Bővülő vállalati szolgáltatások, mint költségszámítási kihívás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az IT szolgáltatások piacán általános tendencia a fogyasztói elvárások differenciálódása, mely a vállalati termék- és szolgáltatáskínálat bővülését eredményezi. Ennek következtében megfigyelhető a szervezet belső érintettjeit kiszolgáló információs rendszer döntés-előkészítő, döntéstámogató szerepének felértékelődése.


Koncepciótervezés

Amennyiben megszületik az elhatározás a költségszámítási rendszer fejlesztéséről, kritikus jelentőségű, hogy a vállalat a számára leginkább megfelelő koncepciót vezesse be. A kialakítandó modell egyik fő vizsgálati szempontja, hogy melyek azok az eredmények, amelyek elérhetőek az új megoldással. Tudomásul kell venni, hogy az elképzelésnek lehetnek gyenge pontjai, hátrányai is, melyek hatása mérsékelhető, ha tisztában vagyunk velük. A költségszámítási rendszer kidolgozásakor szintén szem előtt kell tartani, hogy az elméleti modell hogyan ültethető át a gyakorlatba.

Projektszemléletű, tevékenység alapú költségszámítás

Az új költségszámítási modell felépítésének első lépése a rendszer működéséhez szükséges keretek, azaz a költségdimenziók definiálása. A vizsgált vállalat a költségnem, költséghely, tevékenység és költségviselő dimenziókat alkalmazza.

A költségszámítási rendszer célja, hogy a kijelölt költségviselők költségei követhetővé, átláthatóvá váljanak, hiszen ezek jelentik az egyedi kalkuláció alapját. Általánosságban elmondható, hogy költségviselőként érdemes meghatározni minden olyan objektumot, melynek önköltségéről és eredményességéről a vállalatnak információra van szüksége.

Költségallokációnak nevezzük azt a folyamatot, mikor a költségek a megfelelő költségdimenzió költségobjektumaira kerülnek.

A költségek közvetlen költségdimenziókhoz rendelése háromféleképpen valósulhat meg:

  • alapvetően költségnem és költséghely megadása szükséges;
  • előre definiált esetekben, tevékenységhez kapcsolható költségek felmerülésekor költségnem, technikai költséghely és tevékenységobjektum kijelölése;
  • a kiemelt erőforrásokat érintő költségeknél költségnem, költséghely és tevékenység együttes meghatározása.

A költségallokálás következő lépése a szervezeti költséghelyek költségeinek tevékenységobjektumokhoz rendelése. Az arányokat jellemzően időtartam típusú költségokozók segítségével célszerű megállapítani, amelyek kifejezik, hogy a költséghelyek milyen mértékben érintettek az egyes tevékenységek végzésében.
 
Az utolsó költségallokációs lépés a tevékenységek költségviselőkre osztása, melynek alapjául azok a tevékenységenként meghatározott arányszámok szolgálnak, amelyekkel az egyes projektekhez kapcsolhatók. Az arányszámok megadása a leginkább kifejező költségokozók használatával történhet, melyek tevékenységenként eltérőek lehetnek. Ennek vizsgálata a szakmai terület és a kontrolling közös feladata.

Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014

1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014

Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén.

2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014

Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások.

A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér!

2014. november 11-12.

Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet!

Várható eredmények

Az új költségszámítási rendszer megvalósításától a következő, közvetlenül jelentkező eredmények várhatóak:

  • átláthatóvá válik a költségfelosztás;
  • a költségek nyomon követhetővé válnak;
  • az egyes tevékenységek közvetlen önköltségei azonnal rendelkezésre állnak;
  • a költségviselők önköltsége pontosabban, minden fedezeti szinten elérhető.

A költségszámítási koncepció segítségével olyan eredmények is elérhetőek, amelyek lehetőségét a megváltozott információszolgáltatás teremti meg. Ezek a közvetett eredmények:

  • a költségszámítási rendszer támogatja az árazási tevékenységet;
  • a menedzsment információellátottságának javulása a stratégiai döntéstámogatás javulását eredményezi;
  • ha a költséghely felelősségi egységként is definiálásra kerül, az pozitív hatást gyakorol a költséghatékonyságra.

A költségszámítási modell felépítéséről Dr. Szekeres Bernadett és Görcsi Gergely írnak a Számviteli Tanácsadó 2014/06. számában megjelent cikkükben.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).

2024. június 14.

KPMG: a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit

Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.