Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vállalkozások ingatlanaikat, egyéb tárgyi eszközeiket gyakran bérbeadás útján hasznosítják. A bérleti szerződés lehetőséget biztosíthat arra, hogy a bérbevevő a bérbe vett eszközön átalakításokat, felújításokat végezzen.
A számviteli törvény szerint a bérbe vett eszközök a bérbeadó könyveiben, a bérbe vett eszközön végzett beruházások, felújítások a bérbevevő könyvviteli nyilvántartásaiban szerepelnek. A bérbe vett eszközön végzett beruházásokat, felújításokat azon eszközök között kell kimutatni a bérbevevő könyveiben, amelyek között azokat kimutatnák, ha saját tulajdonban lennének.
A bérbe vett eszközön végzett beruházás, felújítás bérbevevő általi aktiválásakor lényeges kérdés az üzembe helyezett eszköz hasznos élettartama, illetve maradványértéke.
Ha a határozott idejű bérleti szerződés szerint a bérbevevő által elvégzendő munkálatok ellenértékét a bérbeadó megtéríti, akkor a bérbe vett eszközön végzett beruházás, felújítás hasznos élettartamát célszerű a bérleti szerződés időtartamával megegyező időtartamban rögzíteni, a maradványértéket pedig a bérbeadó által megtérítendő összeg figyelembevételével meghatározni. A bérbeadó által a bérleti időszak végén megtérített ellenértéket a bérbevevőnél tárgyi eszköz értékesítéseként kell elszámolni, a bérbeadónál pedig a bérbe adott tárgyi eszköz bruttó értékét növelő beruházásként, felújításként.
Ha a határozott idejű bérleti szerződés szerint a bérbevevő által elvégzendő munkálatok ellenértékét a bérbeadó nem téríti meg (és esetleg a bérbevevőt az eredeti állapot helyreállítására is kötelezi), akkor a bérbe vett eszközön végzett beruházás, felújítás hasznos élettartamát célszerű a bérleti szerződés időtartamával megegyező időtartamban rögzíteni, a maradványértéket pedig nem jelentős, azaz nulla összegben meghatározni. Ekkor a teljes eszközérték terv szerinti értékcsökkenés formájában kerül a bérbevevő költségei közé.
Ha a határozott idejű bérleti szerződésben a felek nem rendelkeztek a bérbevevő által elvégzendő, beruházásként, felújításként elszámolandó munkálatok további sorsáról, akkor a bérbe vett eszközön végzett beruházás, felújítás hasznos élettartamát célszerű a bérleti szerződés időtartamával megegyező időtartamban rögzíteni, nem jelentős (nulla) maradványérték mellett. Amennyiben a bérbevevő mégis meghatározott maradványértéket a hasznos élettartam végére vonatkozóan, akkor a bérleti szerződés végén a bérbevevőnél értékesítés, térítés nélküli átadás vagy terven felüli értékcsökkenés elszámolása lehet a gazdasági esemény.
Ha a határozatlan idejű bérleti szerződésben a felek nem rendelkeztek a bérbevevő által elvégzendő munkálatok további sorsáról, akkor a bérbevevőnek célszerű az aktivált beruházás, felújítás hasznos élettartamát a bérbe vett eszköz hátralévő élettartamához rögzíteni. A szerződéses viszony megszűnésekor a bérbe vett eszközön végzett beruházás, felújítás nettó értékét az értékesítés, a térítés nélküli átadás vagy a terven felüli értékcsökkenés szabályai szerint kell elszámolni.
A bérbe vett eszközön végzett beruházás számviteli kérdéseiről Tóth Mihály ír, a cikk a Számviteli Tanácsadó 2011/7-8. számában olvasható teljes terjedelemben.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!