Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közeledik a beszámolók közzétételének határideje. Az ezt elmulasztók a felszólító határozat mellett vaskos bírságokra is számíthatnak, e téren tehát különösen fontos az odafigyelés. Az RSM DTM blogbejegyzése.
Közeledik a beszámolók közzétételének határideje. A vállalkozó azzal tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, ha a beszámoló elektronikus példányát – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak hibátlanul megküldi a kormányzati portál útján.
A közzétételt érdemes nagyon komolyan venni, hiszen ellenkező esetben a mulasztó az adóhatóságtól kap felszólító levelet és vaskos bírságot. 2012. január 1-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mulasztási bírság kiszabása mellett határozatban szólítja fel az adózót az elmulasztott kötelezettség teljesítésére. A határidő az első felszólítást követően 30 nap, a második felszólítást követően pedig 60 nap. A második felszólítást már 1 millió forintos mulasztási bírság kíséri.
Amennyiben a beszámoló benyújtása a második felszólításban kapott határidőig sem történik meg, az adószámot a NAV törli és kezdeményezi a cégbíróságnál a cég megszűntnek nyilvánítását.
Idén egy további érdekességet ki kell emelni a beszámolók kapcsán, az azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet ugyanis nem kevesebbszer, mint háromszor változik az év során. Április 1-je és május 8-a között ugyanis a céginformációs szolgálat automatikusan és haladéktalanul ellenőrzi a beszámolókat. Amennyiben magában a beszámolóban hibát talál, vagy az elektronikus űrlapon megadott cégjegyzékszám és adószám nem stimmel, erről a benyújtó azonnal értesítést kap, és a beszámolót ilyenkor be nem nyújtottnak kell tekinteni.
Ezzel szemben május 9-e és augusztus 31-e között a céginformációs szolgálat csak véletlenszerű kiválasztás segítségével, eseti jelleggel vizsgálja a beszámoló mellé csatolt elektronikus űrlap adattartalmát. Ha a beszámoló nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, azt haladéktalanul eltávolítja a honlapról és erről szintén értesíti a benyújtót, de az adóhatóságot is.
Szeptember 1-jétől pedig visszatér ismét a korábbi rend: az automatikus ellenőrzés és az erről szóló haladéktalan értesítés. Beszámoló-közzététel során az alábbiakra mindenképpen oda kell figyelni!
A közzététel során a következődokumentumokat kell beküldeni:
A fenti dokumentumokat (a MÁK-igazolás kivételével) PDF-formátumban kell csatolni. Természetesen az eredeti, az arra jogosult által aláírt, papíralapú beszámolóra, adózotteredmény-felhasználásra vonatkozó határozatra, valamint független könyvvizsgálói jelentésre is szükség van, hiszen a beszámolót közzétevő személy ezzel tudja igazolni, hogy a közzététel során a jogosultak által elfogadott beszámolóhoz képest nem változtatott annak tartalmán.
A helyes közzétételt követően a beszámolót közzétevő személy ügyfélkapus tárhelyére megérkezik a számla a közzétételi díjról, elektronikus számla formátumban, amelyet szintén célszerű elmenteni a beszámoló mellé. A KIM a közzétételi díjról áfás számlát állít ki, így ha arra egyébként jogosultak vagyunk, a megfizetett 3 ezer forintos közzétételi díjból 638 forintot visszakaphatunk.
További részleteket a beszámoló közzétételéről ebben a bejegyzésünkben talál.
A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletágának vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Adó lapok kapcsolódó cikkei:
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!