a bérbeadó nem téríti meg (és esetleg a bérbevevőt az eredeti állapot helyreállítására is kötelezi), akkor a bérbe vett eszközön végzett beruházás, felújítás hasznos élettartamát célszerű a bérleti szerződés időtartamával megegyező időtartamban rögzíteni, a maradványértéket pedig nem jelentős, azaz nulla összegben meghatározni. Ekkor a teljes eszközérték terv szerinti értékcsökkenés formájában kerül a bérbevevő költségei közé.

Ha a határozott idejű bérleti szerződésben a felek nem rendelkeztek a bérbevevő által elvégzendő, beruházásként, felújításként elszámolandó munkálatok további sorsáról, akkor a bérbe vett eszközön végzett beruházás, felújítás hasznos élettartamát célszerű a bérleti szerződés időtartamával megegyező időtartamban rögzíteni, nem jelentős (nulla) maradványérték mellett. Amennyiben a bérbevevő mégis meghatározott maradványértéket a hasznos élettartam végére vonatkozóan, akkor a bérleti szerződés végén a bérbevevőnél értékesítés, térítés nélküli átadás vagy terven felüli értékcsökkenés elszámolása lehet a gazdasági esemény.

Ha a határozatlan idejű bérleti szerződésben a felek nem rendelkeztek a bérbevevő által elvégzendő munkálatok további sorsáról, akkor a bérbevevőnek célszerű az aktivált beruházás, felújítás hasznos élettartamát a bérbe vett eszköz hátralévő élettartamához rögzíteni. A szerződéses viszony megszűnésekor a bérbe vett eszközön végzett beruházás, felújítás nettó értékét az értékesítés, a térítés nélküli átadás vagy a terven felüli értékcsökkenés szabályai szerint kell elszámolni.

A bérbe vett eszközön végzett beruházás számviteli kérdéseiről Tóth Mihály ír, a cikk a Számviteli Tanácsadó 2011/7-8. számában olvasható teljes terjedelemben.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

Helyesbítő számla és a felszámolás

Cikkünkben egy megtörtént esetet mutatunk be számlázás témakörében. A tényállás a következő: az egyik adóalany az általa teljesített, ingatlanértékesítésre irányuló ügylet kapcsán tévesen áfát számított fel. Az adóalany az ügyletről kiállított számlát helyesbítette, ugyanakkor a helyesbítő számlának az adóalany partneréhez (továbbiakban: partner) történő eljuttatása minden bizonnyal nem fog sikeresen megvalósulni, mivel a partner felszámolási eljárás alatt áll.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.